mnbarts_logo_header

Kulturális értéket közvetítünk

Az MNB Arts and Culture gondozza
a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott művészeti gyűjteményt.
Célja a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé,
a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni annak anyagát,
mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren.

0813-Aatoth-Franyo-Es-megmartozunk-ebben-a-tundoklo-fenyben..jpg
Aatoth Franyo
És megmártózunk ebben a tündöklő fényben…

Aatoth Franyo

És megmártózunk ebben a tündöklő fényben…

Készült
2011
Technika
olaj, vászon
Méret
200x200 cm
A művész bemutatása

Aatoth Franyo a nyolcvanas évekbeli újfestészet neodadaista hagyományát ápoló alkotóművész, akinek utazó, bohém világpolgárként megszülető életművét különféle országok kultúrája termékenyítette meg. Gerlóczy Márton meghatározásával „világhírtől tartózkodó világhírű festőművész”, saját szavaival élve viszont „exhibicionista”, hiszen „valamit meg akar mutatni” magából mindig.

A nyíregyházi születésű, „aatoth franyo” művésznéven alkotó Tóth István Ferenc vegyésztechnikusnak készült, de végül a képzőművészeti pályát választotta a hetvenes években. Victor Vasarely révén jutott ki Párizsba 1978-ban, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts-on szerzett diplomát. Világutazó művészként élt és dolgozott több nyugati országban, valamint egzotikus vidékeken, Észak-Afrikában, Mongóliában és Thaiföldön. Kiforrott művészete a nyolcvanas évek franciaországi új festészetéből, a figuration libre naiv figuralitásából, az utcai graffitik spontán esztétikájából és a neodadaizmus szertelen szellemiségéből táplálkozott. Korai festményeinek komor színeit a kilencvenes évek elején – mongóliai tartózkodása hatására – az emblematikus bordós vörös váltotta fel, ami olyan hagyományos jelentéssíkokat olvaszt magába, mint a tűz, vér, szerelem, pokol, láng, forradalom vagy az erős fűszerek. Az expresszív ecsetkezeléssel megfogalmazott vörös terekben groteszk, gyerekrajz szerű figurák és motívumok jelentek meg. A gyakran abszurd, humoros vagy filozofikus tartalmakat magyar, franca vagy angol nyelven írt szövegek egészítik ki. Aatoth Franyo művészete 2010 körül fokozatosan fordult új irányba: a művész a thaiföldi dzsungel mélyén alakított ki magának műtermet, ahol személyes élményévé vált a végtelen esőerdőt eltörlő civilizáció romboló hatása. Ettől kezdve születő munkáin a dús vegetáció arabeszk gesztusokként, kalligrafikus jelekként jelenik meg, absztrahálva a tubusból közvetlen a vászonra nyomott festékfoltokat. Bohém életművében – a domináns festészet mellett – szerepel egy utazóknak szóló kézikönyv, valamint animációk, objektek és installációk is. Munkái megtalálhatók számos nemzetközi közgyűjteményben, az ulánbátori Modern Művészeti Galériától a párizsi Bibliothèque Nationale-ig. Párizsban, illetve Thaiföldön él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0380-Almasy-Aladar-Pokmoso-Fragonard.jpg
Almásy Aladár
A pókmosó Fragonard

Almásy Aladár

A pókmosó Fragonard

Készült
2011
Technika
olaj, tojástempera, vászon
Méret
120x150 cm
A művész bemutatása

Almásy Aladár a hetvenes években pályára lépő grafikusnemzedék egyik karakteres alkotója, akinek rajzos képzőművészeti univerzumát a misztikus lélektani szimbolizmus, a romantikus érzékenység és a nyelvi humor határozza meg. Kívülálló karakterét Szabó Noémi művészettörténész írta körül plasztikusan: „Romantikus-szürrealista eklektikát művel, a jelen kortól távoli álomvilágot épít, tele allűrrel és mégis őszintén.”

A debreceni születésű Almásy 1976-ban fejezte be grafikai tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. A hetvenes években a Kondor Béla, Gross Arnold, Rékassy Csaba és Würtz Ádám nevével fémjelzett, az előző évtizedet meghatározó, iskolateremtő grafikusnemzedék folytatójaként lépett fel Szemethy Imrével együtt. Elsőként rézkarcokkal, litográfiákkal, aquatinta és mezzotinta technikával készült sokszorosított grafikákkal, valamint tollrajzokkal mutatkozott be. Esztétikai világát a szaggatott, tördelt rajzi fogalmazásmód, az álomszerű, szürreális víziók és a játékos nyelvi humor jellemezte. Számos hazai egyéni kiállításához már ekkor jártul pár nemzetközi tárlat is. Nagy botrányt kiváltó, 1978-as ars poeticája szerint individualista álmodozónak tartotta magát: „Létezésem egyedülálló vizuális formavilág, belső érzelmeknek a meghatározója, ez egy soha el nem kötelezett tiszta kimeríthetetlen világkép.” A nyolcvanas években fokozatosan sodródott a festészet felé, tördelt vonaljátékához felhőszerű színvoltokat társítva. Múltba révedő művészete a századforduló szimbolizmusának költői hangulatát idézte meg, a baudelaire-i metaforikus enigmától Gulácsy Lajos nosztalgikus álomvilágáig. Költői elbeszéléseinek hősei sokszor a kultúrtörténetből kerülnek ki (Széchenyi István, Luther Márton, Zarathustra stb.). A sokféle technikát felölelő életműben az ezredforduló tájékán megjelent a bronzszobor is. Sikeres pályakezdését számos állami kitűntetés kísérte a hetvenes-nyolcvanas években. 2015-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1096-Andreas-Fogarasi-Roof-Study-38.jpg
Andreas Fogarasi
Roof Study 38

Andreas Fogarasi

Roof Study 38

Készült
2018
Technika
réz, vászon
Méret
50x70x2 cm
A művész bemutatása

2007-ben a Velencei Biennálén a magyar pavilon nyerte el a nagy presztízsű Arany Oroszlán-díjat. A legjobbnak nyilvánított nemzeti pavilon Tímár Katalin kurálása alatt egyetlen videoinstallációt mutatott be, az akkor fiatal művésznek számító Andreas Fogarasi művét, amelynek témája a budapesti művelődési házak szocializmusból fennmaradt fizikai és szellemi hagyatéka volt. A lassú, dokumentarista, esztétikájában „szocialista minimalista” mű annak ellenére hívta fel magára a figyelmet, hogy természetét tekintve nem biennáléra való, hiszen ezeken a nagy nemzetközi tárlatokon a gyors hatás a lényeg. 

Fogarasi háttere az építészet; a bécsi Iparművészeti Főiskolán folytatott építészeti tanulmányokat, majd érdeklődése a bécsi Képzőművészeti Akadémiára terelte át. Képzőművészeti tanulmányai mellett megmaradt építészeti érdeklődése, és továbbra is ez művészete kiindulási alapja. A biennálé sikere óta számos neves nemzetközi szereplése volt Mexikóvárosban (Proyectos Monclova, 2016), Los Angelesben (MAK Center, 2014, Oscar Tuazonnal), São Paulóban (Galeria Vermelho, 2014), kiállított Lipcsében, Madridban, Párizsban és New Yorkban is olyan rangos intézményekben, mint a Palais de Tokyo, a Frankfurter Kunstverein, a bécsi MUMOK vagy a Ludwig Múzeumok. Legutóbbi nagyszabású hazai megmutatkozása a Skin City – A város bőre című egyéni kiállítása volt a Budapest Galériában 2022-ben. 

Fogarasi munkássága halmozottan összetett. Magába foglalja a konceptualista művészet eszmeiségét, a minimalizmus esztétikáját, és a research-based art feltárási szándékait. A rajz, a grafika és a festészet konzervatív keretei között mozogva használja az építészet letisztult tervezői formáit, amelyeket a történelmi múlt roppant személyes, emberi és ismerős érzeteivel vegyít. Az épített környezetet, gyakran szocialista helyszíneket nem csak régészeti leletként mutatja be, hanem az identitás, emlékezés, a hagyaték komplex kérdéseire világít rá. Műveiben elegáns dialógusba helyezi a képzőművészet hagyományos anyagait, mint a vásznat, grafitot, festéket a bontási helyszínekről származó épületmaradványokkal. Így az absztrakció univerzális esztétikáját, időtlenségét és személytelenségét az épületekben használt anyagok szubsztanciájának és történelmiségének súlyával ütközteti, sokrétű asszociációs lehetőséggel ruházva fel a művet. 

Vékony Délia 

A művész további alkotásai »
1217-Anthony-Vasquez-The-Skin-Wear.jpg
Anthony Vasquez
The Skin Wear

Anthony Vasquez

The Skin Wear

Készült
2021
Technika
akril, fa
Méret
65x45x7 cm
A művész bemutatása

A mexikói-amerikai Anthony Vasquez művészete az asztalos famegmunkálást ötvözi az újabsztrakció kifejezésmódjával. A fényművészet és a természeti anyaghasználat közös metszetében kibomló új nyelvezetére Budapesten talált rá a pandémia idején, mikor „felemelő” műveket akart készíteni az érzelmileg terhelt időszakban.

Anthony Vasquez sok állomás után kötött ki Magyarországon. Új-Mexikóban nőtt fel, a szomszédos Kolorádó állambeli Adams State University-n tanult, majd éveket töltött el az indiai Új Delhiben az Art For Change alapítvány kötelékében. Hosszú ideg figuratív olajfestményeken dolgozott, majd a pandémia hatására fordult a nonfigurativitás, az ácsmunka és fény fogalmának személyes feldolgozása felé. Olyan nagy amerikai elődök inspirálták, mint Richard Serra, James Turrell vagy Frank Stella. Gyerekkorának élményei közül az égbolton látott lélegzetelállító fényjátékokat festette meg absztrakt formában a We Share the Same Sky című sorozatának táblaképein. Közben művészetében felbukkant az apjától és nagyapjától tanult asztalos mesterség is: elkezdte a fát kombinálni az akrilfestészettel. Az ebből kibomló, New Objects Same Sky című sorozat háromdimenziós képtárgyakat eredményezett. Vasquez hol éleinél lecsapott fakockákat illesztett egymáshoz geometrikus reliefként, hol belső bordázatú furnér-konstrukciókat épített, hol pedig a fűrésszel szaggatott deszkalapokból rakott ki mozaikokat. A festék sosem az előlapon jelenik meg ezeken az alkotásokon, hanem a külső peremen, a levágott síkokon, a bordák belsejében (falra szórva a reflexszíneket) vagy a fűrésznyomok mélyén. A műveket áthatja a fény misztériuma és a megmunkált fa szépsége, ami megőrzi az anyag igazi, természetes mivoltát. Vasquez magyar feleségével Budapesten él, és itt is alkot, több kiállításon is felbukkant a hazai színtéren, az Egyesült Államokbeli és indiai tárlatok után.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
0415-Bak-Imre-Morandi-I.jpg
Bak Imre
Morandi I.

Bak Imre

Morandi I.

Készült
2000
Technika
akril, vászon
Méret
140x210 cm
A művész bemutatása

Bak Imre a hatvanas évek közepén alapozta meg festészetének karakterét, ami a mai napig támaszkodik a geometrikus absztrakt művészet tanulságaira. Dacolva – néhány pályatársával együtt – a kor geopolitikájával és az akkori társadalmi rendből adódó egzisztenciális és egyéb nehézségekkel, Bak kapcsolódni kívánt a kor egyetemes művészetéhez. Az Iparterv-kiállítások idejére (1968–1969) már megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ötvözze az amerikai művészet hard-edge és minimalista tendenciáit a magyar avantgárd művészet tradícióival és a magyar népművészetből inspirálódó motívumokkal. Ez a strukturalista, a jelek és szimbólumok természetét vizsgáló program határozta meg a hetvenes években létrehozott festményeit. A nyolcvanas években Bak képeinek geometrikus rendszere egyre összetettebbé vált, előkészítve festészetének posztmodern fordulatát. Művészetében a rendszerváltás után a motívumok ismét „egyszerűsödtek”, nagyobb egybefüggő színfelületek jellemezték az építészet által inspirált festményeit. Ez idő tájt készült perspektivikus képei geometrikus formákból építenek fel tájakat, az építészeti tagozatokból emelt „struktúrák” fő motívumai köré építve. A kétezres évek után létrehozott, utolsó korszakához tartozó műveivel Bak visszatért a geometrikus festészet alapkérdéséhez: hogy miként lehet térillúziót teremteni a festészet síkbeli eszközeivel. A téglalap alakú színmezőket és a kettős színsávokat ötvöző kompozíciói a tiszta színek intenzív használatára épültek, amelyek egyértelműen a tér mélységének illúzióját keltik vásznain. 

 

Fenyvesi Áron 

A művész további alkotásai »
1117-Barabas-Zsofi-Tavlat.jpg
Barabás Zsófi
Távlat

Barabás Zsófi

Távlat

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
120x180 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1229-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
180x140 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1273-Batyko-Robert-Shredder.jpg
Batykó Róbert
Shredder

Batykó Róbert

Shredder

Készült
2019
Technika
olaj, vászon
Méret
100x80,5 cm
A művész bemutatása

Batykó Róbert a 2000-es évek közepén induló művésznemzedék egyik legkarakteresebb, legismertebb képviselője, aki következetes festői életművet épített fel popos motívumokból, digitális utalásokból és elidegenített képfelületekből. Műveinek nyelvezetét, miként Fenyvesi Áron megállapította, „a reklámipar, a tömegkultúra és a formatervezés által, digitális képszerkesztők és rajzprogramok segítségével létrehozott vizuális kultúra” határozza meg.

Batykó 2005-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen. A reális látványt sematizáló, emblémaszerű motívumokká és markáns faktúrájú felületekké átíró festészetének legkorábbi ihlető forrása a graffiti volt. Vonzódását szülővárosából, Miskolcról hozta magával. A graffitiket ábrázoló korai képeit váltották le a nagyvállalati logók, a hangszerek és a munkagépek jellegzetes sziluettjei. A maszkolás (stencilezés) révén élesen elhatárolt formákat különféle faktúrájú festékfelületekkel töltötte ki, az ecsetnyom felszámolása végett sokszor durva kefével borzolva a felszínt. Egy hollandiai tartózkodás során 2012 körül váltott a „tárgyportrékról” az utcán talált hulladékok – absztrakcióhoz közel lebegtetett – dekoratív együtteseire, majd a kamion-rakterek hátsó ajtajainak jellegzetes elemeit ültette át geometrikus kompozícióira. A 2010-es évek közepén indult újabb sorozatában kisimított és beszkennelt csomagolóanyagokat festett meg nagy méretben, kopottas hatásúvá visszakaparva a felületeket. A festékmassza visszatörlését, „legyalulását” az általa épített műtermi mechanika, az éles acélpengéjű „festőgép” végezte. Fehér Dávid művészettörténész mutatott rá a gépi felületképzés fontosságára: „A pszeudoprint hatás kulcsfontosságú, amennyiben Batkyó ezáltal a nyomtatott (sokszorosított) és a festett (egyedi) képek finom differenciáit tematizálja, és a technológia utáni festészet lehetőségeit kutatja.” 2016-ot követően Batykó festészetében a számítógép nemcsak a kompozíciók előzetes tervezésében jelenik meg, hanem markáns képi motívumokként, a pixelektől kezdve, a grafikai szoftverek jelein át, a digitális képhibákig. A kompjuterizáció mellett a véletlen számára enged egyre nagyobb teret 2018 körül kezdődő, legutóbbi korszakában. A „festőgép” – a szürrealisták automatikus írásának megfelelő módon – beiktatja a spontaneitást az alkotói folyamatba, ahogy a vászon egyik részére felvitt pigmentmasszát egy éles penge segítségével szellemképes emlékfoltként teríti szét a vászon másik részén. A szellemképes „hibamezőkkel” duplikált, hibrid képi valóságban a korábbi korszakokból ismert motívumok jelennek meg, a fogyasztási cikkek csomagolásától kezdve, a digitális szerkesztőablakokon át, a céglogó-szerű metaforikus feliratokig. Az itthon és Nyugat-Európában is rendszeresen kiállító, sok rangos díjjal kitűntetett Batykó Budapesten él, bár jelentős időt töltött a 2010-es évek során Hollandiában és Németországban is.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1433 Benkč Barnab†s - S†vok kāk alapon
Benkő Barnabás
Sávok kék alapon

Benkő Barnabás

Sávok kék alapon

Készült
2021
Technika
akril festék, spray, vászon
Méret
140x110 cm
A művész bemutatása

A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán 2021-ben végzett Benkő Barnabás, mestere Chilf Mária volt. Egy évvel később debütáló kiállítása a Barabás Villában nagy érdeklődést váltott ki, azóta a Resident Art képviselt művésze.

Képeinek kompozíciós elvét egy többrétegű ütközőzóna kialakítása adja: vízszintes vagy függőleges irányban felvitt, párhuzamos sávokkal tagolja a képfelületeket, amelynek rétegeit versengve fedi el egymással. Festményeiben a személytelennek ható kitakarást, a korábbi képi elemek részleges “törlését” vegyíti az Én partizánakciójú birtokba vételével, a felülírás expresszív gesztusával – mindez megjelenhet egy újabb színkóddal felvitt, vad ecsetnyomként, sprayzett graffiti tagként, esetleg korábbi festményekről lehúzott maszkolószalagok kollázsaként. Ennek eredményéül olyan dinamikus kép-komplexumok jönnek létre, ahol a hiátusok ellenére egyidejűleg több alkotás percepciója, képmélységeinek illúziója villan fel. Benkő mintha a városi tér imaginatív re- és dekonstrukcióját hajtaná végre azzal, hogy egy adott képen belül archeológiai archívumba rendezi a szobabelsők reluxáin camera obscura módjára tükröződő külvilág színkavalkádos látványát, az üzlethelyiségek lehúzott fémredőnyein roskadozó írásnyomokat, és a virtuális képáradat hibás információhalmazait.

 Sávok, bordó no1 (2022) és Sávok kéken no1. című alkotásai jelenítik meg legjobban azt a fajta kettős irányú, feszült harmóniában robbanó dinamikusságot, amely hologram érzetét adva készteti rá befogadóját függőleges, fel-le mozgásra. Mintha ezzel a festmények másik képrétegei alá lehetne bepillantani, vagy olyan reklámfelületet látnánk, amely 3 eltérő képet mutat rövid időn belül váltakozva, a mű pedig éppen az átfordulás határpontját ragadta meg. A szembeötlő gesztusok “[…] a térrel együtt az idő dimenziója felé is megnyitják az értelmezés tartományát” – írta e kapcsán Schneller János művészettörténész. A gyűjtemény és Benkő Barnabás praxisában is azonban izgalmas kivételt, pólust jelent a Sávok kék alapon (2021), amely inkább a Mark Rothko, Barnett Newman és a color field painting esszenciáját elsajátítva enged be a lírai hangnem mély rétegeibe.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
1127-Bernath-Daniel-Mountain-Mama-no63.jpg
Bernáth Dániel
Mountain Mama no63

Bernáth Dániel

Mountain Mama no63

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
140x121 cm
A művész bemutatása

Mi az a minimum, ami ahhoz kell, hogy egy jó festmény szülessen a XXI. században? Bernáth Dániel művészeti programja mintha eköré a kérdés köré épülne, és megtartja ennek az egyszerűségnek a vezérfonalát, amikor nem terheli narratívával a képet, hanem egy rendkívül leredukált vizuális nyelvvel rendhagyó festészeti alapot választva megáll a minimalizmus és absztrakció eszköztáránál.

A művész egyértelműen a festészet és annak kérdései mellett tette le a voksot, miután 2014-ben lediplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Ekkor nyerte el a Gruber Béla-díjat, 2015-ben pedig a neves Essl Művészeti Díjat. 2020-ban pedig Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjban részesült, 2022-ben a Strabag Díj nyertese, a Strabag Kunstforumban (Ausztria) nyílik egyéni kiállítása. Bár alkotóideje nagy részét elvonulva tölti a Mátrában egy műteremházban, több nemzetközi rezidencia programon vett részt Spanyolországban, Németországban, vagy az ausztriai Kremsben. Több egyéni és csoportos kiállítás résztvevője.

Bernáth Dániel a természet egyszerűségének erejét hozza a műterembe, a változást, fejlődést pedig a hegel-i dialektika működése alapján látja. Felteszi azt a második kérdést is, hogy hogyan lehet mindezt, tehát ezt az erőt és rendet megjeleníteni egy olyan tárgyban, amit festménynek hívunk? Ez a kérdés egyszerre annyira egyszerű és összetett, mint – bibliai példázattal élve – meglátni az univerzum lehetőségét egy mustármagban.

A művész „válasza” az, hogy a festmény alapjának rendhagyó formát választ. Vagy a képkeretek görbék és organikusak, ezáltal már egy természetközeli élményt nyújtva az amúgy neonszínekkel felépített minimalista kompozíciónak, vagy maga a táblakép alapja lesz a természet, és a fa anyaga, amit láthatóvá tesz, megengedi ezt a minimális szimbolizmus lehetőségét megnyilvánulni. Másrészről azáltal, hogy tárggyá alakítja, a festmény elveszti a modernista l’art pour l’art értelmében azt a tulajdonságát, amit viszont a minimalizmus és az absztrakció indikálna, nevezetesen azt, hogy nem vonatkozik, nem utal semmire saját magán kívül. Talán ennek az ellentmondásnak a feszültsége, dialektikája miatt lesz az, amitől ezek a tárgy-festmények valóban ikonokká, kortárs ikonokká válnak, és igazi ikonokhoz híven nem reprezentálnak, hanem megtestesítenek, és valóban azok lesznek, ami. Az ellentétek kioltják egymást, és megjelenik az univerzum lehetősége a mustármagban.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1315-Bobics-Diana-Osztott-festmeny_Voros.jpg
Bóbics Diána
Osztott festmény / Vörös

Bóbics Diána

Osztott festmény / Vörös

Készült
2022
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
120x120 cm
A művész bemutatása

Bóbics Diána az ezredforduló környékén pályára lépő posztkonceptuális nemzedék kísérletező képviselője. Sokszínű életműve – tudományokon és technikákon átívelő eszköztárával – az emberi tapasztalás és a képi formaképzés esettanulmányait vizsgálja.

A zalaegerszegi születésű Bóbics a 2000-es években előbb a pécsi PTE Művészeti Karán végzett, majd a müncheni Akademie der Bildenden Künstén. Konceptuális indíttatású, kísérletező szellemiségű munkáinak központi motívuma a sérülékeny test és a vonal metaforikája. Sokszínű, intermediális életművében megfér egymás mellett a digitálisan komponált zene, a hanginstalláció, az emberi sérüléseket megjelenítő rajz, a szoba terét átalakító fekete ragasztószalag-intervenció, a nagyító alá helyezett viasztömb, a retró világot idéző kerámiaváza és a textilkivágásokból épített origami filcrelief. Életművének fő fonala – saját szavaival élve – „az ember sérülékenységének organikus visszatükrözése »sík-képek«, valamint a térben megjelenő objektek által, amelyeket különböző, már létező fizikai struktúrák kontextusába ágyazok sok esetben térrajzként.” A 2010-es évek során felerősödött az absztrakció szerepe művészetében, többek között egykori mestere, Sean Scully hatására. Osztott képek című, 2022-es festménysorozatán az expresszív nonfigurativitás energikus, fiatalos vitalitásról tanúskodó terepére lépett, elemezve a vonal struktúrateremtő erejét. A több mezőre osztott képtérben élénk színekkel felvitt absztrakt gesztusok, többször felülfestett színmezők és graffitit idéző szprényomok jelentek meg. Bóbics Pécsett él és alkot. Annak a PTE Művészeti Karnak az oktatójaként dolgozik, ahol doktori tanulmányait végezte. Egyéni és csoportos kiállításokon rendszeresen szerepel Pécsett, illetve különböző európai városokban.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0298-Bullas-Jozsef-200107.jpg
Bullás József
200107

Bullás József

200107

Készült
2020
Technika
akril, vászon
Méret
50x50 cm
A művész bemutatása

Bullás József festészete a transzavantgárd, illetve az új szenzibilitás jegyében a nyolcvanas évek elején indult figurális ábrázoló képekkel. Később keleti utazásai során felfigyelt az ornamentika erejére, és fokozatosan távolodott el az ábrázoló narratív festészettől. „Egy olyan absztrakt festészet létrehozására törekszem, ami ötvözi a »tradicionális« nyugati konstruktivizmust a keleti ornamentikával, kerülve a természetasszociációt, az irodalmiságot és a jelképzést. A toposzok posztmodern újrakeverése helyett a »saját szem« által való értelmezés, az újra látás a célom” – vallja a művész.

Bullás az illuzionisztikus festés és az expresszivitás között áll: hol az egyik, hol a másik oldal kerül előtérbe. Újabb sorozatai e váltakozás mentén haladva visszafogottabb szemléletet tükröznek. A képek az esztétika új útjait keresik. A mai művészet design felé mutató tendenciája, illetve a tervezés minimalizmusra, modernista értékekre való reflexiója a festészetet általában véve tereli a tiszta, átlátható, forma- és nem tartalomorientált felfogás felé.

A képek színvilágát is a nyitás jellemzi, a paletta kitágult, szokatlan árnyalatok bővítik a művészre jellemző organikus alapokon nyugvó koloritot. Szintetikus színeket fedezünk fel vásznain, amelyek nemcsak egy új képtípus megjelenését, de az esztétikai érzékenység változását is jelentik. Bullás új műveiben ennek tudatosításának lehetünk tanúi, sorozatai az ezredforduló tükrében értelmezik újra korábbi elképzeléseit és technikáit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0833-Csaji-Attila-Jelracsok-Feher-sodrasban-III.jpg
Csáji Attila
Jelrácsok – Fehér sodrásban III.

Csáji Attila

Jelrácsok – Fehér sodrásban III.

Készült
1969
Technika
vegyes technika, farost
Méret
100,5x100 cm
A művész bemutatása

Csáji Attila a hatvanas évek derekán induló neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő szereplője, nemzedékének egyik legfontosabb szervezője, a magyar gesztusfestészet és a fényművészet úttörő figurája. A „különutas”, sokszínű művészetét összekapcsoló belső lényeget, a fény szimbolikáját így foglalta össze Hegyi Lóránd: „Csáji Attila számára a fény az a mozzanat, mely megvilágítja a »természet rejtett arcát«, a fény tárja fel a nem látható, elrejtett, lényegi sajátosságokat, a fény fogja egységbe az intellektust és az organikus világot: azaz a fény egy olyan misztikus erővé válik művészi világában, mely a végtelen kozmoszt és az emberi szellem végtelen tartományát összeforrasztani képes.” 

A felvidéki Szepsiben született, de gyermekkorában családjával Budapestre áttelepített Csáji az egri Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát 1964-ben. A festészeti pályakezdésekor készített, „szürenon” névre keresztelt művei társították egymással a szürrealizmust és a nonfigurativitást. Kiforrott olajképein plasztikusan kidomborodó, kalligrafikus „írásjelek”, informel alakzatok sorakoznak a felületen, archaikus kultúrák fiktív üzeneteiként. A művész saját értelmezése szerint „Az Üzenet-Jelrácsok plasztikus gesztusstruktúrák, a kéz pantomimikus táncaként értelmezhető, fénnyel átformálható, a mában az ősi kultúrák igézetét magában hordozó, a káosz és a rend határán megvalósuló üzenetek.” A szürkés-barnás, fémesen csillogó, mindmáig gyarapodó „jelrács-sorozat” egy ideig applikált, feketébe burkolózó tárgyakkal gazdagodott, majd visszatért a plasztikus festékmasszához. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején Csáji konceptuális alkotóként és tevékeny szervezőként vett részt a neoavantgárd színtér fontos eseményeiben (Szürenon-csoport, balatonboglári Kápolna-tárlatok stb.). A hetvenes évek közepétől kezdve foglalkozik – a surlófényes reliefhatástól továbblépve – a különféle fénytechnológiai eljárások képzőművészeti hasznosításával, hologramos műveket és lézerinstallációkat hozva létre. A tudományos megismerés igényétől hajtva a nyolcvanas években az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében tanulmányozta a lézertechnológiát, majd a BME-n a reflexiós holográfiát, utána a legendás amerikai MIT-n a transzmissziós holográfiát. Fényművészeti munkái a nyolcvanas évektől kezdve fontos nemzetközi kiállításokon szerepeltek, alkotásai több külföldi múzeumban is megtalálhatók, Szöultól Cambridge-ig. Számos díj birtokosa – köztük a Munkácsy-díjé –, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, de szabadalom is kötődik a nevéhez. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
0095-Csaki-Robert-Memento-II.jpg
Csáki Róbert
Mementó II.

Csáki Róbert

Mementó II.

Készült
2007
Technika
olaj, vászon
Méret
150x180 cm
A művész bemutatása

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

A művész további alkotásai »
0284-Csato-Jozsef-Ferfi-tervekkel.jpg
Csató József
Férfi tervekkel

Csató József

Férfi tervekkel

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
130x140 cm
A művész bemutatása

Csató József annak a fiatal festőgenerációnak a képviselője, akik a festészetet hibrid módon értelmezik, azaz a jelen valamennyi képi és multimediális eszköztárát kihasználva – még a festészeti konvencióknál maradva, de annak reprezentációs feladatát megszüntetve – hozzák létre műveiket. Művészete az absztrakció és figuralitás felcserélt imitációja: a figurális absztraktként, az absztrakt figurálisként jelenik meg. „Mintha-effektus”, egy egyáltalán nem szépelgő közegben. Radikális közlések barátságos elbeszélő módban. 

Csató festményei nagyon egyedi vizuális nyelven beszélnek. Figurái és formái egyfajta pszichedelikus, személyes szimbólumrendszert alkotnak, amiben az amorf formák mintha valódi, létező lényeket jelenítenének meg, legyen az növényre vagy egysejtű állatkákra hasonlító, billiomodnyi méretről felnagyított elem. Ezek a kvázifigurális és absztrakt művek, illetve képrendek számos művészettörténeti referenciát olvasztanak bele a jelen fantáziavilágába. Az ismétlődő formák újbóli kifejtése, a képi kompozíciók szervezése olyan, mintha botanikus kísérletek tartanák mozgásban ennek a festett élővilágnak a dinamikáját. Csató képzőművészeti munkája mellett remekül zenél, néha olyan űrhangok segítségével, amelyek a szférák világába viszik a hallgatót.

Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
0910-Cseke-Szilard-Az-idealis-erdo-II.jpg
Cseke Szilárd
Az ideális erdő II.

Cseke Szilárd

Az ideális erdő II.

Készült
2009
Technika
olaj, lakkfesték, vászon
Méret
130x190 cm
A művész bemutatása

Cseke Szilárd a kilencvenes években pályára lépett nemzedék egyik népszerű alkotója, aki élénk színeket használó, dekoratív erdő-festményeivel és kinetikus installációival vált itthon és a nemzetközi színtéren ismertté. Festői látásmódját Révész Emese a kétezres évek jellegzetes attitűdjeként elemezte: „Cseke festői magatartása egyúttal generációs hitvallás is, amelynek alapvető gondolata a festői szépség rehabilitálása, az »örömfestészet« dacos felvállalása. A festő régi szerepköréhez visszatérve élményteremtő illuzionista, képe pedig egyúttal relaxációs és meditációs objektum.”

A Pápán született Cseke Szilárd a pécsi egyetem Képzőművészeti Karán, majd Főiskoláján tanult a rendszerváltás idején. Előbb műanyagból, autógumiból és ventilátorból szerkesztett mobil műveket, majd monokróm csendéleteket, illetve story board-szerű jeleneteket festett elomló ecsetkezeléssel. Karakteres stílusvilágára a kétezres évek elején talált rá, az ezredfordulón kialakuló, digitális kép-alapú új festészeti fősodor egyik markáns képviselőjeként. A 2002-től kiforró, derűs hangulatú, dekoratív korszaka az erdei fák és az égbolt romantikus, szimbolikus kettősét elemezte a digitális optikai tapasztalat utáni világban. A fotó alapú látványt rétegeire bontotta, majd fokról-fokra építette fel a képteret, változatos faktúrát teremtve. Helyenként visszakaparta vagy visszacsiszolta a felkent, felfestett, folyatott-csurgatott, pöttyögetett olaj-, akril-, zománc- és lakkfestéket. A különböző minőségű és megmunkáltságú, gazdag felületek a digitális képkészítés és a hagyományos képzőművészet konceptuális kérdésköreit is feszegették. Hornyik Sándor művészettörténész megállapítása szerint: „a festmény egésze távolról digitalizált fotó hatását kelti, közelről azonban feltárul az »alap« összetettsége, a zöld foltok nem pixelekre esnek szét, hanem finom ecsetvonásokká szerveződnek. (…) A végeredményben az az izgalmas, hogy egyszerre festői és hipermodern. A téma sablonossága abszolút másodlagossá válik, a technikai összetettség azonban kiválóan működik.” Az emblematikus erdő-festmények után Cseke visszatért az életképszerű kompozíciókhoz, majd – társadalmi viszonyokat elemző ̶ motorokkal ellátott, kinetikus, konceptuális installációkat épített. Legnagyobb installációs együttese Fenntartható Identitások címmel a Velencei Biennále magyar pavilonjában mutatkozott be 2015-ben. A folyamatosan új technikákkal kísérletező életműben 2020 környékén – a pandémia által megváltoztatott városi életmódhoz igazodva – újra megjelentek a természetbe visszavágyó erdő-festmények, víziószerű élénk színekkel megjelenítve. Cseke Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1088-Dóra-Ádám-Villa-Arson-II.jpg
Dóra Ádám
Villa Arson II.

Dóra Ádám

Villa Arson II.

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
120x100 cm
A művész bemutatása

Dóra Ádám a kétezertízes évek végén pályára lépő fiatal festőnemzedék képviselője. Az absztrakció és a figurativitás határterületeit járó táblaképeit a színgazdag foltfestészet, a könnyed, spontán gesztusnyelv, valamint a divatbeli és popkulturális áthallások határozzák meg.

A váci születésű Dóra Ádám 2017-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Festészete kezdetben az épített környezet és a redukáló absztrakció, a geometria és az organikus kifejezésmód találkozási felületeit kutatta. Elvonatkoztatott építészeti motívumokból indult ki, a széles ecsettel elkent „colour field” színfoltokhoz az architektúrák szögletes tömbjeit rendelve. Ahogy rövid ars poeticájában megfogalmazta: „Munkáim az absztrakció és ábrázolás határán mozognak. Kiindulópontjuk a 21. századi technokrata világ és az ember természetbe vágyódásának folyamatos konfrontálódása.” Dóra Ádám az egyre szellősebben megfestett sziklatáj-képeken keresztül jutott el a kortárs popkulturális tárgyak, a sportcipők absztrahált megjelenítési formájáig. Az átalakulás a pandémia idejére esett, amikor a – nyolcvanas évekbeli UV-színeket hi-tech formatorzításokkal továbbfejlesztő – sneakerek rikító „jelenésekként” tűntek fel a kiürült utcákon. Legfrissebb, „easy pop”-osnak nevezhető művein a fehérlő, képregényes rajzolatú felhőfoltok égi színpadán jelennek meg a hatalmasra növesztett sportcipők elnagyolt, groteszk formái: laza ecsettel megfogalmazott óriási rücskös gumitalpak és szeszélyes szabásmintákat követő textilfelületek. Dóra Ádám az egyetem elvégzése utáni pár év alatt számos egyéni és csoportos – főként budapesti – kiállításon szerepelt már. Legfiatalabb jelöltként került be a 2021-es Esterházy Art Awards kiállítására a Ludwig Múzeumba. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0122-Ernszt-Andras-Kek-narancs.jpg
Ernszt András
Kék-narancs

Ernszt András

Kék-narancs

Készült
2017
Technika
akril, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

Ernszt András Pécsett élő és alkotó művész. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta, mestere Valkó László és Keserü Ilona volt. Ugyanott 2009-ben DLA fokozatot szerzett. 2010 óta a PTE Művészeti Karának Festészet Tanszékén adjunktus. 1997-ben a DAAD, 2001-ben a Magyar Állami Eötvös-ösztöndíj nyerteseként élt Münchenben, majd 2003-ben neki ítélték a Ludwig Múzeum Strabag Festészeti Díját. 1997 óta rendszeresen vannak egyéni tárlatai, és csoportos kiállításokon is részt vesz magyar és külföldi galériákban: többek között Pécsett, Budapesten, Brüsszelben, Stuttgartban.

Ernszt András képei folyamatosan mozgásban lévő, dinamikus színkompozíciók. A festékrétegek kilépése a vászon síkjából karakteres, plasztikus hatást, tér, illetve mozgás illúzióját kelti. Munkáiban jelentős szerepet játszik a struktúra és rétegződés, ehhez társul egyfajta reduktív színhasználat. A már-már monokróm hatású színtónusok a festékanyagot, a felületek kidolgozottságát és kidolgozásuk technikáját állítják a középpontba. A képek komplexitását növelik a rétegződés adta fény-árnyék hatások, illetve a játék egy-egy szín árnyalataival. A vásznakon nem találunk nyugodt pontokat: különböző alakzatok fekszenek egymáson, s az ebből adódó rétegződés mélységet, diszharmonikus elrendezésük pedig dinamikát kölcsönöz a látottaknak. Képei nyugtalan, folyamatosan helyüket kereső, véletlen mozgásból kialakuló formák kavalkádját mutatják be.

A művész további alkotásai »
1137-Fabian-Erika-Quiet-Rituals.jpg
Fábián Erika
Quiet Rituals

Fábián Erika

Quiet Rituals

Készült
2019-2021
Technika
400 db festett fakocka
Méret
változó méret
A művész bemutatása

Fábián Erika 1988-ban született Budapesten. 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen grafikusművész szakon. Művészete lassú, elmélyült alkotói folyamaton alapul. Absztrakt alkotásait jellemzi a több ezer pontból összeálló all-over kompozíció, melyek mögött a legtöbb esetben állnak érzelmi-szenzuális folyamatok: a pontok és pöttyök emlékek, érzések, traumák rögzítései. Az önértelmező, mentális processzusok minimális gesztusokban manifesztálódnak tehát, és felvetik az absztrakt művészet többértelműségére, értelmezésére vonatkozó kérdéseket.

Műsorozatainak egyéni kézjegye az apró pöttyökkel borított képfelület, mely hol kromatikus folyamatokból kialakuló kompozíciót (Pink diptych I-II., Viola, 2018–19), hol monokromitásban tartott, de dinamikus formasűrűsödést és -ritkulást (Cím nélkül I–VII, 2015) jelent. Fekete-fehér alkotásaihoz előszeretettel alkalmazza a zsíros összetételű litográf krétát, melynek finom szemcsézettsége tónuskülönbségekből összeálló, érzékeny felülethatást eredményez a papíron. A Quiet Rituals (2019–21) színes pöttyei fakockákra kerültek vagy négyzetrács osztja a kompozíciót. Egyes sorozatokban számára mértékadó művészek tevékenységéhez fordul: az As Slow As Possible (2015–16) John Cage azonos című zenedarabjára, a Praise Hommage to Agnes Martin (2020) az amerikai művésznek a minimalizmushoz és az absztrakt expresszionizmushoz egyaránt kötődő festészetére utal. Fábián Erika legújabb sorozatában új technikát kezdett el alkalmazni. Saját gyermekkori rajzaiból készült digitális printeket csíkokra vágja, melyekből rovar formájú papírszőtteseket készít: a színes–rajzos felületek líraisága és a szövés geometrizmusa a rovarformák belső összetettségét eredményezi.

2011-ben a Barcsay Jenő Alapítvány díját, 2013-ban a Magyar Grafikusok Szövetsége Ösztöndíját nyerte el. 2011-től vesz rész csoportos és egyéni kiállításokon itthon és külföldön egyaránt. 2019-ben a Lille-i Art Up, 2022-ben az ARCOmadrid kortárs képzőművészeti vásárokon mutatkozott be munkáival. 2021-től szerepel a közép-kelet-európai régió női művészeit bemutató secondaryarchive.org online platformján. 2019 óta az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti Tanszékének oktatója. Magyarországon a Molnár Ani Galéria képviseli.

Boros Lili

A művész további alkotásai »
0667-Fajo-Janos-Koroleles.jpg
Fajó János
Körölelés

Fajó János

Körölelés

Készült
2000
Technika
olaj, fa
Méret
183x113 cm
A művész bemutatása

Fajó János a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik vezéralakja. Kitartó, több évtizedes munkássága alatt egyedülálló szigorral kutatta az empirikus és geometriai jelenségeket. Ismétlődő elemekből álló struktúrákkal és azok variációival foglalkozott – formai kísérletei grafikai munkák, szitanyomatok, festmények, fali objektek és szobrok formájában maradt ránk.

Műveinek könnyen felismerhető, rendezett vizuális világa a lehető legletisztultabb képiségen keresztül mutat rá a világ szín- és formatárának kimeríthetetlenségére. Az általa használt egyszerű síkformák mozgatásával szimmetriát, aszimmetriát, a mozgás végtelen variációját, ritmust és dinamizmust teremtett.

Fajó János 1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. 1971-ben megalapítja a neves neoavantgárd csoportot, a Pesti Műhelyt, amely sokszorosított grafikák kiadásával foglalkozik a művészet demokratizálásának céljával. Kiadói tevékenysége mellett évtizedekig szabadiskolát vezet és a Józsefvárosi Galéria vezetőjeként kiállításokat szervez. 1985-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 2008-ban a Kossuth-díjat. 1989-től tanít az Iparművészeti Egyetemen. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják. Művei olyan jelentős hazai és nemzetközi múzeumi gyűjteményekben láthatók, mint a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a bécsi Albertina, a grazi Neue Galerie am Landesmuzeum, a zürichi Haus Konkrete vagy a moszkvai Moderne Museum, emellett fontos hazai és nemzetközi magángyűjteményekben is.

Sárvári Zita

A művész további alkotásai »
1407 Felsmann Istv†n - 51-es villamos
Felsmann István
51-es villamos

Felsmann István

51-es villamos

Készült
2013
Technika
LEGO, akril spray, textil fémlemezre ragasztva
Méret
48x25,5 cm
A művész bemutatása

Felsmann István 2013-ban szerezte meg diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán, ugyanitt 2022 óta DLA hallgató. Háromszor is – 2014–15 között és 2019-ben – elnyerte a Derkovits Gyula-díjat, illetve 2019-ben jelölték az Esterházy Művészeti Díjra. Interdiszciplináris művészeti praxisában 2009 óta van jelen a védjegyévé vált, Lego építőkockákból álló művei, amelyek a relief és a táblakép hibrid szintézisét adják.

Hálózati szemlélettel egyszerre de- és rekonstruálja képobjektjeiben a valóság absztrakt és reális, egymásra épülő információrétegeit (51-es villamos, 2013), ám legtöbb munkájában a művészettörténeti hagyományokat oldja fel a kombinatorika játékosan ballanszírozó használatával. Az előzményeken belül is a konstruktivizmust (Nagy piros ikon, 2020, Fehér konstruktivista, 2014) bontja elemeire, hogy azután dekonstruktivizmussá alakítsa át azt a gyermeki felfedezés és az olvasztótégelyszerű alkotás adta, felszabadult aktusban. Mindezzel egyszerre láttatja a geometrikus absztrakció formavilágát, és Y generációját meghatározó számítástechnika forradalmi vívmányait. A képobjektjei így olyan bitmap-eket ábrázolnak az analóg raszter- és a digitális pixelgrafika által, amelyeknek minden képpontja egyedileg definiálható, így a képfájl a lehető legtöbb információt vagy annak sérült hiátusát hordozhassa.

A 2020-ban megalkotott Tenisz és Pálya sorozata valójában azt az új irányt mutatja, amely során Felsmann István a szuperszimmetria kiterjesztett dimenziókkal foglalkozó elmélete felé fordult, azaz kísérletezik az extra dimenziók és a szimmetria transzformálásának megjelenítési lehetőségével. 2023 februárjában, a Deák Erika Galériában Tivadar Andreával közösen megrendezett, PLAYFUL tárlatukon ennek a két, vizuális és elméleti előzménynek egy továbbgondolása jelent meg.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
1051-Ficzek-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Ficzek Ferenc
Cím nélkül_x

Ficzek Ferenc

Cím nélkül_x

Készült
1979 körül
Technika
ezüst műanyag fólia, farostlemez
Méret
100x100x15 cm
A művész bemutatása

Ficzek Ferenc a Pécsi Műhely egyik alapító tagja, melyet Lantos Ferenc vezetett 1968-tól. A csoport az analitikus absztrakció és a konceptuális művészet felvetéseit kutatta, művészei a legkülönbözőbb médiumokban – a festészettől a fémre égetett zománcképeken át a fényképészetig – különböző műtípusok létrehozásával kísérleteztek. 

Ficzek érdeklődésének területe a megvilágítás, árnyék és mozgás egymásra gyakorolt hatása volt a térben és a képen, amelyet fényképészeti és spray-vel festett grafikai munkáiban dolgozott fel. Érzékeny elemzőkészsége megfigyelhető az 1968 és 1970 között készült művein is, amikor különböző mértani formák részleteivel és ismétlésével kísérletezett különféle technikákkal készített papír- és vászonképein. A változó irányú fény okozta formamódosulásokat olyan fényképsorozatokban is feldolgozta, amelyek férfi vagy női alakokat mutattak performatív szituációkban. Ficzek formázott vászonképei a művész hetvenes évek elején készült egyedi sorozatának darabjai. E művek is a formák, az árnyékok és a fény iránti érdeklődésről tanúskodnak. Alapjukat absztrakt fa reliefek adják, melyekre vásznat vagy műanyag fóliát feszített. Az eredmény egyedi és eredeti, mert elrejti a kiindulásként szolgáló formát, puhítja a körvonalakat és az éleket, és egy új, mozgalmas, domború felületet mutat. E műveken puhának érezzük a mű anyagát, pedig ez egy illúzió, hisz az elrejtett fakonstrukció teljesen más karakterű – ez a bizonytalanságkeltés volt a művész célja. Érezhetjük bennük a humort és a popkultúra hatását is, hisz néha kezek vagy női testrészletek válnak a formázott művek fő motívumává. Ficzek rövid, de aktív karrierje a mozgás további elemzésével folytatódott, melyeket többszörösen exponált fotókon tárt fel, de ez az animáció és a kísérleti film irányába vezette tovább tevékenységét a hetvenes évek végén. Munkásságát teljességében csak az utóbbi években kezdték kutatni, művei különböző hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben is fellelhetők.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
0472-Frey-Krisztian-Fekete-feher-kalligrafia___visszaforgatva-eredetire___20220624.jpg
Frey Krisztián
Fekete-fehér kalligráfia

Frey Krisztián

Fekete-fehér kalligráfia

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián a hatvanas években újjászülető magyar non-figuratív festészet egyik legeredetibb figurájaként alakította ki – a nyugati hatásoktól elzárt, szellemi légszomjtól küzdő hazai színtéren – sajátos kifejezésmódját. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieu-höz hasonlóan. 

Frey pályakezdése az ötvenes évek közepére esett. Egy vidéki fogorvos fiaként osztályidegennek bélyegezték, és nem kerülhetett be a Képzőművészeti Főiskolára, így sem a szocreál ideológiája, sem a főiskola konzervatív látványfestői eszköztára nem akadályozta meg belülről felfakadó esztétikai világának kibontakozását. Viszont rátalált a progresszív fiatalokat tömörítő Zuglói Körre, ahol nemzedéktársai a franciás absztrakció útjait kutatták. 1967-ben rendezhetett először egyéni kiállítást Magyarországon (a félreeső rákosligeti kultúrházban), ahol az átmázolt, „kifehérített” gesztusokból álló, monokróm festészet felé mutató Rákosligeti képek című sorozatát mutatta be. A hatvanas évek derekán – függetlenül a rákosligeti ciklustól – kiforrott egyéni stílusvilága: a keleti kalligráfia és a levéljellegű írásbeliség által inspirált, sajátos, absztrakt expresszionizmus. A maga által később „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevezett festői világot a több színrétegből felépített szürke felületek, a széles, energikus, expresszív ecsetkezelés, a kézírás jellegű (többnyelvű) feliratok, a stencilezett betűk, a vandál falfirkák, a zodiákus jelek és az applikált fotók jellemezték. Karakterét nem a nyugati kalligrafikus absztrakció eleganciája, hanem az art brut és az arte povera olcsó léceket, durva karcolatokat, nyers gesztusokat használó „vécéajtó-esztétikája” adta meg. Folyamatos kísérőjük a nyers erotikus vágy és a legyőzhetetlen íráskényszer. Az Iparterv-tárlatokon való részvétel után Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt a hetvenes évek végétől közel két évtizeden át matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A rendszerváltás után visszalátogatott Magyarországra, és visszatért korábbi szkripturális festészetének továbbfejlesztéséhez. A hazai közönség csak hazaköltözése utána csodálkozott rá páratlan életművére, amit áthat a folyamatos íráskényszer, a szabad kifejezés és a kísérletezés parancsa.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
1422 Fridvalszki M†rk - Ufo Revelation I.
Fridvalszki Márk
UFO REVELATION I.

Fridvalszki Márk

UFO REVELATION I.

Készült
2022
Technika
akril transzfer, vászon
Méret
40x30 cm
A művész bemutatása

A több mint tíz éve Berlinben élő és alkotó Fridvalszki Márk képzőművész 2004-ben kezdte meg tanulmányait a Bécsi Iparművészeti Egyetemen, majd szintén Bécsben diplomázott a Képzőművészeti Akadémián 2011-ben, később pedig Lipcsében vett részt posztgraduális hallgatóként immár az intermédia szakon. A 2010-es évek közepén készített, a művész által „szikár geometriának” nevezett alkotásaiban a monokromitás, entrópia és technológia iránti érdeklődés által uralt „techno-vég” sötét paranoiája fejeződött ki. 2014 óta a Technologie und das Unheimliche (T+U) művészeti kollektíva és kiadói projekt társalapítója. Művei megtalálhatók a Ferenczy Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Neuer Berliner Kunstverein gyűjteményében.

Művészetében 2018-ban következett be a döntő váltás: a jövő és kritika nélküli neoliberális rendszer kereteiből kísérel meg Fridvalszki Márk “előre és felfelé” vett lendülettel elrugaszkodni. A pasztelles és/vagy épp neon töltetű, pszichedelikus színekben lüktető, kollázs-szerűen a fischeri késő populáris modernizmus kulturális fordulópontjaiból, szubkulturális termékeiből építkezik inspirálóan alkotói módszere – Still Hight című munkájában megidézi Keserü Ilona ikonikus, kozmikus forma- és az előd védjegyévé vált bőrszín mint a kép ellenpontozását hangsúlyozó színvilágát.

Zemlényi-Kovács Barnabás szerint „»archeo-futurológia«, az elveszett jövők, modernista víziók szónikus és vizuális maradványainak következetes feltárása egy jövő utáni, időtlen korban.” A gyűjteménybe bekerült művek már mind az univerzális és ontológiai perspektívában szemlélt, utópisztikus “jövőképzet” leletei, a jövő iránti nosztalgia ásatásai, amelyek – a művész elmondása szerint – katalizátorként kívánják felrázni az avantgarde energiákat szunnyadásukból.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
0924-Gaspar-Gyorgy-Kerulet-I.jpg
Gáspár György
Kerület I.

Gáspár György

Kerület I.

Készült
2020
Technika
kézzel festett optikai üveg, akrilfesték
Méret
84x84x11 cm
A művész bemutatása

Gáspár György a kétezres években pályára lépő új üvegművészeti nemzedék legkarakteresebb képviselője, aki képzőművészeti mélységet és új lendületet adott az üvegszakma hazai modernista hagyományának. Mészáros Flóra művészettörténész megfogalmazása szerint úttörő, kísérletező szellemiségével „unikális helyet tölt be a hazai kortárs képzőművészetben”.

A pécsi születésű Gáspár 2003-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetem szilikát szakán, később pedig elvégezte a Pécsi Tudományegyetem szobrászi DLA képzését is. Korai munkái a kemencében öntött üvegplasztika (casting) újszerű hatásait vizsgálták csillagászati metaforák köntösébe bújtatva. Öntött és optikai üvegelemek összeragasztásából felépített, polírozott szobor-objektjei popkulturális, filmes utalásokkal játszottak, a földönkívüliektől az akciófilmekbe illő rakétákig. Munkáit a precíz technikai kivitelezés, az op artot idéző, látványos motívumok és az UV-színeket is használó, élénk színkontrasztok jellemezték. A korai „geopop” korszak folytatásaként foglalkozott az uránium és a fénysebesség üvegbe zárásával is. A kétezertízes évek második felében készült alkotásai a geometrikus avantgárd tradíció, a neoplaszticizmus és a Bauhaus hagyományához nyúltak vissza, a képépítés struktúráját és színhasználatát elemezve. Alkotásai az üveg hagyományos iparművészeti műfaján túlmutató, képzőművészeti-szobrászati alkotások, amiket a dekonstrukcionizmus filozófiája fűt. A laminált üveglapokra készült, egymásra rétegzett szigorú vonalrendszerekből fiktív képtereket teremtett. A mondriani alapszínek mellett használta a narancs, a lila és a türkíz különféle árnyalatait is. A színezett üvegtáblák visszakaparásával vagy a vonalrendszerek csőtollal rajzolt rendjével olyan táblaképeket és szobrokat készített, amelyeknek rétegei – a nyersanyag transzparenciájának köszönhetően – több irányból vizsgálhatók. A geometrikus munkák hol rácsozatokat, hol indusztriális ábrák vagy építészeti elemek absztrakt sémáit mintázzák meg. Gáspár úttörő szerepét számos díj jelzi, már 2009-ben elnyerte a szakma legrangosabb hazai kitűntetését, a Ferenczy Noémi Díjat. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen az üvegművészet új nemzedékeit tanítja. Kiállításai nyomán művei jelentős hazai és nemzetközi gyűjteményekben – köztük a világ legjelentősebb üvegművészeti múzeumában, a New York-i Corning Museum of Glassban is – megtalálhatóak. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1044-Gayor-Tibor-Hajtas-6-GT472.jpg
Gáyor Tibor
Hajtás 6., GT472

Gáyor Tibor

Hajtás 6., GT472

Készült
1972
Technika
akril, papír
Méret
60x49,8 cm
A művész bemutatása

Gáyor Tibor 1951-ben fejezte be építészeti tanulmányait, és egészen a hatvanas évekig ezen a területen dolgozott. Ez a háttér meghatározta művészeti kifejezésről alkotott nézeteit: matematikai szabályok, térről és a szerialitásról alkotott koncepciók adták műveinek vizuális karakterét. 

1963-tól a művészetnek szentelte életét, a hetvenes évek elejére dolgozta ki rá jellemző munkamódszerét. Szabályrendszerek szerinti papír és vászon hajtogatással kísérletezett, hogy tektonikus modelleket ábrázoljon, azt a fogalmat, ami az építészeti struktúrák leírására szolgál. 

Munkássága a minimalizmushoz is kapcsolódik: a szándék, hogy a lehető legkevesebb eszközzel dolgozzon, tisztaságot és konceptuális megközelítést eredményezett munkásságában. A nyers vászon hajtása, a fehér előlap és a természetes hátlap egyidejű megmutatása egy fekete alapon, vagy vágott és behajtott papírból készült nyomatai egy fegyelmezett megközelítést bizonyítanak. 

A mű alapanyagának elő és hátlapjának használatával Gáyor a tér és a három dimenzió kérdéseit vetette fel művészetében. A néző, aki a módszert az alkotásokon megfigyeli, rájön hogy nem montázst lát, hanem ugyan annak a felületnek különböző oldalait, egy kísérleti folyamat darabjait, amelyek különböző megoldásokat mutatnak arra, hogy hogyan lehet a tér összetettségét bemutatni a felület variálásával. 

Gáyor következetesen követte módszereit karrierje során, ugyanazt a vizuális problémát többféle variációval szemléltette. Ennek a következetességnek az eredményeként művei több jelentős köz és magángyűjteményben megtalálhatók, mint a budapesti Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, az esseni Folkwang múzeumban, a Kunstmuseum Bochum-ban és a bécsi Museum Moderne Kunst-ban.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
0595-Geller-B.-Istvan-Cim-nelkul.jpg
Gellér B. István
Cím nélkül_GBI

Gellér B. István

Cím nélkül_GBI

Készült
1974
Technika
tempera, papír
Méret
52x44 cm
A művész bemutatása

Gellér B. István geometrikus festészete egyedülálló a hazai neoavantgárd törekvések között. Az 1970-es években készült lágyabb vonalvezetésű, de szimmetrikus szigorral szerkesztett, emblematikus struktúrái a pop arthoz közel álló szignálfestészet jellegzetes hazai példái.

A hatvanas években induló progresszív magyar festészet egyik legfontosabb kérdése a globális trendek és lokális hagyományok összeegyeztetése volt – ez Gellér B. István alkotói programját is meghatározta. Rajzolás iránti szenvedélye szinte még gyerekként vezette Martyn Ferenchez, majd Lantos Ferenc szabadiskolájába. A hatvanas évek végén tett nyugat-európai útja is mély benyomást gyakorolt rá – londoni látogatása során Bridget Riley, Frank Stella, valamint Victor Vasarely munkáival találkozott. Friss nemzetközi tapasztalatait a pécsi művészeti hagyományokkal ötvözve dolgozta ki organikus, jelképszerű geometrikus formanyelvét, amellyel egy nemzetközi szinten is releváns, személyes hangvételű lokális motívumkincs megteremtésére törekedett.

Visszatérő motívumai között találjuk a már-már antropomorf, három karéjú lágyított háromszöget és az „ölelkező” formákat, valamint a perspektivikus hatású négyzetes dobozteret. A képfelület egészét betöltő mértani alakzatokat a geometria lényegétől távoli, személyes jelentéssel ruházta fel. Kevésbé elméleti problémák, mint a szimbólumok líraibb transzformálása érdekelte. „Személyes hitelű geometria” létrehozásán dolgozott, amelyet individuális igazságokra alapozott.

Magyar Fanni

A művész további alkotásai »
1198-Goth-Martin-Two-Spring-And-The-Duck.jpg
Góth Martin
Two Spring And The Duck

Góth Martin

Two Spring And The Duck

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0029-Hajdu-Kinga-Bujocska.jpg
Hajdú Kinga
Bújócska

Hajdú Kinga

Bújócska

Készült
2019
Technika
olaj, vászon
Méret
50x50 cm
A művész bemutatása

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

A művész további alkotásai »
1306 Hajgato Terezia Mimikri XV
Hajgató Terézia
Mimikri XV.

Hajgató Terézia

Mimikri XV.

Készült
2021
Technika
olaj, vászon
Méret
90x69,5 cm
A művész bemutatása

Hajgató Terézia a 2010-es évek végén pályára lépő festőnemzedék figurális képviselője. Realisztikusan formált, pszichologizáló olajképei hétköznapi tárgyakon keresztül tapogatják le a traumákat és az érzelmi helyzeteket.

A tapolcai születésű Hajgató a 2010-es évek végén fejezte be tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Pályakezdő művészete terapikus alapmotívumának a pszichologizáló jelképiséggel felruházott üres széket választotta. Realisztikus, rajzos kialakítású olajfestményein az önarcképként felfogott székek szembe állítva, szőnyegszerű ornamenshálóba foglalva jelentek meg. A különféle stílusú ülőbútorok hol összekapcsolódnak a háttér mintázatával, hol rejtőzködve felolvadnak benne. Passzív önvédelmi stratégiájuk az állatvilágból ismert mimikri vizuális taktikáját idézi. Hajgató az antropomorfizált szék témáját feldolgozta csoportos kompozíciókban és kétrészre osztott képmezőkön is, valamint szobrászi, fotografikus és installációs formában. 2023-as festménysorozatán a gyermekkori sérülékenység és az álmodozás témáját körüljáró lufiállatok és játékfigurák váltották fel a szék-motívumot. Hajgató Budapesten él és dolgozik, munkáit fővárosi kiállításokon mutatja be.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1181-Halmi-Horvath-Istvan-Hommage-a-Albers-no.-20.jpg
Halmi-Horváth István
Hommage á Albers no. 20

Halmi-Horváth István

Hommage á Albers no. 20

Készült
2021
Technika
akril, vászon, fatábla
Méret
60x60x5 cm
A művész bemutatása

„Az elképzelt történetek, világok száma csak attól függ, hogy mennyi időm van szemlélődni.” Az, hogy mekkora mélységeit tapasztaljuk meg jelenségeknek, amikre rátekintünk, csak azon áll, hogy milyen figyelemmel fordulunk feléjük. Absztrakt-geometrikus művészek több generációját izgatja ez a téma, és – Farkas Viola művészettörténész szerint – ezt a többgenerációs felvetést viszi tovább Halmi-Horváth István.

A Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, vagy a kortárs Bak Imre és Hencze Tamás nyomdokaiban járó művész 2002-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Egyéni tárlatait számos budapesti és vidéki helyszínen is láthattuk, például a Vass László Gyűjteményben Veszprémben, az Esterházy-Palotában Győrben, a Karinthy Szalonban vagy a Viltin Galériában Budapesten. 2012-ben a Táblaképfestészeti Biennálé különdíjazottja, 2013-ban a Balatoni Tárlat különdíjazottja, 2000-ben a Székely Bertalan ösztöndíjas, Carmen Würth díjazott.

Farkas Viola plátóni fogalmakkal magyarázza tovább Halmi-Horváth István művészetét: „A festők általában azért fordulnak a mértani formákhoz, mert így tudják megalkotni a világ szerkezetének legtökéletesebb képét. E képek a jelenségek mögötti abszolútumot, az idea örökkévalóságát tételezik, hogy léteznek örökérvényű értékek, melyek önmagukban léteznek, mert a fogalmak azonosak maradnak önmagukkal, és a mi tökéletlen anyagi világunk csak visszatükröződése az örök és változatlan ideák világának.”

Az absztrakt, geometrikus ismétlődő, akár sorozatokon is átívelő formák mintha konok kíváncsisággal űznék a saját maguk által fellebbentett valóságnak a rétegeit. A látszólag véget nem érő variálás, hogy megtalálja a tökéletes kompozíciót és színhasználatot, ami a képeknek néha dinamikusan játékos, máskor komoly és statikus érzetet kölcsönöz, egyszerű, de ugyanakkor rendkívül komplex alkotási folyamat eredménye. Halmi-Horváth István gyakran sokáig keresi egy sorozat meghatározó formáját, és erre építi azt a színskálát, amikben szereplő színekről gyakran még csak nem is hallottunk. A kompozíciókban az anyagtalanságot, időtlenséget, az abszolútum komolyságát váltják az életteli, eleven, folyamatos mozgásban lévő alakzatok, amelyek zabolázatlanságukban néha még a képkereten is kicsúsznak. Ez a lubickolás a végtelen ezer arcának előhívásában a világ legkomolyabb témáját önfeledt könnyedséggel jeleníti meg.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
0695-Hantai-Simon-Aquarelle.jpg
Hantai Simon
Aquarelle

Hantai Simon

Aquarelle

Készült
1971
Technika
akvarell, papír
Méret
65,5x56,5 cm
A művész bemutatása

Hantai Simon (Simon Hantaï) a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1948-ban egyéves párizsi tanulmányi ösztöndíjat nyert, amelyet a politikai változások következtében később visszavontak. Párizsba való emigrációja után megismerkedett André Bretonnal és a szürrealisták körével. Hatásukra erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott. A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre inkább gesztuálissá vált: a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került, mindenekelőtt Pollock festészete motiválta. A hatvanas évektől egy sajátos technikát (pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével absztrakt mintázatokat hozott létre a hatalmas felületeken. 1982-ben Hantai képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén; ezután döntött úgy, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. A művészeti élettől való távolmaradása azonban nem jelentette a festészettel való szakítást: Hantai sohasem hagyta abba az alkotást és életművének szüntelen újravizsgálását. Alkotásai a hazai vezető művészeti intézményeken túl megtalálhatók olyan világhírű nemzetközi gyűjteményekben, mint a New York-i Guggenheim Museum, a párizsi Musée National d’Art Moderne vagy a római Vatikáni Múzeum.

Popovics Viktória 

A művész további alkotásai »
0025-Hencze-Tamas-Kek-ter-voros-fennyel.jpg
Hencze Tamás
Kék tér vörös fénnyel

Hencze Tamás

Kék tér vörös fénnyel

Készült
2007
Technika
olaj, vászon
Méret
200x100 cm
A művész bemutatása

Hencze Tamás Korniss Dezsőt tekintette mesterének és az absztrakt művészetet, Hamvas Béla művészetelméletét tanulmányozó Zuglói Kört az iskolájának. Kossuth-díjas, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja.

A gesztus és a pop-art-kollázs közvetlenségével indult festészete az 1960-as évek második felében vált egyénivé: a papírra kitakarással, egyenletesen felvitt (fekete) festéket gumihengerrel terítette szét, precíz átmenetekkel az üres felület felé, miáltal pulzáló térhatás keletkezett a síkon. A dinamikusan ismétlődő telített, halványuló és üres felületek egyetemes életritmusként mutatkoztak meg. „Pontból” kiinduló struktúrái egyeznek a korszak tudományos világképével s a művészetekben jelentkező minimalizmussal, talán még a látást vizsgáló op-arttal is, de összetettebb érzékeléssel: a megjelenés-eltűnés festői tapasztalatával. E művei szerepeltek az évtized végi nemhivatalos tárlatokon (pl. Iparterv, 1968), majd az új magyar művészet európai bemutatóin.

Az 1980-as években pályakezdő képeit értelmezte újra: nagyméretű vásznakra hatalmas gesztusokat „fagyasztott”, melyeket a korszak posztmodern fordulata részének tekintettek. E művei nem valódi gesztusfestmények, hanem gesztusok pontos reprodukciói sablonokkal, gumihengerrel, kevés, de intenzív színnel. És fénnyel, ami a megjelenés térbeli-anyagi (ikonikus) valóságát kölcsönzi a síkba merevített pillanatnak. Papírművein olykor az alkotófolyamatot, az új gesztusképek technikai eszközeit (olló, vonalzó, mértani idomok) is felsorakoztatja.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0860-Hortobagyi-Endre-Gesztus.jpg
Hortobágyi Endre
Gesztus

Hortobágyi Endre

Gesztus

Készült
1995
Technika
olaj, vászon
Méret
160x100 cm
A művész bemutatása

Hortobágyi Endre a hatvanas években induló magyar gesztusfestészet tragikus sorsú alkotója volt, akinek életművét csak halála után értékelte igazán a közönség. A franciás lírai absztrakcióban, az informelben gyökerező művészete a 20. századi magyar nonfiguratív képzőművészet kivételes teljesítménye. Festészetének különlegessége egyéniségéből fakad, hiszen Hortobágyi – ahogy egyik újrafelfedezője, a neves nemzetközi múzeumigazgató, Hegyi Lóránd írta – hitt a harmónia lehetőségében, az organikus teljesség víziójában: „Ez teszi művészi attitűdjét romantikussá, szinte anakronisztikusan fennköltté és őt magát, a művészt magányosság.”

A második világháború alatt, Budapesten született Hortobágyi „rendszeridegen elemként” nem jutott be a Képzőművészeti Főiskolára, így csak autodidaktaként képezhette magát. 1962 körül csatlakozott a Molnár Sándor által alapított Zugló Köröz, ahol a fiatal alkotók – a hivatalos művészetpolitikával szembefordulva – önerőből ismerték meg a francia absztrakt művészet korabeli tendenciáit és elméleti szövegeit. A főként Jean Bazaine tanítása nyomán kialakuló festészetüket a tárgyi világ expresszív foltrendszerré való absztrahálása jellemezte, úgy, hogy az ábrázolt „tárgy az őt felülmúló igazság szenvedélyes ideogrammájává váljék”. A zuglói lakás „második nyilvánosságában” sok támogató szellemiségű értelmiségi szereplő megfordult, de tiltottnak számító művészetük hivatalos megjelenési felülethez nem jutott, első kiállításukat (Új Törekvések, 1966) is bezáratta a hatalom. Hortobágyi hatvanas évekbeli festészetét a tájak lelki tartalommal megtöltött absztrahált átiratai dominálták, majd az – automatikus írás felszabadító hatására – egy tisztább, spontánabb, leginkább a francia Alfred Manessier-vel rokonítható nonfigurativitás. Míg Főiskolát végzett nemzedéktársai sorra rendezték a csoportos kiállításokat, Hortobágyi a hatvanas évek végétől egyre magányosabbá vált, kiszorult a művészvilágból és a társadalomból is. Magányos, teljesen izolált alkotó évei alatt művészete megváltozott: a növényi asszociációkat keltő, organikus dzsungelként burjánzó felületek mellett megjelentek a szögletes, homogén színfoltok is. Pályafutása utolsó, úgynevezett kalligrafikus korszakában redukált színvilágú, széles, leheletvékony gesztusokat festett, amelyek olykor gomolygó struktúrákká rendeződtek. Bár élete végén – a rendszerváltás után – ismét felkarolta a szakmai közélet, mégis sértetten, magányosan halt meg. Úttörő életműve a hazai informel festészet különleges erejű zárványa maradt.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0994-Horvath-Loczi-Judit-Its-closing.jpg
Horváth Lóczi Judit
It’s closing

Horváth Lóczi Judit

It’s closing

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

Horváth Lóczi Judit tájépítészként diplomázott, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett színdinamikai szakmérnöki másoddiplomát. 2011 és 2014 között a Budapesti Metropolitan Egyetemen végezte el a képi ábrázolás szakot. 2019-ben elnyerte az amerikai Pollock-Krasner Foundation ösztöndíját. 2022-ben a Kassák Művészeti Díj finalistája.

Horváth Lóczi Judit munkássága a konstruktív-geometrikus hagyományhoz kapcsolódik, egyéni látásmódjával egy újszerű (női) érzékenységet képvisel a magyar képzőművészeti színtéren. Eddigi életműve tematikailag összekapcsolódó, formailag pedig folyamatosan új utakat kereső festmény- és objekt-sorozatokból áll, melyekkel festészet és szobrászat lehetséges találkozási pontjait kutatja. Alkotásai a síkbeliséget és a térbeliséget összemosva teremtik meg azt a sajátos vizuális nyelvezetet, amely az absztraháláson, a geometrián, a dinamikán és a ritmikán alapszik. Horváth térbeli kiterjedéssel rendelkező festményeinek hordozói előre megtervezett és formázott vászon konstrukciók, melyek mértani merevségét az élénk színhasználat és az intuitív alkotásmód ellensúlyozza. A hagyományos anyagok mellett művészetének egyik ismérve a szokatlan, extrém tárgyak hordozóként való alkalmazása. Munkáit általában élethelyzetek vagy személyes történetek inspirálják, melyeket egyszerű formákból építkező geometrikus kompozíciókkal jelenít meg. Olyan intim, mégis általános érvényű élettapasztalatoknak ad hangot, mint az anyává válás vagy a gyereknevelés mindennapi nehézségei, ahogy ő maga fogalmaz, „minden alkotás egy-egy naplóbejegyzés.”

Popovics Viktória

A művész további alkotásai »
0037-Jovanovics-Gyorgy-Frottazs-3.jpg
Jovánovics György
Frottázs 3.

Jovánovics György

Frottázs 3.

Készült
1993
Technika
száraz színes pasztell, papír
Méret
70x100 cm
A művész bemutatása

Szobrászati tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Bécsben és Párizsban folytatta. Kossuth-díjas, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja.
Munkássága magáról a művészetről beszél a szobrászat tárgyias volta és a megfoghatatlan művészi minőség prezentálása útján. Életművének archaikus-új anyaga a gipsz, első témái az alak és a drapéria (Iparterv-kiállítások, 1968 és 1969). Részekből összerakott, öntött, életnagyságú (köztük festményből kiemelt) figurái, valamint teret meghatározó drapériainstallációi (Fényes Adolf Terem, 1970) a tárgyias alkotófolyamat és a művészet törékeny egzisztenciájának együttállásai. (Az 1979-es Előfüggöny az Extatikus Marionetthez a Tate Modern gyűjteményébe került.) Az 1980-as évektől a klasszikus műformát: a reliefet kutatja. Milliméternyi térbeli differenciákra épülő kollázsok az alapjai fehér gipszdomborműveinek, melyeket a külső forrásból érkező súrlófény kelt életre. Idővel reliefjein megjelentek a színek is az anyagba kevert festék segítségével. Frottázsain a relief, fény, szín lehetőségeit bontakoztatta ki.

Az 1956-os magyar forradalom mártírjainak emlékműve, melyhez a tér rendezési terve is hozzátartozott az Új Köztemetőben, az építészet és szobrászat, a zárt és nyitott, mély és magas terek, valamint a tér és a felületek, az építészeti és szobrászati archetípusok összefüggését, jelentéssel telítettségét bizonyította. Részlet a Nagy Viharból videóinstallációja három művészet együttesét kutatta Giorgione festményének alapján, s a műalkotás mindenkori elevenségét fejtette ki (BTM – Kiscelli Múzeum, 1996).

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0705-Jovanovics-Tamas-To-Fischli-Weiss.jpg
Jovanovics Tamás
To Fischli & Weiss

Jovanovics Tamás

To Fischli & Weiss

Készült
2011
Technika
akrillakk, akrilfesték, színes ceruza, 8mm MDF préselt lemez, alumínium L-profil keret
Méret
90x170 cm
A művész bemutatása

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen és az Université de Provence-on végezte festészeti (1999), majd Aix-en-Provence-ban és Budapesten doktori tanulmányait (2004). Posztdoktori kurzusokat Provence-ban és a londoni Slade School of Fine Arton látogatott. A Magyar Universitas Program során három nyíregyházi kollégiumépületen hozott létre monumentális acél és alumínium épületszobrokat.

A rendszerváltozás utáni művésznemzedékek természetes nemzetköziségében munkáit feltűnően érzékeny eszköz- és színkezelése: a racionalitást és véletlent társító színek és vonalak különböztetik meg kortársaiétól. Jovanovics szerint ez „szinte robotikus minimalizmus a forma szintjén és költőiség a színek terén”, Nádas Péter szavaival: „extrém aszkézis és hedonizmus egyben”.

A kép minimális elemekből: négyszögű vászonból és színes ceruzákból indul. A vonalzóval húzott sűrű vonalak esetlegesek – minden mérnökiségük, precízségük ellenére egyediek. Mozgó felületek születnek belőlük, esetenként az egyenesek irányulásának és kereszteződéseinek, máskor a felszabdalt kép részeinek új összeállításaiból is, melyek egyszerre több képformát tesznek jelenlévővé.

„Vonalas” képei eleinte fehér, majd a 2010-es évektől fekete alapra készültek. Ekkor a vízszintesen, szorosan húzottak mellett megjelennek a függőlegesen és derékszögű átlóban futó színes vonalak. Vonal és szín geometriává alakul: olykor az egyes színváltásokkal illuzionista (virtuális) térformák képződnek, és egymásba tűnő ornamentális felületek optikailag mozgó szövedéke is születhet.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0734-Karolyi-Zsigmond-Negy-felezett-negyzet-II.jpg
Károlyi Zsigmond
Négy felezett négyzet II.

Károlyi Zsigmond

Négy felezett négyzet II.

Készült
2013
Technika
olaj, vászon
Méret
90x90 cm
A művész bemutatása

Károlyi Zsigmond a kétezres évek figurális kísérletei – archaizáló, kvázi szimbolikus zsánerképek, csendéletek gyermekjátékokból, fanyar pastiche-ok – után, visszatérve 1977–78 körüli koncepciójához, mely elemi formák és mozgásrelációk viszonyán alapult, ismét a geometrikus képek festésébe fogott: munkái többnyire a négy- és háromszög forgatásának fázisait rögzítik; festményeinek sora tehát egy több évtizedes gyakorlat szintézise. Az összegzés platformja és az összegzés érvei egyfajta ortodoxián, festészetelméleti fundamentalizmuson nyugszanak s válnak ugyanakkor stiláris keretekké, karakteres formává. Az elforgatással, a síkok virtuális elmozdításával vagy a képfelület megosztásával és az új meg új szelvények ritmusainak transzformálásával teremtett képi struktúrák – olykor síkbeli fraktálok – gyakran igen gazdagok, melyekhez Károlyi az additív és a szubsztraktív színkeverés tiszta alapszíneit, s ezek megtört „mutánsait” egyaránt felhasználja.

A szinte kizárólag négyzetes formátumú, kiegyensúlyozott arányú táblákat egy sajátos, immanens szerialitás, formateremtő gesztus csatolja egymáshoz; ki- és áthajtás, be- és lehajtás, tükrözés variálja-permutálja a szabályosnak szánt és tételezett (de végeredményben rezzenően személyes) síkokat. Négyzet feleződik, háromszög tükröződik. Ritkábban kör és körcikk.

A hideg-meleg, távolító-közelítő színpárok kemény feszültségben vagy a komplementerek békítő egyensúlyával sorolódnak, s a képeken megnyilatkozik valamiféle szigorúbbnak tetsző, egyszersmind önironikus, távolról, de talán nem is önkéntelenül, sőt: bizonyosan a Bauhausra utaló, kvázi pedagógiai „dogmatika” is.

Hajdu István

A művész további alkotásai »
1391 Kis RĘka Csaba - Bad And Naughty
Kis Róka Csaba
Bad And Naughty

Kis Róka Csaba

Bad And Naughty

Készült
2021
Technika
olaj, zománc, vászon
Méret
100×99,5 cm
A művész bemutatása

A magyarországi poszthumán hibriditás egyik meghatározó festőjeként két évtizede állandó szereplője önálló és csoportos kiállításoknak a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Ezek közül kiemelendő a 2010-es Liverpool Biennálé, 2011-ben a berlini Factory-Art Gallery csoportos tárlata, hatására pedig a MACT/CACT Museum and Center of Contemporary Art svájci magánmúzeum gyűjteményébe való bekerülés, valamint 2011 után 2023-ban az újabb Esterházy Art Award jelölés.

Pályája során immár negyedik alkalommal kap vizuális gellert festészetének központi problematikája, az emberi figura reprezentációja. Míg a 2007-es diplomaszerzést követő pár évet alapvetően a klasszikus festészeti hagyományok, mint a barokk és a romantika dinamikus, drámai kontrasztok természethű, horrorisztikus szín- és formavilágba való narratív komponálása jellemezte szatirikus felhanggal, addig a 2010-es évek közepétől – teljesen levetkőzve a realista megközelítést – a szürnaturalizmus hatása bontakozott ki az „egészen abszurd, már-már karikaturisztikusan patologikus témakör kontrasztos laboratóriumában”, ahogy Rieder Gábor írta Federation Of Decomposed Organs And Stripes című kiállítása kapcsán. A festményein megjelenő emberi alak torz fragmentáltsága azonban 2020 után érte el tetőfokát, hiszen a humán testnyesedékek teljesen elváltak önmaguk referencialitásától. A gyűjteményben látható, ugyanannak a sorozatnak a munkáin immár absztrakt, dekonstruált festészeti elemként lebegve zsizsegnek a kép terében, akárcsak egy rajzfilmfigura filteres jelenléte egy másik valóságsíkra. Az amerikai autótuning jellegzetes színpalettáját idéző, többségében színátmenetes alaprétegre került rá az asszociatív fekete-fehér csík-plecsni, amely egyszerre zebraszőnyeg, hard edge-n alapuló furnér-konstrukciók és a kapitalista társadalom akciós vonalkódja. Utolsó képrétegként Kis Róka a gyakran popkulturális referenciákat kifacsartan idéző torz lényeket festette fel a vízbázisú zománcfesték „olvadt gumicukor” hatásával (Bad And Naughty, 2021). 2023 tavaszán azonban a művész teljesen törölte hardverét, és a trash-esztétika pixel art bitmap-mátrixában oldotta fel munkáinak képterét, ezzel a torz fragmentumlények pálcikaemberekként öltenek ismét teljes alakot.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
1380 Knyih†r Bence - Napellenzč
Knyihár Bence
Napellenző

Knyihár Bence

Napellenző

Készült
2013
Technika
olaj, vászon
Méret
137x208,5cm
A művész bemutatása

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán 2011-ben szerezte meg diplomáját Knyihár Bence. 2016 óta az Artus Kortárs Művészeti Stúdió tagja, rendszeres kiállítója. Művészetében két alkotói fázis különíthető el, amelyek bár azonos festői eljárásból táplálkoznak, a 2018-ban megtalált, markánsan kolorista látásmódú ecsetkezelés tartalmilag egy teljesen új kompozíciós elv mentén szerveződik. Szél (2014) és a Pinty no. 2 (2015) színkezelésükben és technikájukban inkább még egy bizonyos kísérletező parafrázisok érzését kelthetik a befogadóban. Míg előbbin egy gyors, rövid kontaktust engedélyező gesztusfestészeti szekvenciák tobzódása figyelhető meg, addig utóbbi felidézheti Gerhard Richter Karmincímű munkájának színabsztrakcióját és annak Vermalung technikáját. Itt a felülfestés és életlenítés gyakorlata hangsúlyosabb szerepet játszott, az absztrakt színmezők összemosása azok véletlenszerű keveredését okozza, a korábbi festékréteg simítókéssel való visszaszedése pedig a vászon archeológiai feltárását nyújtja, ezzel számtalan haptikus réteg- és felületsíkot eredményezve.

Knyihár Bence 2023 nyarán mutatta be Átfedések című tárlatán legújabb, a hatvanas évek egyik meghatározó, olasz festészeti – Alberto Fiz által ismét a jelen diskurzusába emelt – mozgalmának, a Pittura Analitica égisze alatt született munkáit. Ez az analitikus megközelítés a festészet alkotóelemeit (vászon, keret, anyag, szín és jel) és azok egymáshoz való viszonyrendszerét, valamint a mű mint fizikai tárgy és alkotója közötti metabolikus (mint anyagcsere és információáramlás) élményt nyújtó kontaktust vizsgálja, a tiszta, abszolút létállapot feltárását tűzte ki célul. Orchids 1–4. (2022) című sorozat a komplementer színterek, egyben a névadó orchidea virág kontúrjának, pozitív-negatív formáinak egyenrangú ütköztetését viszi színre, miközben egyfajta mozgalmasságot is ad neki az alkotó a vászon vakrámára való, enyhén elcsúsztatott felfeszítésével. Knyihár ugyanakkor belejátssza a képi megalkotásba a virág nómenklatúráját is: az ókori hit szerint afrodiziákum. A nemes szépséget, értékességet szimbolizálja általánosságban, kék színnel párosítva ugyanakkor itt az abszolút ritkaságot, a Pittura-Pittura (festészet-festészet) áhított esszenciáját jelöli.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
0958-Kondor-Attila-Asclepion.jpg
Kondor Attila
Asclepion

Kondor Attila

Asclepion

Készült
2021
Technika
olaj, vászon
Méret
70x70 cm
A művész bemutatása

Kondor Attila az ezredforduló után pályára lépő figurális olajfestészet itáliai tradícióból merítő, metafizikus hangot megütő képviselője. A klasszikus építészet és kerttervezés elemeit hasznosító, meditatív képei alapján animációkat is készít. „A kontemplatív, konceptuális animációk képei a festővásznon és a grafikákon születnek meg, ahol a nyugalom, a csend jelenlétét nemcsak a harmonikus arányok és a nyugtató színek tónusátmenetei érzékeltetik, hanem a festmény síkját szinte felhasító csúcsfények természetfeletti fényt sejtető, jelenésszerű ragyogása is” – írta meditatív alkotói hozzáállásáról Schneller János művészettörténész.

A budapesti születésű Kondor 2000-ben diplomázott képgrafika szakon a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Művészeti nézőpontját már ekkor a tradicionális olajfestészeti metódus és a klasszikus témák keresése jellemezte. Az egyetemi időszak alatt szembe fordult a kilencvenes éveket meghatározó konceptuális művészeti gyakorlattal, és – lázadó gesztusként – plein air tájképeket festett az élesdi vidékről Erdélyben, a tradicionalista festőhallgatókat tömörítő Sensaria Társaság tagjaként. Bár a csoportosulás klasszikus festőisége nagy visszhangot kapott a 2000-es évek elején megerősödő realista tendenciák között, Kondort eltávolította a társaságtól alapvetően filozofikus, szemlélődő karaktere. Meghatározó hatást gyakorolt rá Olaszország, a klasszikus építészet és a hagyományos kerttervezés hazája. Korai festményei ember nélküli, meditációra ingerlő itáliai kastélyparkokat ábrázoltak, tükröződő vízfelületekkel, néma oszlopsorokkal és klasszikus szobrokkal. Ezt követően budapesti épületrészletek töredékeit jelenítette meg vásznain. A realista, szigorú perspektívát követő alapkarakterhez elkenések és izgalmas felületképzés járult. Az évtized végére kiforró festészete markáns, egyéni motívumvilágot talált a maga számára: klasszikus építészetből kiemelt, szimbolikus erejűvé tett kapuzatokkal, lépcsőkkel, márványcsarnokokkal és könyvtárakkal. Kondor filozófiatörténeti koncepciója alapján a kapuk, ablakok és terek arányrendszere megfeleltethető a „kozmosz fenségességének”. A grafikus fehér csíkokkal vagy negatív formákkal kiemelt képi hiátusok a misztérium közelségét jelzik ebben az árkádiai, befelé figyelő világban. Kondor 2013 óta – a folyamatosan születő olajképek mellett – meditatív animációs filmeket is készít festményeinek „nyersanyagából”. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0552-Konok-Tamas-Idofolyamat.jpg
Konok Tamás
Időfolyamat

Konok Tamás

Időfolyamat

Készült
2003
Technika
akril, vászon
Méret
130x130 cm
A művész bemutatása

Konok Tamás Bernáth Aurél tanítványaként 1948–1953 között végezte festészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1959-ben Párizsba emigrált; elszakadt a természetelvű festészettől, és a hetvenes évektől kialakította saját, lírai geometrikus stílusát, amelyben fontos szerepet kap az érzékeny vonalrajz. Első önálló kiállítását a párizsi Galerie Lambert rendezte 1960-ban. A hetvenes évektől feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel felváltva élt Párizsban és Zürichben. Szoros együttműködést alakított ki a zürichi Schlégl Galériával, rendszeresen kiállított francia, svájci, holland és svéd galériákban és múzeumokban. 1980-ban tért vissza önálló kiállításával Magyarországra, majd a kilencvenes évektől egyre többet tartózkodott és dolgozott Budapesten. 

Festészete a valóságon túli, transzcendens, időtlen tartalmak megragadására tett kísérletet: a világegyetemet működtető erőket, energiákat, viszonyrendszereket kívánta ábrázolni konkrét, geometrikus formáival és vonalrendszereivel. Művészetére hatással voltak zenei tanulmányai, így műveiben tetten érhető a megszólaltatás tökéletességére, a ritmikára, a vonalvezetésre való odafigyelés. Elkötelezte magát az „apollonisztikus” művészetfelfogás – a világos kompozíció, az architektonikus képszerkezet – mellett, hét évtizedes pályafutása alatt tudatosan törekedett festészete megújítására is. Kis méretű kollázsokból kiinduló festészeti kísérletei többek között új képstruktúrákban és motívumokban, illetve színvilágának dinamikus változásaiban érhetők tetten.

Szipőcs Krisztina

A művész további alkotásai »
0616-Korodi-Zsuzsanna-Almappa-IV.jpg
Kóródi Zsuzsanna
Almappa IV.

Kóródi Zsuzsanna

Almappa IV.

Készült
2020
Technika
ragasztott, kézzel csiszolt, polírozott üveg, UV festék
Méret
37x61,5 cm
A művész bemutatása

Kóródi Zsuzsanna képfelületei szoros rokonságot mutatnak az op-art, a kinetikus művészet és a tágabb értelemben vett konstruktív-konkrét festészet hagyományaival. A művek egyaránt tekinthetők képeknek, objekteknek és reliefeknek, ám nemcsak a műfaji besorolás bizonytalansága miatt ejtik zavarba a befogadót, hanem az egymásnak ellentmondó (tér)illúziók váltakozása által is. A geometrikus alapformák ritmikus ismétléseivel, a csíkok és hullámvonalak összetorlódásának és ritkításának tempóváltásaival létrehozott valós és virtuális képterek befogadásához maximális összpontosításra van szükség. A látvány dinamikusan változik, a néző mozgásának függvényében újabb és újabb konstellációk jönnek létre.

Kóródi műveit rokonítja az op-arttal a képtárgyak indusztriális karaktere is: a művek nélkülözik a személyes kézjegyeket. A látvány absztrakt karakterét átértelmezi és újabb kontextusokba helyezi a beszédes címadás. A képek azonban a narratív asszociációk ellenére sem válnak elbeszélő karakterűvé, hanem az optikai események színterei maradnak. Kóródi a jelentések helyett a jelenségeket kutatja: művei a vizuális impulzusok és a „reszponzív tekintet” játékát tematizálják.

Kóródi gyakran váltogatja az irizáló felületek szerkesztési elveit. Munkái a művészet és az illúzió régi dilemmáira kérdeznek rá. A nagy elődök öröksége nyomán provokálja a látást, párosítva a steril formákban rejlő ipari karaktert a felvillanó illúziók és a klasszikus kimunkáltság egyszeriségével és megismételhetetlenségével.

Zsikla Mónika

A művész további alkotásai »
1104-Koszorus-Rita-Sarga-schMERZbild.jpg
Koszorús Rita
Sárga schMERZbild

Koszorús Rita

Sárga schMERZbild

Készült
2020
Technika
akril, olaj, tus, vászon
Méret
170x155 cm
A művész bemutatása

Ellentétpárok és ellentmondások sokasága intelligens eleganciával találkozik a pozsonyi születésű művész alkotásaiban. Koszorús Rita művészete esetleges, de tűpontosan megtervezett, akció-alapú, de tradíció követően festészeti, konzervatívan modern, de rebellisen kortárs egyszerre. A Pozsonyban végzett művész a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Bukta Imre és Kiss Péter vezetése alatt is folytatott tanulmányokat. Prágában, Portóban, Párizsban és Berlinben is részt vett rezidencia programokon, ez a nemzetköziség hozzájárul művészete sokoldalúságához. Festészeti stabilitását jól tükrözi, hogy 2021-ben a Mal’ba – VÚB banka festészeti díj fiatal művészek díjat, 2022-ben pedig a NOVUM művészeti díjat és ösztöndíjat nyerte el.

Koszorús Rita művészetének alapja a schMERZ fogalma. A Merz koncepció a sokak által unikálisnak tartott Kurt Schwitters (1887-1948) sokoldalú alkotó találmánya. A dadaista attitüd követői közül sokak szerint Schwitters testesítette meg igazán a dada művészeti ethoszt úgy, hogy művészete teljes fúzióban állt a hétköznapi élettel, és látszólag teljesen ellentmondásos állításokat tett a legnagyobb nyugalommal egymás mellé. Koszorús Rita ezt a hozzáállást követi, amikor az absztrakt festményeit kollázs alapokra helyezi. A műveken a felületek esetlegessége, a körvonalak remegése lehet teljesen véletlenszerű gesztus eredménye, de közelebbről szemlélve egyértelmű, hogy pontosan megtervezett, mozdulatból kiinduló, de tökéletesen átgondolt formákkal találkozunk. A spontaneitás jelenik meg az installációkban is, a térben elhelyezett művek jelenléte lehet odavetett és esetleges, azonban a fújt felületek pasztelles játéka egyértelműen megtervezett, precíz munkát tükröz. A schmerz szó jelentése fájdalom, és a művek nagy részén érezni ezt – nehéz is lenne a képre puskával való lövöldözést másként érzékelni. Ez a nyílt fájdalom fordul át nosztalgikus szomorúságba az absztrakt formanyelvvel, amelynek érzékenysége tökéletes egy vélt és vágyott belső világ bemutatására. Ugyan Koszorús Rita számára a festészeti absztrakcióhoz való ragaszkodás művészetének fontos aspektusa, játszi könnyedséggel hagyja ezt maga mögött, és mozdul ki a műtárggyal a természetbe, és egy parkban, vagy a tengerparton saját maga bontja le alkotásai konzervatív referencia pontjait, és kortárs csavarral értelmezi át a modern hagyatékra épülő munkáit.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1032-Kucsora-Marta-Cim-nelkul-2017-30.jpg
Kucsora Márta
Cím nélkül, 2017/30

Kucsora Márta

Cím nélkül, 2017/30

Készült
2017
Technika
vegyes technika, vászon
Méret
120x120 cm
A művész bemutatása

Kucsora Márta a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd az amerikai Montclair State University-n végezte tanulmányait. Az alkotómunka mellett a Budapest Art Factory non-profit művészeti központ társalapítója, és nemzetközi kortárs művészeti rezidencia programjának szervezője.

Kucsora festményei különböző sűrűségű vízbázisú festékekkel, adalékanyagokkal, rézporral, lakkokkal, autófényező pisztollyal, valamint a gravitáció segítségével készülnek. Habár munkái stilárisan rokoníthatóak az absztrakt expresszionizmussal, a készítés módját tekintve technikailag teljesen új, járatlan utakat jár be. A különböző konzisztenciájú festészeti adalékanyagok kémiai reakcióba lépnek egymással, a képek felületét ezek kölcsönhatása alakítja. Noha az ecset érintése nélkül készült festmények mellőzik a közvetlen reprezentációt, a végeredmény természeti formációkat idéz: tektonikus lemezekre, légi felvételre, tengeráramlatra vagy különféle növényi motívumokra emlékeztet. A dinamikus absztrakt felületképzések organikus folyamatokra, a mikro- és makrovilág jelenségeire, és ezek leképeződéseire reflektálnak. Kucsora munkamódszerének szerves része a festmények szárítása, a felületek a gravitáció segítségével alakulnak, a munkafolyamatokban helyet kapnak a tudatos és tudattalan festészeti folyamatok. A művész által folyamat festészetnek nevezett módszer lényege, hogy az anyag végig képlékeny, a cél annak mozgásban tartása, majd megállítása és a megfelelő „pillanat” kimerevítése. Bár Kucsora műveinek létrejöttében a kémiai és fizikai folyamatok mellett nagy szerepe van a véletlennek, a képek minden esetben egy előre megtervezett és kidolgozott performansz-szerű munkafolyamat eredményei.

Popovics Viktória – Kálmán Makláry Fine Arts

A művész további alkotásai »
0892-Kusovszky-Bea-Retegzett-valosag-IV.jpg
Kusovszky Bea
Rétegzett valóság IV.

Kusovszky Bea

Rétegzett valóság IV.

Készült
2020
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

Kusovszky Bea festőművész Budapesten él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett festőművészi diplomát, és az Universitat de València festészet és animáció szakán tanult. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, jelenleg a VILTIN Galéria képviseli Magyarországon.

Kusovszky Bea művészeti gyakorlatában a művészettörténet különböző korszakainak képi minőségeit és optikai paramétereit elemzi. Ez az érdeklődés az erőteljes figurativitástól az absztrakció különböző narratíváinak dekonstrukciója és újjászervezése felé vezette, miközben folyamatosan fenntartotta technikai perfekcionizmusát és a kép ontológiájának megkérdőjelezése iránti elkötelezettségét. Kusovszky sorozatokba rendeződő festményciklusain keresztül különböző vizuális jelenségeket vizsgál a művészet, a tudomány és a populáris vizualitás határán: olykor a newtoni színspektrumra vagy a színes szürkék sajátos esztétikájára utal, máskor az ikonikus Ben-Day pöttyök op-artos környezetében kontextualizálja újra a festészetet, olyan összetett keretszerkezetek felállításával, amelyek a felületet digitális képernyőként vagy kapcsolótáblaként képzelik újra. Ezáltal egyszerre nosztalgikus és technoutópisztikus víziókat körvonalaz, amelyek a néző figyelmét a festmény identitására irányítják. Képzőművészeti gyakorlatára a jelentős elődök munkássága is hatással volt, így Roy Lichtenstein, Bridget Riley vagy a magyar művészeti szcénából Hencze Tamás, Nádler István vagy Bullás József is hatott képi gondolkodásmódjára. Referenciális, relativista szemlélete különböző értelmezési mezőket bont ki, melyben a benjamini „auráról”, vagy éppen a posztmodern intertextuális metastruktúráiról is elmélkedhet a néző. A fiatal generáció tagjaként a digitális vizualitás kortárs tapasztalatai is hatással vannak rá. Kusovszky azonban munkáin keresztül ezeket a benyomásokat olyan komplex, mechanikus és manuális módszerekkel kivitelezett vizuális rendszerekké desztillálja, amelyek a festészet alapvető egységeit tárják fel: az anyagot, a hordozót és a képet mint tárgyat.

Tayler Patrick

A művész további alkotásai »
0325-Lakner-Laszlo-Cim-nelkul-Lineatur.jpg
Lakner László
Cím nélkül (Lineatur)

Lakner László

Cím nélkül (Lineatur)

Készült
1999
Technika
olaj, vászon
Méret
200x150 cm
A művész bemutatása

Lakner László pályájának kezdetét a korai absztrakt kísérletek mellett alapvetően realista szemlélet határozta meg. Klasszikus művészeti hagyományokat is megidézve alakította ki a szocialista realista képfelfogást ironikusan kifordító figurális festői nyelvét. Bernáth Aurél tanítványa, majd a szürnaturalista festészet legfontosabb képviselője volt Csernus Tibor mellett az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején. Művein fokozatosan közeledett a kor „új realista” tendenciáihoz, a pop art képi világához. Műveit 1963-1964-től montázsszerű struktúrákra épülő, a hétköznapi vizuális kultúra motívumait is beemelő, ugyanakkor az aktuális politikai eseményekre és a nagy művészettörténeti hagyományokra – elsősorban Rembrandt festészetére – is rezonáló képi narráció jellemezte. 

1974-ben a DAAD ösztöndíj elnyerése után Lakner Nyugat-Berlinbe költözött, ekkor kezdődő periódusát az emberi írás és jelhagyás szemantikai kérdéseinek festői érzékenységű ábrázolása határozta meg. A nyolcvanas évektől felszabadultabb, expresszívebb szkripturális festményeket alkotott, a kilencvenes és kétezres évekbeli periódusát pedig az absztrakt képalkotás és a konceptuális gondolkodásmódhoz való visszatérés dominálta. Lakner művészetében az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a történelmi múlt mellett a művész saját múltjának és korábbi alkotói periódusainak a vizsgálata, ám mindez korántsem jelent visszafordulást – az új Lakner-művek frissessége cáfolni látszik az idő múlását.

Fehér Dávid 

A művész további alkotásai »
0446-Lantos-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Lantos Ferenc
Cím nélkül_LF

Lantos Ferenc

Cím nélkül_LF

Készült
1990-es évek
Technika
merített papír, tempera, akvarell
Méret
35x35 cm
A művész bemutatása

Pécsett Martyn Ferencnél, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A művészetet megismerésnek is tekintette: az elvonatkoztatástól a geometrikus formákon át vezetett útja a rendszerelvű képi gondolkodásig. Oktatóként szemléletformálásra vállalkozott: új alapokra helyezte a képzőművészet és a társművészetek kapcsolatát.

Építészethez, irodalomhoz, zenéhez is kapcsolódó tevékenységét a modern tudományokkal összhangban alakította ki. Műveleteken alapuló képi világa két forma: a négyzet és a kör, illetve a növekedésük és csökkenésük, metszési lehetőségeik és interferenciáik által születő új formák variációinak rendszeréből született. Köztéri művészeti programját is erre építette: mivel a variációk mindenkor rendet képeznek és végtelen számúak, mert színekkel is gazdagíthatók, a szellemi megismerés modelljei, egyúttal vizuális játékok is – alkalmasak a társadalom mozgásba hozására (Természet-Látás-Alkotás című kiállításai, 1972–75). A dinamikusan fejleszthető vizuális kultúrához kötődtek belsőépítészeti, épületdíszítő és szabadtéren felállítható elemrendszerei. Legsikeresebb a Bonyhádi Zománcgyárban évekig folyt épületzománc-projekt, melyben kollégái és növendékei is részt vettek. Főként Pécsett és a Dunántúlon számos középület, üzem külső és belső falait tették vidámmá e variációsorozatok az 1970-es években.

Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkássága válogatott darabjaiból állandó kiállítás látható Pécsett.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0157-Major-Kamill-Palimpseste.jpg
Major Kamill
Palimpseste

Major Kamill

Palimpseste

Készült
2013
Technika
vegyes technika
Méret
122x85 cm
A művész bemutatása

Művészete az 1960-as évek pécsi Lantos-körének gyakorlatából kiindulva Franciaországban vált egyénivé. Jóllehet a Lantos-féle struktúra- és variáció-elvvel szemben renitensnek mutatkozott, a bonyhádi épületzománc-program megvalósításának lehetősége mégis neki köszönhető, és noha Párizsban is minimalista és rendszerelvű képekkel kezdte pályáját, bennük a geometria rejtett és festői, személyes.

A párizsi École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs-ban a képsokszorosítás technikáiból szerzett diplomát. Szitanyomással készített motívum- és képvariációk léptek a korábbi struktúrák helyébe. Mappái (köztük kortárs zenei és irodalmi művek is), grafikai sorozatai közül kiemelkedik Appel című folyamatműve (1980), melyben a szerialitáselv alapján jut el a modern művészet kulcsműveiben (például Malevics Fekete négyzetétől a Fehér négyzet fehérenig) rejlő spiritualitásig. A szerialitás Major technikailag összetett festészetének is az egyik alapja, ami, Hantai Simon mellett dolgozva, hatalmas méretű vásznakra tetszőlegesen elcsúsztatható szitával felvitt, rácsszerkezetű mintázatokban bontakozott ki.

A 80-as évekre munkásságának fő területe az „írás” lett: az akkád és sumér ékírásra emlékező, de egyéni formákkal, azokat tömörítve-ritkítva, valamint egyéni technikával (például fűrésszel) készülnek máig az írásfestmények és reliefek variációi. Bennük a sorokba rendezésen kívül minden véletlenszerű.

1975-ben már önálló kiállítása volt Párizsban, művei megtalálhatók a nagy francia és magyar közgyűjteményekben.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0492-Maurer-Dora-Ahogy-tetszik-54.jpg
Maurer Dóra
Ahogy tetszik 54

Maurer Dóra

Ahogy tetszik 54

Készült
2009
Technika
akril, fa
Méret
100x61x5 cm
A művész bemutatása

Maurer Dóra festészete bár látszólag konstruktív-konkrét művészeti tendenciákhoz kapcsolódik, valójában sokkal inkább egy belső, koherens logikára épülő alkotói tevékenység mentén érthető meg: a több mint öt évtizedet felölelő életmű mediális szempontból igen sokrétű, mégis a mozgás és az eltolódás vizsgálatának központi gondolata köré szerveződik. A hatvanas évektől kezdve készített grafikáiban ugyanúgy egységes gondolatként van jelen a szándék e folyamatok vizsgálatára és láthatóvá tételére, mint a hetvenes évek képzőművészeti fotóhasználatában, majd az utóbbi évek festészeti munkásságában is. 

Maurer művészete a nyolcvanas évektől egyre inkább a táblaképfestészet felé tolódott el: ekkoriban több eltérő színű geometrikus vonalhálót festett meg, majd ezeket egymáshoz képest síkban eltolta. A raszterhálót később formázott alap felhasználásával jelenítette meg a Quod Libet-sorozat darabjain. A vonalhálózatot az 1983-ban befejezett Buchberg-projekt során a térbe is kivetítette, a munka közben észlelte, hogy a teremben megjelenő különböző fény- és megvilágítási viszonyok hatására a színpercepció is folyamatosan változik. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától különböző hideg-meleg tónusok révén többek között ezt a jelenséget is kihasználta festménysorozatainak elkészítésekor. Maurer festészete – éppúgy, mint egész képzőművészeti munkássága – az emberi érzékelési képességet tematizálja, és ennek a megismerési folyamatnak a láthatóvá tételére tesz kísérletet.

Rátkai Zsófia 

A művész további alkotásai »
1222-Melkovics-Tamás-RAW-Series.jpg
Melkovics Tamás
RAW Series

Melkovics Tamás

RAW Series

Készült
2022
Technika
lakkozott MDF lemezből kimart, 31 db elemből felépülő moduláris struktúra
Méret
300x120x105 cm
A művész bemutatása

Ismerősök szólítanak meg Melkovics Tamás szobrászművész alkotásait nézve. Olyan szobrok, amelyekről azt gondoljuk, hogy mindjárt megmozdulnak, lekúsznak a posztamensről, vagy esetleg valamilyen hanggal is jeleznek felénk. Ismerősek, mert az organikus absztrakt világon belül a művész megtalált egy olyan formanyelvet, ami a kollektív tudattalanunkhoz szól, és az élővilág, élőlények, születés és mozgás asszociációit hívja elő. 

Melkovics Tamás művészete folyamatosan tágítja a szobrászati kereteket, de egy bizonyos határt nem lép át, megmarad a diszciplína keretei között. A művész a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2012-ben, mestere Farkas Ádám. 2018-ban és 2021-ben Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült. Kiállított a Parthenón-fríz Teremben 2017-ben, a Várfok Galéria Project Room-ban 2019-ben. Számos csoportos kiállításon vett rész Budapesten, Szentendrén, Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Pécsett és Edinburgh-ban. Magángyűjtemények mellett a Ferenczy Múzeumi Centrum, a székesfehérvári Csók István Képtár, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményeiben is szerepel. 

Alkotásaiban rendszereket, alapvető szabályokat, törvényszerűségeket keres, mintha az élet és az érzékelhető világ gyökereihez, felépítéséhez akarna visszanyúlni. Az ismétlődéssel visszatérő alapmodulok talán ezeket az alapvető törvényszerűségeket hivatottak feltárni. Műveiben alapvető a mozgás. Még azok a munkák is, amik különálló lények is akár, dialógusra kelnek egymással. A tudomány nyelvén szólva a szobrok utalhatnak fraktálokra, a növekedés, az evolúció alapelveire, a természet dinamikájára, ahol soha semmi egy pillanatra sem áll le, minden folyamatos változásban, átalakulásban, mozgásban és kölcsönhatásban van, mert ez a biológiai élet alapja is. A művek sokszor emlékeztetnek természeti formákra, mint a fa vagy a gyümölcs, a Tony Cragghez is hasonlító antropomorf szobrok viszont az emberi létezés alapjaira kérdeznek rá, és a komplex struktúrák, amik végül megállnak egy végleges alakzatban, emberi viszonyrendszerekre és kapcsolódásokra mutatnak. 

Vékony Délia 

A művész további alkotásai »
0638-Molnar-Vera-A-kor-negyszogesitese.jpg
Molnár Vera
A kör négyszögesítése

Molnár Vera

A kör négyszögesítése

Készült
1962-1964
Technika
olaj, vászon
Méret
110x110 cm
A művész bemutatása

Az 1947 óta Franciaországban élő Molnár Vera (Vera Molnar) a számítógépes művészet egyik úttörője. 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni és az általa „machine imaginaire”-nek nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni, majd 1968-ban lehetőséget kapott, hogy valódi számítógéppel dolgozzon. Molnár ezután kezdte művészi tevékenységében az informatikát generatív eszközként felhasználni a tudomány és a művészet határterületeit érintő festményei és grafikái elkészítéséhez. A komputergrafikák esetében az egyes képek elsősorban az alapjukat adó program korlátlan variációs lehetőségeire utalnak. E számítógéppel készült rajzok és grafikák készítésekor a program meghatározott mértani formákat és alakzatokat hoz létre, melyeket kötött vagy véletlenszerű̋ módon is lehet kombinálni. A művek létrehozása során fontos a szeriális alkotási mód, mivel a művésznek ezáltal adódik lehetősége arra, hogy a kiindulópontot jelentő formákat lépésről lépésre transzformálja, ahogy Molnár teszi a vonallal. Érdeklődésének középpontjában a szisztematikusan előállított véletlen áll, az olyan mértani alakzatok, mint a négyzet vagy a trapéz végtelen transzformációinak vizsgálata. Műveiben kulcsszerep jut a számítógép algoritmikus véletlenjének; művészetének fontos fogalmai a rend és a rendetlenség, a struktúra és a szabadság. Molnár saját munkásságáról így nyilatkozott: „Engem nem érdekelt semmi más, csak a legegyszerűbb forma, a négyzet; mi van akkor, ha rend van, s mi, ha nincs”. 

Rátkai Zsófia 

A művész további alkotásai »
0116-Nadler-Istvan-Fb.-No-3.jpg
Nádler István
Fb. No 3.

Nádler István

Fb. No 3.

Készült
2009
Technika
kazeintempera, vászon
Méret
130x100 cm
A művész bemutatása

Nádler István 1938-ban született Visegrádon. 1958–1963 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, mestere Hincz Gyula volt. Tagja volt a Zuglói Körnek; Molnár Sándor lakásán progresszív kortársaival a legújabb nemzetközi törekvéseket tanulmányozták. Részt vett 1968-1969-ben az Iparterv-kiállításokon. A kezdetben gesztusfestményeket készítő Nádler figyelme a hatvanas évek végén fordult a hard-edge, valamint a minimal art felé. Szemben azonban Bak Imrével, struktúraelvű, geometrikus festészete csak rövid ideig építkezett a különböző archaikus kultúrák, valamint a népi motívumkincs sematikus rendszereiből. Homogén színmezőkre, dinamikus képszerkezetekre, „személytelen” struktúrákra épülő alkotásaira harsány színviszonylatok voltak jellemzőek a hetvenes években. Képein olyan rendszerek jöttek létre, melyeknek minden eleme egy sajátos mozgásképességgel, mozgáskarakterrel rendelkezett. Nádler a nyolcvanas években egy látszólag hirtelen fordulattal visszatért a hatvanas évek gesztusfestészetéhez. A spontán festői improvizáció, a véletlenszerűség és a pillanatnyiság került az előtérbe képein. A mű egy sugárzó energiaközponttá vált számára, mely nem egy előre megtervezett gondolati-logikai folyamatot dokumentál, hanem inkább létállapotot közvetít.

Kaszás Gábor

A művész további alkotásai »
0049-Nemes-Marton-New-Tomorrow24.jpg
Nemes Márton
New Tomorrow 24

Nemes Márton

New Tomorrow 24

Készült
2019
Technika
autófesték, akril, fényvisszaverő vinil, vászon, fa, acél
Méret
120x81,5x6 cm
A művész bemutatása

Nemes Márton Budapesten és New Yorkban él és dolgozik. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem ipari termék- és formatervező szakján, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakján, valamint a University of the Arts London Chelsea College of Art képzőművészeti mesterszakján folytatta. 2012-ben elnyerte a Ludwig Díjat, 2019-ben pedig megkapta az Esterházy Művészeti Díjat. 

Nemes a fiatal művészgeneráció kiemelkedő, elevenen újító tagja. Munkái festészeti indíttatásúak, de hamar túllépett a klasszikus médium keretein, a kép mint olyan érdekelte, a napjaink vibráló környezetéből eredő vizuális hatások: a figuralitás és az absztrakció. A műfaji határok feszegetésével teremtett hidat a szub- és a magaskultúra között. Első, még figuratív sorozataiban a változó gazdasági és ideológiai érdekek építészetre gyakorolt hatásait vizsgálta, de az elhagyott üzletek geometrikussága már jelezte az igényt a képi absztrakció megértésére. Festészetét a folyamatos kísérletezés, a festészeten való, de a festészet általi elmélkedés jellemzi. Változó anyagokat alkalmaz egy-egy kompozíción belül, kiterjesztett módon értelmezi a színeket: a festék, a sok színes műanyag és szinterezett fémelem dinamikus építkezést mutat egy-egy képen belül. A hagyományos értelemben vett festészeti instrumentumokon kívül acélváz, fólia, fatörmelék és néhány, a festészetben ritkán használt eszköz is beemelődik az alkotási folyamatba, a művek pedig, összeolvadva az installatív elemekkel, kiterjeszkednek a térbe. Nemes művei tele dinamikával, lenyűgöző erővel érzelmileg is nagy hatást fejtenek ki a nézőre. 

​Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
1109-Pal-Katja-KULMZ-556.jpg
Pál Katja
KULMZ-556

Pál Katja

KULMZ-556

Készült
2020
Technika
akril, vászon, fatábla
Méret
58x59x2 cm
A művész bemutatása

A szlovén születésű művész Ljubjanában és Dublinban végezte festészeti tanulmányait. A festészet Pál Katja esetében azért is hangsúlyos, mert a hard-edge absztrakció kategóriájába sorolható táblaképei sugallhatnak akár grafikus vagy építész végzettséget is, de Pál Katja ugyan folyamatosan ezen a két diszciplínán keresztül feszegeti a festészet határait, mégis megmarad klasszikusan és hűségesen festőnek. A művész több, szingapúri, szlovén és olasz rezindencia programon is részt vett, jelenleg Magyarországon él és alkot.

Pál Katja képei a Clive Bell angol műkritikus által megfogalmazott „szignifikáns forma” megalkotása köré koncentrálódnak. A művész olyan tiszta formák után kutat, amely a személyes tetszésen és érzeteken túl, az esztétika dimenziójában található. A művek a totális geometrikus absztrakció nyelvén szólalnak meg, grafikai tervezőprogrammal készülnek, és olyan minimalista eszközökkel, mint a monokróm színhasználat, vagy a fehér vonal, billennek ki a három-dimenziós térbe. A művész elhagyja a klasszikus négyzet vagy téglalap alakú képeket, és különböző alakzatú fatáblákra dolgozik. A képek formájának geometriája dialógusra kel a festett felület irányaival.

Ez a kibillenés az, ami emlékeztet a hasonló minimalista elődök, például Donald Judd, Carl André, vagy Sol Lewitt munkáira, akik számára a geometrikus absztrakció illuzórikus hatása a totális univerzális térélmény hordozója volt. A figura elhagyásával a szögek és irányok már a XX. század elején a kubizmusnál, a futurizmusnál, de leginkább az orosz konstruktivizmusnál megmutatták letisztult erejüket, a 60-as évek minimalizmusa viszont nem hagyott több kérdést az absztrakt geometria esztétikai relevanciáját és erejét illetően.

Pál Katja a műveiben ezt a missziót viszi tovább, a visszafogott formák, terek és csíkok az érzelmeken, gondolatokon és azonosulásokon túlmutatnak. A puszta esztétikai élmény dimenziójába nyitnak kaput, arra a helyre, amit már Immanuel Kant is csodálattal szemlélt, mint az emberi elme által teremtett szubjektum felségterületén kívül eső világ.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1171-Paragi-Eva-Voros-halo.jpg
Paragi Éva
Vörös háló

Paragi Éva

Vörös háló

Készült
2022
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
200x200 cm
A művész bemutatása

Paragi Éva a pécsi kötődésű geometrikus festőtradíció ezredfordulón pályára lépő képviselője. Érzékeny koloritú absztrakt festményeinek geometrikus motívumai a kép elbeszélőképességének minimalista határaira kérdeznek rá.

A budapesti születésű Paragi Éva a kilencvenes évek második felében végezte el a Pécsi Tudományegyetem művészeti karát, a pécsi absztrakció legendás mesterének, Lantos Ferencnek a szárnyai alatt. Festészetét a geometrikus absztrakció nagy 20. századi modernista hagyományának és a pécsi kolorizmus örökségének kettős továbbvitele határozza meg. Az applikált léceket és geometrikus struktúrákat variáló korai táblaképei után a kétezertízes évek derekán talált rá fő motívumára, a faékre. A fontos, de láthatatlan műtermi segédeszköz kettős természetét így magyarázta: „A talált elem, a festővásznak kereteit megfeszítő faék, egyik irányban téglalap, másik irányban egy csúcsban végződő pici tárgy. Kettős természetű. Szétfeszíti a vakráma keretét, így segíti hozzá a vásznat, hogy síkban maradjon. Feszít, távolít, hogy közelítsen és összetartson. Anyaga fa, szabálytalan erezettel rendelkező természetes objektum, melyet egyenes vonalak metszenek geometriai formává. Szabálytalan és szabályos egyszerre.” Paragi az ékformákból játékosan geometrizáló konstrukciókat épít, például fonott drótkerítést vagy szögesdrótszerű csillagmotívumot. Máskor szabadon lebegteti őket a fodrozódó, gesztusokkal teli absztrakt képmezőben, vagy akár porcelántálba gyűjti őket valós, háromdimenziós formájukban. A motívummal játszadozó kombinatorikai műveletek során a vizuális elem képpé válásának rejtett mechanizmusait térképezi fel. Paragi Szegeden él és alkot. Bár több külföldi kiállításon is szerepelt, tárlatai leginkább Szegedhez és Pécshez kötődnek.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0753-Pinter-Dia-A-bolond-a-kek.jpg
Pintér Dia
A bolond a kék

Pintér Dia

A bolond a kék

Készült
2017-2018
Technika
papír szerpentin, filctoll, vászon
Méret
200x150 cm
A művész bemutatása

Az eltörölhetetlen emlék kulcsfogalom Pintér Dia műveiben. Emlékek cserepei, képtöredékek, térdarabok jelennek meg rajtuk, közvetlenül nem leképezhető, direkt módon nem dekódolható formában. A festészetben persze mindig leképezés zajlik – ám ebben az esetben nem matematikai, inkább többdimenziós. A motívumok felidéző képessége mellett szerepet kap a színek érzelmi ereje vagy a formai egységek rendszere, a bonyolult térrendszerek létrehozásának módja, a szókapcsolatokból, asszociatív mintázatokból kiinduló munkamódszer. A leképezés formai alapeleme a csík, a papírszalag. Szalagok zuhognak a képeken, és mint az eső, körberajzolnak egy-egy formát vagy tócsába gyűlnek, hogy tükörként verjék vissza a motívumokat.

Pintér Dia átjárót keres egy elmúlt érzékeléshez. Nem egyetlen módszert keres, nincs varázsmozdulat, amellyel ez az átjárás megteremthető: mintha csukott szemmel próbálná letapogatni az irányt. Nincs módszer a festmény elkészítésére, a festő kimenekül az előre láthatóból, a kiszámíthatóból – egy olyan világban, ahol minden megmondhatónak és feldolgozhatónak tűnik.

Nem adja át magát az érzelmi festészetnek: munkáit semmiképpen nem nevezhetjük lírainak. Képein a festő lépéseit követheti le a néző, rendezőelveket keresve, struktúrákra bukkanva, újra elvetve. Mintha képes lenne egy lebegő állapotot létrehozni, és elfogni a tekintetet a belső térben. Ez a tér már egyáltalán nem otthonos, valójában minden emlék kiköltözött belőle. A néző sem léphet át rajta keresztül a múltba; nosztalgiája feltámad, majd szétfoszlik.

Mélyi József

A művész további alkotásai »
0708-Polgar-Rozsa-Szakadas.jpg
Polgár Rózsa
Szakadás

Polgár Rózsa

Szakadás

Készült
1992-1993
Technika
gobelin (haute-lisse), gyapjú, pamut, selyem
Méret
127x81 cm
A művész bemutatása

A kárpit létrejötte egy rendkívül hosszú folyamat a gondolat megszületésétől a szellemi tartalom véghezviteléig, a mű megvalósulásáig – egy olyan előkészítést igénylő műfaj, ahol pontos szakmai terv mentén halad a munkafolyamat. Minden alkotáshoz szükséges a kárpit teljes, komplex és részletes színes terve, egy az egyhez (valós) méretben

Polgár Rózsa Kossuth-díjas kárpitművész gobelinjei hihetetlen profizmussal, szakmai tudással, saját érzelmi és képi világukkal továbbítják felénk az alkotó üzenetét. Minden lépésével, előadásmódjával megteremti, megerősíti és kiváltja a szemlélőből a lelki és szellemi kontextust. Művei a rendkívüli precizitást és szakmai felkészültséget igénylő klasszikus ötös felvetéssel készülnek: egy centiméteren belül öt láncfonalat használ a szövőművész. Ez a sűrű felvetés számos lehetőséget nyújt az egyedi szellemi és technikai ötletek beillesztésére. A különböző fonalak, tehát a színek tudatos keverése, a színhatások és a rajzosság létrehozása, a textúrák megjelenítése mind az alkotó egyediségét bizonyítja.

Kárpitjai a tervezéstől a megvalósulás folyamata során végig saját világának egységes, következetes szabályait követik, izgalmas lehetőségeket, műfajon belüli „szabadságot”, nyitottságot, merészséget tárnak elénk. Mindenkor a szellemi üzenet és az ősi technika, a szövés mint a megvalósítás eszköze közötti megbonthatatlan kapcsolatról mesélnek.

Simonffy Márta

A művész további alkotásai »
0769-Rakoczy-Gizella-4-szin-labirintus.jpg
Rákóczy Gizella
4 szín labirintus

Rákóczy Gizella

4 szín labirintus

Készült
2005
Technika
akvarell, papír
Méret
130x130 cm
A művész bemutatása

Rákóczy Gizella 1966 és 1971 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Fónyi Géza osztályában folytatta tanulmányait. A főiskola befejezését követő párizsi utazásának egy életre meghatározó élményét a Saint-Denis székesegyház épségben megmaradt gótikus üvegablakai jelentették. A katedrális tiszta színekből komponált rózsaablakán átszűrődő – kaleidoszkópszerűen a padlóra vetülő – színes fénypászmák fenséges víziója a transzcendencia és a szakralitás megtapasztalásaként vált az életmű alapvető hivatkozási pontjává. Noha az életmű mindvégig ebbe az irányba haladt, a színek egymáson áttűnő ragyogását legtökéletesebb módon leképező festői módszerre és az akvarell technikára csak évtizedekkel később talált rá a művész.  

1976-tól egy régi skóciai sírábra kapcsán a négykarú spirálokkal és azok számtörvényeivel kezdett foglalkozni, és a festészet nyelvére átültethető rendszert állított fel a kombinatorika segítségével. Térkitöltési és színelméleti kutatásainak eredményei az építészeti alkalmazhatóságukkal párhuzamosan, saját képzőművészeti praxisában is fokozatosan fókuszba kerültek, és az 1978-tól készülő temperafestményeken egyre komplexebb alakzatokban képeződtek le. A spirálkarok kapcsolódásainak törvényszerűségei és a spirálmag (nucleus) felbontásából levezethető szabályszerűségek mintegy egymást magyarázva, egymásból következve kezdtek a képfelületen kibomlani. Az első önálló rendszerek még a szürke négy tónusárnyalatával operáltak, de azok cseréjét sárgára, zöldre és kékre már egészen korán megkezdte.  

1998 után a négykarú spirálok számtörvényeinek temperaképeit az akvarell váltotta fel, és a technikával kapcsolatos rövid útkeresést követően a művész a Fibonacci-sorozat matematikai képlete szerint kezdte el a transzparens festék tónusárnyalatait rétegezni. Festészetének rendszerelvűsége és kötődése okán a geometrikus konstruktív hagyományokhoz több szakmai szervezethez – a Nemzetközi Szimmetria Társasághoz és a Magyar Vízfestők Társaságához – is csatlakozott. Művészetének analitikus, struktúrákban és sorozatokban gondolkodó minuciózus jellege sok szálon rokonítható Richard Paul Lohse és Agnes Martin festészetével.

Zsikla Mónika 

A művész további alkotásai »
0451-Reigl-Judit-Folyamat.jpg
Reigl Judit
Folyamat

Reigl Judit

Folyamat

Készült
1975
Technika
vegyes technika, vászon
Méret
180,5x201,5
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
1151-Robitz-Anikó-Zurich-Corbusier-house.jpg
Robitz Anikó
Zurich, Corbusier House

Robitz Anikó

Zurich, Corbusier House

Készült
2014
Technika
akril print, plexi üveg
Méret
75x50x3 cm
Példányszám
5/3
A művész bemutatása

A kétezres évek derekán induló magyar fotográfusnemzedék egyik legmarkánsabb, nemzetközileg is ismert képviselője. A képzőművészeti fotó körébe tartozó alkotásai modern absztrakt formákra redukálják az építészeti látvány kiemelt részleteit. Somosi Rita művészettörténész szerint képi világát a valóság és az absztrakció párhuzamos jelenléte határozza meg: „Szigorú mértani formákból építkezik, de a szerkesztés szerepét a valós helyszínek leképezése veszi át, általuk válik láthatóvá a körülöttünk lévő világ vizuális absztrakciója.”

A nagykanizsai születésű Robitz Anikó a Szellemkép Szabadiskolában tanult analóg fotózást és laborálást a kétezres évek közepén. Az analóg művészfotográfia útján egy régi kamerával indult el, majd áttért a digitális technikára és rátalált fő témájára: az építészetre. A 20. századi modern és a kortárs építészet ikonikus vagy jellegzetes látványait keresi utazásai során. Az architektúrákból különleges részleteket, geometrikus mintázattá redukálódott szögleteket örökít meg. Utómunka nélkül, a kép elkattintásakor születik meg a végleges kompozíció, amin házsarkok, vakolat-textúrák, vetett árnyékok, drótok, falfestések és illesztések tűnnek fel a szuprematizmus vagy a minimalizmus geometrikus nyelvezetéhez hasonló felfogásban. A redukált, sokszor fekete-fehér színvilág az eredeti helyszínekből, a kiválasztott részletek valós látványából következik. A konkrét épületek beazonosíthatatlanok, a fényképek címei csak a várost jelölik meg (Strasbourgtól Zürichig, Colombótól Angyalföldig). Robitz vizuális nyelvezetére a modernista absztrakt táblaképfestészet mellett a Bauhaus fotografikus öröksége hatott, például Moholy-Nagy László, illetve a 20. századi épületfotózás mestere, Lucien Hervé. A kétezertízes évek végén témavilága kitágult, tükröződő felületek, családi fotók és természeti rajzolatok is megjelentek képein. Robitz több hazai és nemzetközi fotós díj nyertese, 2007-óta szerepel rendszeresen külföldi kiállításokon és rangos fotográfiai vásárokon. Munkái során sokat utazik, de Budapesten él.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0728-Somody-Peter-Kaktusz-csendelet.jpg
Somody Péter
Kaktusz csendélet

Somody Péter

Kaktusz csendélet

Készült
2019-2020
Technika
akrillakk, akril, vászon
Méret
120x100 cm
A művész bemutatása

Somody Péter Pécsett élő és alkotó művész. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rajz szakos hallgatója volt Keserü Ilonánál. Tanulmányokat folytatott az egyetem Képzőművészeti Mesteriskolájában, valamint a Pécsi Tudományegyetem DLA képzésén festészet szakon. Mesterei Keserü Ilona és Konkoly Gyula voltak. 1997–1998-ban a müncheni Akademie der Bildenden Künste hallgatója volt. 1999-ben beválogatták a Haus der Kunst München „Junge Kunst” kiállításának résztvevői közé. Ebben az időszakban több csoportos kiállításon is szerepelt Münchenben és Bajorországban. Jelenleg a PTE Művészeti Kar Festészet Tanszékének egyetemi tanára, a Doktori Iskola vezetője. Munkái rendszeresen szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban. 2000-ben Strabag-díjazott lett, 2015-ben munkásságáért Munkácsy-díjban részesült. 

Somody Péter a kortárs absztrakt festészet egyik kiemelkedő képviselője. Jellegzetes stílusát már korai munkáiban kifejlesztette. A 2010-es évekig készült munkáinak a transzparens foltfestészet az egyik alapgondolata, azaz festményein kevés eszközzel lírai érzékiség kifejezésére törekszik. Az áttetsző, sajátosan lazúrosan felhordott foltok néhol egymást fedik, majd önállósulnak, a képi mezőt mintegy színfelhőként beborítva. 2010 körül megjelennek művein – a halvány foltos térben – az absztrakt geometrikus elemek. Kváziterekké válnak a korábbi lazúros színmezők, amibe beékelődnek a végtelenített geometrikus girlandok, szeriális formák, a nyitott mű elve alapján. Az éles és életlen formák ütköztetése sajátos tárgyiasságot kölcsönöz a felületeknek. Olykor a felületen elhelyezett vizuális elemek játékára invitálja a nézőt, máskor a belőlük áradó meditatív csend ragad magával. 

Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
0522-Szabados-Arpad-Madaras-III.jpg
Szabados Árpád
Madaras III.

Szabados Árpád

Madaras III.

Készült
2005
Technika
akril, vászon
Méret
200x160 cm
A művész bemutatása

Szabados Árpád (1944-2017) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész, egyetemi tanár, rektor, érdemes művész. 1963-1968 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1968-1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorló iskola tanáraként dolgozott. 1975-1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének, majd 1970-1984 között a Mozgó Világ képzőművészeti vezetője volt. Művészete hatalmas utat járt be a mindennapok agresszív, indulatos, expresszív, lírai vagy drámai, mélyen személyes és XX. századi, vagy általános emberi történéseitől a pszichikailag is a maga teljességében megélt és újrateremtett valóságtól és valós élményidőtől, a létezés és a jelenségei sokféleségének, az idő legkisebb elemeiben és legtávolabbi terében és változó kontextusaiban fellelhető közös tartalmainak, életszerű állapotoknak a feltárásáig és költői láttatásáig.

A művész további alkotásai »
1177-Szabo-Menyhert-Pandora.jpg
Szabó Menyhért
Pandora

Szabó Menyhért

Pandora

Készült
2020
Technika
gumi, műgyanta, vas
Méret
123x109x92 cm
A művész bemutatása

Szabó Menyhért a kétezertízes évek végén pályára lépő hazai szobrásznemzedék legkarakteresebb képviselője. Művészete a klasszikus szobrászat arc- és aktábrázolásának eszköztárát frissítette fel a gumihéjak gyűrődő természetével és az ipari színfelületekkel, modern szellemben újramintázva az antik mitológia drámai figuráit.

A budapesti művészcsaládban született Szabó Menyhért fiatalon elköteleződött a plasztikai formaképzéssel. Antwerpeni kitérő után 2018-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Folyamatalapú munkamódszerének köszönhetően a visszatérő motívumokat és önidézeteket használó művei sorozatokba, tematikai egységekbe rendeződnek. Első alkotásai az emberi fejet nagyították fel hatalmas méretűre, az ipari gumi fekete nyersanyagát társítva a heroizmust sugárzó, klasszicizáló arcélekhez. Szabó a monumentális méretű plasztikákról – következő lépésként – héjlenyomatokat készített. A különféle színű „lenyomatokból” születő gumifejeket üres tekintetű, drapériába foglalt maszkokként akasztotta fel az installálás során. A választott technika kiemelte a Szabót foglalkoztató legfontosabb formaképzési kérdést, a szobrászi szilárdság és a gyűrődő elasztikusság egymásnak ellentmondó halmazállapotát. A tartás nélküli héjakat olykor „megfagyasztja” egy adott helyzetben: műgyantával keményíti ki vagy bronzból önti ki őket, majd hagyományos talapzatra állítja vagy épp keretbe foglalja. Újabb művein a gyűrődött szilikonmaszkok helyenként antik torzókat idéző meztelen férfitestekkel bővülnek, amelyeket ruhaként lehet viselni – akár divatbemutató keretében. Ugyanakkor megidézik a művészettörténeti hagyományt, az Apollóval versenyre kelő Marszüasz szatír megnyúzott bőrének ábrázolásait. A mitologizáló-antikizáló karakter ellenpontozásaként Szabó hol neonos műanyag-színeket, hol autófényező ipari metálfestéket használ gumi vagy fémplasztikáinál. A meggyűrődő héroszok a hi-tech kor tragikus eposzainak főszereplőivé válnak, miközben enigmatikus kortárs önarcképekként is felfoghatók. Szabó Budapesten él és alkot, abban a Százados úti művésztelepen álló műteremben, ahol maga is született. Karakteres szobrai rendszeresen szerepelnek hazai csoportos vagy egyéni kiállításokon.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0991-Szentgroti-David-Aranykek.jpg
Szentgróti Dávid
Aranykék

Szentgróti Dávid

Aranykék

Készült
2018
Technika
akril, pigment, vászon
Méret
191x160 cm
A művész bemutatása

Szentgróti Dávid az ezredforduló után induló nemzedék egyik legkiválóbb absztrakt gesztusfestője, aki a pécsi kolorizmus és nonfigurativitás sok évtizedes hagyományát ápolja. Várkonyi György művészettörténész összefoglalása szerint: „Szentgróti Dávid festményei minden szempontból megfelelnek a »táblakép« időtlen kritériumainak. Ezek a képek magáról a festésről szólnak: az első mozdulatról és döntésről (…), a festék »felhordásának«, a színek keverésének/keveredésének változatos technikai megoldásaiban feszülő, s abból kibontható poétikai lehetőségekről.”

A zalaegerszegi születésű Szentgróti a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán diplomázott festő szakon 2006-ban, majd itt szerzett DLA-t 2013-ban. A kétezres évek óta gazdagodó életműre elsősorban a pécsi nonfiguratív festői hagyomány hatott, Martyn Ferenc szürrealista formáitól kezdve, Keserü Ilona színgazdag kolorizmusán át, Tolvaly Ernő képszerkesztő logikájáig. Szentgróti kétezres években készült munkáit az élénk színek, az expresszív ecsetkezelés és a gesztusok közé ágyazott figurális motívumok határozták meg. A kétezertízes években festményeinek motívumköre leegyszerűsödött, egyre meghatározóbbá váltak a széles ecsettel felvitt absztrakt gesztusok. A változatos felületkezelésű, nonfiguratív képi világ az évtized vége felé egyre inkább sűrűsödött, miközben a széles ecsetvonások és expresszív felületeket váltogatásának helyét átvette a pigmentekkel kevert akrilfesték, egyre világosabbá, lazúrosan áttetszővé téve a vászonképeket. A vékony rétegekből építkező festmények megidézik a digitális képszerkesztő szoftverek egymásra halmozott layereinek esztétikáját. Bár a spontánnak tűnő gesztusok az informel ösztönös képalkotását idézik, Szentgróti gondosan megtervezett művészi programot követ. Schneller János művészettörténész megfogalmazásában: „A vászon felületén egymásra helyezett festékrétegek, azaz a tudatosan szerkesztett struktúrák kitakarás, transzparencia, vagy elcsúsztatás révén való megmutatása ugyanis a koncepció talán legfontosabb eleme.” A festészeti médium természetére rákérdező művészeti eljárásmód egyszerre ápolja és írja felül a hagyományt. A helyi és az országos színtéren is jelenlévő Szentgróti a Pécsi Művészeti Gimnázium oktatója. Pécsen él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1008-Szentpetery-Adam-Neon-I.jpg
Szentpétery Ádám
Neon I.

Szentpétery Ádám

Neon I.

Készült
2012
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1053-Szilvitzky-Margit-Fekete-minosegek.jpg
Szilvitzky Margit
Fekete minőségek

Szilvitzky Margit

Fekete minőségek

Készült
1979
Technika
festett vásznon és selyem
Méret
120x124 cm
A művész bemutatása

Szilvitzky Margit azok közé az úttörő művészek közé tartozik, akik a textil műfaját a neo-avantgárd szemlélete szerint újították meg az 1960-as években. Miután befejezte tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán 1954-ben, ismert textiltervezőként dolgozott. A hatvanas évek második felétől érdeklődése, hogy egyre inkább autonóm műveket készítsen, a képzőművészet felé irányította. Bemutatkozása művészként az évtized végén történt, amikor még népművészeti motívumok és népi szőttesek hatására készítette műveit.

Az évtized eleje a textilművészet aktív periódusa volt. Szilvitzky, Attalai Gábor, Szenes Zsuzsa, Hübner Aranka és mások munkássága a textil installációk és művek új megközelítését generálta. Az ő esetében a hajtás újra értelmezése új, geometria alapú technikákat adott a tér kifejezésére, hogy az alkotás lehetőségei a harmadik dimenzió felé is megnyílhasson kisebb és nagyobb léptékű művek esetében egyaránt. A négyzet motívumból indult ki mint az avantgárd történetének egyik alapjából, amelyet sokféleképpen variált. Különböző minőségű és felületű textileket kombinált amik olyan montázs jellegű művekhez vezettek, melynek részei különböző hatást gyakoroltak. Munkássága kiterjesztette az absztrakció lehetőségeit textil alapú, tárgyszerű művek és installációk irányába.
Részt vett a velemi művésztelep munkájában, amit kísérleti textil művészek hoztak létre 1975-ben, és rendszeresen szerepelt az itteni műhelymunkához kapcsolódó szombathelyi Fal- és tértextil biennálékon. Hazánkban ezek az évek megváltoztatták a textil művészet jelentését és jelentőségét, egy olyan területként bemutatva a műfajt, ami a kortárs művészet alapvető kérdéseinek megvitatására ad lehetőséget, így művészeit a képzőművészet kísérleti alkotói közé sorolta.
Szilvitzky érdeklődése a nyolcvanas évek elejétől a festészet felé fordult, miután használt vásznaira festés útján kezdett színeket felhordani. Munkássága a későbbiekben is következetes maradt, de egyre inkább a két dimenzió területén mozgott. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai és külföldi gyűjteményekben.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0053-Szinyova-Gergo-Cim-Nelkul-Szaraz-szar.jpg
Szinyova Gergő
Cím nélkül (Száraz szár)

Szinyova Gergő

Cím nélkül (Száraz szár)

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
150x100 cm
A művész bemutatása

Szinyova Gergő művészete sok szálon kötődik az utóbbi évek újabsztrakt festészeti tendenciáihoz. Művei általában olyan önálló sorozatokat alkotnak, amelyek a festészet történeti és aktuális paradigmáinak körüljárására, át- és újraértelmezéseire is kísérleteket tesznek. A Tumblr-generáció fiatal művészeként festészetébe folyamatosan beépülnek a 21. századi digitális képkultúra vizuális impulzusai. A vizuális kódok remixelésével napjaink kezdet és vég nélküli képáradatára is ráirányítja a figyelmet. 

Szinyova festményeinek rendkívül vékonyan, printszerűen megfestett felületei a szitanyomáshoz hasonlatosak; a jelenleg reneszánszát élő rizográftechnika esztétikai sajátosságait visszhangozzák. A rizográfnyomatok megidézéséhez és leképezéséhez a művész egy olyan technikát fejlesztett ki, amelynek köszönhetően a festett, mégis printszerű képfelületek mindegyike egyedi, megismételhetetlen és sokszorosíthatatlan entitásként működik, jóllehet a képterekben megjelenő digitálisan (vektorosan) előrajzolt motívumok többszöri megismétlése visszautal az ipari sokszorosításban rejlő lehetőségekre is. A rizográfnyomatok esztétikája mellett továbbá fontos előképet jelentenek Szinyova számára a hetvenes és nyolcvanas évek magyar és európai plakátművészeti alkotásai. Az asszociációk előhívása mellett jelen esetben a sokszorosítás esztétikai sajátosságainak megidézésén keresztül továbbra is fontos törekvése maradt a narratíva és a direkt jelentés elkerülése. 

Zsikla Mónika 

A művész további alkotásai »
0146-Szirtes-Janos-Zold.jpg
Szirtes János
Zöld_SzJ

Szirtes János

Zöld_SzJ

Készült
2004
Technika
akril, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

A magyar kortárs művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus, performer, videó- és médiaművész; nagyhatású reformer pedagógus, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének tanára.

Szirtes János négy évtizedre visszatekintő, különböző művészeti ágakon átívelő munkásságának meghatározó pontja, hogy a pozsonyi és a budapesti művészeti főiskolán végzett akadémikus tanulmányai mellett a 70-es, 80-as évek fordulóján a kor kiemelkedő underground művészeti műhelyeinek is tagja volt. Az Erdély Miklós által vezetett legendás Indigó-csoport kreatív kutatásai, művészetről vallott interdiszciplináris gondolkodása, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió konvenciók alól felszabadító, dadaista légköre, valamint Hajas Tibor új utakat nyitó performanszai mind hatottak Szirtes János művészeti állásfoglalására.

Festészete a természeti népek motívumainak organikus-szürrealista feldolgozásától az élő szervezetek kristályaira bontott formavilágának felhasználásán át a réteges formalista kompozíciókig jutott el, ahol a tér élményét a különböző ornamentikájú rétegek egymásra építése adja meg. Az expresszív színekkel, dinamikus formákkal, archaikus elemekkel és különböző kultúrákból kölcsönzött motívumokkal átszőtt képei közös térbe hozzák a kanonizált és az alternatív (szub)kultúrát. A képalkotó folyamat akciónak, egyben performansznak vagy rítusnak is tekinthető – így a kép ezeknek a gesztusoknak és mozgásformáknak, vagyis az alkotói tevékenységnek a lenyomatait őrzi meg.

Kovács Krisztina

A művész további alkotásai »
1295-Tivadar-Andrea-Kozmosz-festmeny-1.jpg
Tivadar Andrea
Kozmosz festmény 1.

Tivadar Andrea

Kozmosz festmény 1.

Készült
2022
Technika
olaj, ragasztó, vászon
Méret
120,5 x 140,5 cm
A művész bemutatása

Tivadar Andrea a nemzetközileg is jól ismert kolozsvári színtér 2010-es években fellépő fiatal, absztrakt nemzedékének képviselője. Színes, „tubista” vászonképein a modernizmus formáit rendezi újra széles gesztusok és hengeres csőformák energikus kombinációival.

A romániai Szatmárnémetiben született Tivadar Andrea a kolozsvári Művészeti és Dizájn Egyetemen végzett a 2010-es évek közepén. Korán kiforró festészete az újabsztrakció ironizálása helyett az érzéki, kolorista felületkezelés útján jár. Képein a széles gesztusokkal elkent, neutrális háttér előtt plasztikusan modellált, élénk színű csőformák láthatók. Ezek a motívumok előbb vezetékként tekeregtek az ipari hangulatot árasztó környezetben, majd kisebb szegmensekre hullottak a kozmikus térben lebegve. A háromdimenziós térérzetet keltő elemek a posztmodern játékos motívumait és Fernand Léger kályhacső kubizmusát (tubizmus) idézik, míg a széles kaparófával elkent – ragasztóanyaggal dúsított – pigmentmassza Gerhard Richter emblematikus gesztusait. Ahogy Takáts Fábián megfogalmazta 2023-as kiállítása kapcsán: „Legújabb vásznainak tubusokra, patronos dobozokra emlékeztető képződményei mögött a »háttér« is több rétegű. A gyűrt acéllemezhez hasonló »alap« további mélységeket takar, növelve a térbeliség és űrszerűség érzetét. A neonfeliratok fényeit idéző, táncot lejtő, vibráló testek szétszóródva lebegnek ebben a végtelennek ható szürkés térben”. Tivadar Andrea több egyéni kiállításon szerepelt már román és magyar galériákban, Bukaresttől kezdve, Kolozsváron keresztül, Budapestig. Kolozsváron él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1076-Tomasz-Piars-The-New-Alchemy-No.17.jpg
Tomasz Piars
The New Alchemy No. 17.

Tomasz Piars

The New Alchemy No. 17.

Készült
2020
Technika
akril, vászon
Méret
110x90 cm
A művész bemutatása

Sokszögű kristályok, elfolyó, amőbaszerű formák, élénk, kontrasztos színek, telített képfelületek, ez jellemzi Tomasz Piars egyedi festészetét. Absztrakt munkáinak különleges világa egyszerre emlékeztet a biológia és az ásványtan mikroszkopikus képeire és a csillagközi világ széttöredezett kövezeteinek látványára – ettől válik művészete a fantázia és a szigorú komponálás határterületévé.

Tomasz Piars Lengyelországban született, de a Képzőművészeti Szakközépiskolát már Budapesten végezte – 1992 óta él Magyarországon. A Képzőművészeti Egyetem elvégzésével biztossá vált számára, hogy Budapesten telepszik le, és itt teljesíti be művészeti karrierjét. Alkotói tevékenysége mellett kulturális managerként más művészek munkáit is a közönség elé tárja, dolgozott kurátorként a Lengyel Intézetben, jelenleg pedig saját műteremlakásában (Art Salon Contemporary) kiállításokat szervez magyar és külföldi művészeknek.

Piars sorozatokban gondolkodik. Egy-egy képi ötlet, ami az ő esetében rendszerint szerkezeti kontrasztok kidolgozásából indul ki, véleménye szerint sohasem tud egy adott műben megvalósulni, az első ötletet minden esetben tovább gondolja, a lehetőségeket tovább elemzi, és hozza létre újabb és újabb verzióit.

A „Chrystals of Memory” azt az érzést jeleníti meg, ahogyan tudatunkban az emlékképek a múltról összeállnak. Vannak biztos, stabil pontok, de vannak bizonytalan rétegek is, ezek együtt alkotnak egy olyan szövetet, ami az emlékező személy múlthoz való viszonyát, így identitását is jelenti. Piars képein szándékosan olyan rendszereket alkot, amelyek érzékelhetően folytathatók a síkban a kép keretein túlra, így képzeletünkben tovább formálódnak.

A „Liquid Spaces” és a „Soft Impact” karakterében más, papírra készült kompozíciók sora, amelyeken egy-egy, „sarkos” elem, vagy geometrikus mintázat kerül dialógusba a térben előtte lebegő, sokkal szabadabban kezelt formacsoporttal. Ezeken a szériákon Piars-t a térhatás és a síkszerűség ellentmondása foglalkoztatta.

A „Pointing the Spatial” széria kerek elemek sokaságából és azokat összekötő egyenesekből építkező darabjai, a molekuláris szerkezetek összetett felépítését, illetve azok ábrázolási lehetőségeit idézik. A kapcsolatok lehetősége végtelen, ezek térbeli elhelyezkedése újabb és újabb variációkat jelentenek, amelyek mint a hálózati ábrák metaforái, gondolattérképek diagramjai itt csak az absztrakt, tartalom nélküli kapcsolatok sokaságát jelenítik meg.

Végül a „The New Alchemy” sorozat címével a művészetre is utal, ami a kreativitáson és a képzeleten alapulva olyan imaginárius és organikus rendszereket tud létrehozni vásznon és papíron, amely teremtő erőként, egy új vizionárius természeti rendként jelenik meg művészetében. Tomasz Piars elképzelése a világ ábrázolásáról egyedi utat követ.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0781-Ujhazi-Peter-Vegzetes-esti-fenyek-a-Kerepesin.jpg
Ujházi Péter
Végzetes esti fények a Kerepesin

Ujházi Péter

Végzetes esti fények a Kerepesin

Készült
2012
Technika
akril, vászon
Méret
100x100 cm
A művész bemutatása

Ujházi Péter (1940) a kortárs magyar képzőművészeti színtér jellegzetes hangú, meghatározó jelentőségű alkotója. Az 1970-es évek első felében induló művész pályája több mint négy évtizede töretlen: sajátos motívumait, figuráit és helyszíneit a változó stílusirányzatokat nem követve, mindig egyéni útját járva mutatja be a közönségnek. A narrativitást, műveinek alapvetően elbeszélő, vagy ahogyan a művész fogalmaz „kibeszélő” jellegét a munkákon megjelenő szöveges részek, feliratok is erősítik. A művekben tetten érhető játékosság mellett festményeinek sajátos, több nézetből alakított perspektívája és az ebből adódó különös térbeliség adja műveinek jellegzetes karakterét. Ujházi minden egyes műve egy külön kis világba vezeti el a nézőket, ám az alkotó jellegzetes stílusa és elbeszélésmódja minden történetet összefog, legyen szó akár történelmi eseményről, akár egy űrbeli, kozmikussá tágított jelenetről, vagy akár a mindennapi élet kiragadott történéséről. Ez az egységes, ám mégis különlegesen sokszínű életmű teszi Ujházi Pétert a magyar kortárs művészet összetéveszthetetlen szereplőjévé.

A művész további alkotásai »
1334-Varga-Adam-Miklos-CMYK-M.jpg
Varga Ádám Miklós
CMYK – M

Varga Ádám Miklós

CMYK – M

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
120x80 cm
A művész bemutatása

Varga Ádám a 2020 körül pályára lépő fiatal festőnemzedék egyik meghatározó, központi figurája. Kísérletező, projektsorozatokban gondolkodó művészként a posztkonceptualizmus és a redukált absztrakció új útjait keresi a gyáripar és a digitalitás által meghatározott jelenben.

A budapesti születésű Varga Ádám – rigai ösztöndíjas és lipcsei gyakornoki kitérővel – 2019-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. A gépi precizitás esztétikáját idéző, mégis saját műtermében kivitelezett táblaképei a monokróm festészet és a minimalizmus 20. századi hagyományát frissítik fel. Digitális bennszülöttként a számítógépes grafika elmúlt évtizedeiből emel át nosztalgikus motívumokat, ügyes kezű mesteremberként pedig gyártósorokat hekkel meg. Különféle sorozataiban olyan témákkal foglalkozott, mint a tökéletes kézi festménymásolat, a megsokszorozott programkép, a pixeles játékérmék vizualizációja vagy a stencilező gép grafikus metszőautomatává váló átalakítása. A nagy szabású, 2019-ben kivitelezett CMYK ciklusa a – képszerkesztő programokban és a nyomdaiparban használt – színkódolás szellemes festészeti újraértelmezése. A sorozat tizenöt darab, egyenként nyolc, homogénre festett színsávból felépített vászonképből áll. Varga festői „eszközként” használta a grafikus szoftverek és a digitális nyomtatás közötti kommunikációért felelő, a pontosan kalibrált színhelyességet biztosító négyszínnyomásos (CMYK) kódrendszert. A kék, magenta, sárga és fekete rétegekből felépülő gépi színtónusokat műtermében keverte ki, külön-külön képeken, illetve egymással kombinálva az összes lehetséges változatban. A megfestés gépies gesztusa révén az alkotó maga vált „automatává”, de végeredményként egyedi – ecsetnyomokat is láttatni engedő – absztrakt műtárgy-sorozat született. A minimalista, mégis heroikus festői gesztus révén a CMYK sorozat a művészet helyét keresi a kapitalista társadalom nagy gépezetében. Fiatal kora ellenére Varga több rangos díjat elnyert már (például a Derkovits-díjat), számos kiállításon szerepelt, de szervezőként is aktív, többek között a művészek által menedzselt, független budapesti PINCE kiállítótérben. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0787-Veszely-Ferenc-Kek-sarga-piros-szemek.jpg
Veszely Ferenc
Kék-sárga-piros szemek

Veszely Ferenc

Kék-sárga-piros szemek

Készült
2003
Technika
olaj, vászon
Méret
200x276 cm
A művész bemutatása

Veszely Ferenc (1946) 1968-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Barcsay Jenő, Kádár György és Konecsni György voltak. Alkotói sokrétűségét mutatja, hogy egyszerre foglalkozik festészettel, fotográfiával, grafikával, illetve szcenikával. Alapítótagja volt a Makói Grafikai Művésztelepnek, művészeti vezetője a Budavár Alkotóközösségnek (1986-1993) és a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatójaként és tanfolyamvezetőjeként is dolgozott. Festményei közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában is, valamint magángyűjteményekben is megtalálhatóak. Napjainkban a Kelenhegyi úti és dörgicsei műtermében felváltva dolgozik. Veszely bravúrosan fest, technikája kiemelkedő. Alkotásmódjára már az 1970-es évektől markáns műfajkritikus szemlélet volt jellemző, amely különös érzékenységgel reagál a tömegkultúra és a magasművészet kapcsolatára, a média új képalkotási stratégiáira, valamint a modern képtípusok és a hagyományos képzőművészeti műfajok ötvözésére. Korunk képalkotási gyakorlatának és technológiáinak társadalmi-ideológiai-szociális vetületeit vizsgálja, valamint vizuális kultúránk kollektív szimbólumteremtési folyamatait elemzi. A modern média, valamint a tömegkulturális jelenségekhez fűződő szoros viszonya miatt, művészete a pop-art jegyeit viseli magán, mely műfaji sokszínűségében, illetve egyedi tematikájában is tetten érhető. Ilyen műfaji sajátosság a kollázs, a montázs, valamint a talált tárgyak alkalmazása mellett a nézőpontok és az extrém beállítások sajátos megválasztása, tematikájában pedig gyakran bukkannak fel különböző művészettörténeti toposzok, zsánerek, valamint konkrét alkotások egyaránt. Az MNB gyűjteményben lévő alkotásai több csoportba sorolhatók. A 2003 és 2005 között készült munkáiban az érzékelés határait feszegeti, nevezetesen a nagyítás lehetőségeivel kísérletezve, a művész túldimenzionálja, extrém arányúra növeli a fürtök, szőlőszemek méretét, mely által a motívumok kiemelkednek eredeti kontextusukból, s a természetes méretüktől – és így közegüktől – megfosztott „gyümölcsök” a tömegmédia talmi csillogásának áldozataivá lesznek. A kollekcióban szereplő későbbi, 2010 és 2017 között készült alkotásaival a „régi” és az „új” viszonyát tanulmányozza a művész. Hagyományos képtípusokat, témákat, illetve művészettörténeti utalásokat felhasználva megszünteti, újrateremti és átformálja, mindezzel pedig a jelen dinamizmusába helyezi az adott klasszikus műveket körüllengő, már megkövesedett sztereotípiákat. Montázsszerű művein formahűen másolja, idézi a klasszikusokat, de közben el is tér azoktól. Az eredeti alkotás így nem szűnik meg, viszont „áttér” egy másik idődimenzióba, miáltal kitágítja a régvolt értelmét, s megteremti önmaga továbbélésének lehetőségét.

A művész további alkotásai »
1111-Veto-Orsolya-Lia-Folyekony-idoszeletek-13PDL.jpg
Vető Orsolya Lia
Folyékony időszeletek (13PDL)

Vető Orsolya Lia

Folyékony időszeletek (13PDL)

Készült
2021
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
100x80 cm
A művész bemutatása

Az élet organikus energiáinak parttalan tobzódása. Talán ezzel a mondattal lehetne a legjobban jellemezni a Budapesten alkotó Vető Orsolya Lia művészetét. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán diplomázott, és jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karának DLA hallgatója. Buja, absztrakt, a természet motívumaiból inspirált vásznait gesztusokra építi, de kompozícióit tudatos pontossággal konstruálja. Festődiplomája mellett művészettörténész végzettséggel is rendelkezik, tehát saját munkáira egy szakmai kívülálló tudatosságával is képes tekinteni.

Vető Orsolya túláradó vásznait erőteljes, gyakran rikító színhasználat jellemzi. A munkák lüktetnek az élet erejétől, a természet motívumai, a növényvilág, virágcsokor, gyümölcsöskosár, kert, vagy dzsungel jutnak eszünkbe a művek láttán. A művész progresszív modernista Rousseau-i romantikus, ugyanakkor fauvista, expresszionista hagyatékból inspirálódik, de képeit a nő művész lágy, organikus formái és színhasználata jellemzi.

Bár újabb munkáiban a művész eltávolodik a csendéletek, virágok felismerhető, klasszikus motívumától, ez a tradicionális, festészeti zsánervilág izgalmas nosztalgiával érezteti magát a képekben, és teret ad a korunkra jellemző formáknak és színeknek. A 60-as évek esztétikájához is köthető neonfények, a pop, illetve a XXI. század elektro-techno-digitál jelenségei kerülnek a festményekbe. A gesztuson alapuló, impulzív ecsetvonások, amiknek helye, iránya és színe egyébként tökéletesen átgondolt, találkozik a fújt felületek sima, gyakran háttérként szereplő visszahúzódóbb tereivel.

A képek dinamikájának csak a vásznak mérete szab határt, a kör alakú tondo művek, illetve a festmény teréből kimászó posztamensre, vagy a galériatérbe fektetett „nudlik” egyaránt éreztetik, hogy a festmények végtelen terek. Energiájukkal a francia filozófus Gilles Deleuze ’…és és és…’ koncepcióját juttatják eszünkbe, ami arra utal, hogy az élet valójában nem ismeri a téridő kontinuumot, az életnek nincsen ideje és nincsenek határai, az élet dinamikája a folyamatos mozgás, születés, lüktetés, amit a művészet magához ölel.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
0813-Aatoth-Franyo-Es-megmartozunk-ebben-a-tundoklo-fenyben..jpg
Aatoth Franyo
És megmártózunk ebben a tündöklő fényben…

Aatoth Franyo

És megmártózunk ebben a tündöklő fényben…

Készült
2011
Technika
olaj, vászon
Méret
200x200 cm
A művész bemutatása

Aatoth Franyo a nyolcvanas évekbeli újfestészet neodadaista hagyományát ápoló alkotóművész, akinek utazó, bohém világpolgárként megszülető életművét különféle országok kultúrája termékenyítette meg. Gerlóczy Márton meghatározásával „világhírtől tartózkodó világhírű festőművész”, saját szavaival élve viszont „exhibicionista”, hiszen „valamit meg akar mutatni” magából mindig.

A nyíregyházi születésű, „aatoth franyo” művésznéven alkotó Tóth István Ferenc vegyésztechnikusnak készült, de végül a képzőművészeti pályát választotta a hetvenes években. Victor Vasarely révén jutott ki Párizsba 1978-ban, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts-on szerzett diplomát. Világutazó művészként élt és dolgozott több nyugati országban, valamint egzotikus vidékeken, Észak-Afrikában, Mongóliában és Thaiföldön. Kiforrott művészete a nyolcvanas évek franciaországi új festészetéből, a figuration libre naiv figuralitásából, az utcai graffitik spontán esztétikájából és a neodadaizmus szertelen szellemiségéből táplálkozott. Korai festményeinek komor színeit a kilencvenes évek elején – mongóliai tartózkodása hatására – az emblematikus bordós vörös váltotta fel, ami olyan hagyományos jelentéssíkokat olvaszt magába, mint a tűz, vér, szerelem, pokol, láng, forradalom vagy az erős fűszerek. Az expresszív ecsetkezeléssel megfogalmazott vörös terekben groteszk, gyerekrajz szerű figurák és motívumok jelentek meg. A gyakran abszurd, humoros vagy filozofikus tartalmakat magyar, franca vagy angol nyelven írt szövegek egészítik ki. Aatoth Franyo művészete 2010 körül fokozatosan fordult új irányba: a művész a thaiföldi dzsungel mélyén alakított ki magának műtermet, ahol személyes élményévé vált a végtelen esőerdőt eltörlő civilizáció romboló hatása. Ettől kezdve születő munkáin a dús vegetáció arabeszk gesztusokként, kalligrafikus jelekként jelenik meg, absztrahálva a tubusból közvetlen a vászonra nyomott festékfoltokat. Bohém életművében – a domináns festészet mellett – szerepel egy utazóknak szóló kézikönyv, valamint animációk, objektek és installációk is. Munkái megtalálhatók számos nemzetközi közgyűjteményben, az ulánbátori Modern Művészeti Galériától a párizsi Bibliothèque Nationale-ig. Párizsban, illetve Thaiföldön él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0380-Almasy-Aladar-Pokmoso-Fragonard.jpg
Almásy Aladár
A pókmosó Fragonard

Almásy Aladár

A pókmosó Fragonard

Készült
2011
Technika
olaj, tojástempera, vászon
Méret
120x150 cm
A művész bemutatása

Almásy Aladár a hetvenes években pályára lépő grafikusnemzedék egyik karakteres alkotója, akinek rajzos képzőművészeti univerzumát a misztikus lélektani szimbolizmus, a romantikus érzékenység és a nyelvi humor határozza meg. Kívülálló karakterét Szabó Noémi művészettörténész írta körül plasztikusan: „Romantikus-szürrealista eklektikát művel, a jelen kortól távoli álomvilágot épít, tele allűrrel és mégis őszintén.”

A debreceni születésű Almásy 1976-ban fejezte be grafikai tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. A hetvenes években a Kondor Béla, Gross Arnold, Rékassy Csaba és Würtz Ádám nevével fémjelzett, az előző évtizedet meghatározó, iskolateremtő grafikusnemzedék folytatójaként lépett fel Szemethy Imrével együtt. Elsőként rézkarcokkal, litográfiákkal, aquatinta és mezzotinta technikával készült sokszorosított grafikákkal, valamint tollrajzokkal mutatkozott be. Esztétikai világát a szaggatott, tördelt rajzi fogalmazásmód, az álomszerű, szürreális víziók és a játékos nyelvi humor jellemezte. Számos hazai egyéni kiállításához már ekkor jártul pár nemzetközi tárlat is. Nagy botrányt kiváltó, 1978-as ars poeticája szerint individualista álmodozónak tartotta magát: „Létezésem egyedülálló vizuális formavilág, belső érzelmeknek a meghatározója, ez egy soha el nem kötelezett tiszta kimeríthetetlen világkép.” A nyolcvanas években fokozatosan sodródott a festészet felé, tördelt vonaljátékához felhőszerű színvoltokat társítva. Múltba révedő művészete a századforduló szimbolizmusának költői hangulatát idézte meg, a baudelaire-i metaforikus enigmától Gulácsy Lajos nosztalgikus álomvilágáig. Költői elbeszéléseinek hősei sokszor a kultúrtörténetből kerülnek ki (Széchenyi István, Luther Márton, Zarathustra stb.). A sokféle technikát felölelő életműben az ezredforduló tájékán megjelent a bronzszobor is. Sikeres pályakezdését számos állami kitűntetés kísérte a hetvenes-nyolcvanas években. 2015-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1096-Andreas-Fogarasi-Roof-Study-38.jpg
Andreas Fogarasi
Roof Study 38

Andreas Fogarasi

Roof Study 38

Készült
2018
Technika
réz, vászon
Méret
50x70x2 cm
A művész bemutatása

2007-ben a Velencei Biennálén a magyar pavilon nyerte el a nagy presztízsű Arany Oroszlán-díjat. A legjobbnak nyilvánított nemzeti pavilon Tímár Katalin kurálása alatt egyetlen videoinstallációt mutatott be, az akkor fiatal művésznek számító Andreas Fogarasi művét, amelynek témája a budapesti művelődési házak szocializmusból fennmaradt fizikai és szellemi hagyatéka volt. A lassú, dokumentarista, esztétikájában „szocialista minimalista” mű annak ellenére hívta fel magára a figyelmet, hogy természetét tekintve nem biennáléra való, hiszen ezeken a nagy nemzetközi tárlatokon a gyors hatás a lényeg. 

Fogarasi háttere az építészet; a bécsi Iparművészeti Főiskolán folytatott építészeti tanulmányokat, majd érdeklődése a bécsi Képzőművészeti Akadémiára terelte át. Képzőművészeti tanulmányai mellett megmaradt építészeti érdeklődése, és továbbra is ez művészete kiindulási alapja. A biennálé sikere óta számos neves nemzetközi szereplése volt Mexikóvárosban (Proyectos Monclova, 2016), Los Angelesben (MAK Center, 2014, Oscar Tuazonnal), São Paulóban (Galeria Vermelho, 2014), kiállított Lipcsében, Madridban, Párizsban és New Yorkban is olyan rangos intézményekben, mint a Palais de Tokyo, a Frankfurter Kunstverein, a bécsi MUMOK vagy a Ludwig Múzeumok. Legutóbbi nagyszabású hazai megmutatkozása a Skin City – A város bőre című egyéni kiállítása volt a Budapest Galériában 2022-ben. 

Fogarasi munkássága halmozottan összetett. Magába foglalja a konceptualista művészet eszmeiségét, a minimalizmus esztétikáját, és a research-based art feltárási szándékait. A rajz, a grafika és a festészet konzervatív keretei között mozogva használja az építészet letisztult tervezői formáit, amelyeket a történelmi múlt roppant személyes, emberi és ismerős érzeteivel vegyít. Az épített környezetet, gyakran szocialista helyszíneket nem csak régészeti leletként mutatja be, hanem az identitás, emlékezés, a hagyaték komplex kérdéseire világít rá. Műveiben elegáns dialógusba helyezi a képzőművészet hagyományos anyagait, mint a vásznat, grafitot, festéket a bontási helyszínekről származó épületmaradványokkal. Így az absztrakció univerzális esztétikáját, időtlenségét és személytelenségét az épületekben használt anyagok szubsztanciájának és történelmiségének súlyával ütközteti, sokrétű asszociációs lehetőséggel ruházva fel a művet. 

Vékony Délia 

A művész további alkotásai »
1217-Anthony-Vasquez-The-Skin-Wear.jpg
Anthony Vasquez
The Skin Wear

Anthony Vasquez

The Skin Wear

Készült
2021
Technika
akril, fa
Méret
65x45x7 cm
A művész bemutatása

A mexikói-amerikai Anthony Vasquez művészete az asztalos famegmunkálást ötvözi az újabsztrakció kifejezésmódjával. A fényművészet és a természeti anyaghasználat közös metszetében kibomló új nyelvezetére Budapesten talált rá a pandémia idején, mikor „felemelő” műveket akart készíteni az érzelmileg terhelt időszakban.

Anthony Vasquez sok állomás után kötött ki Magyarországon. Új-Mexikóban nőtt fel, a szomszédos Kolorádó állambeli Adams State University-n tanult, majd éveket töltött el az indiai Új Delhiben az Art For Change alapítvány kötelékében. Hosszú ideg figuratív olajfestményeken dolgozott, majd a pandémia hatására fordult a nonfigurativitás, az ácsmunka és fény fogalmának személyes feldolgozása felé. Olyan nagy amerikai elődök inspirálták, mint Richard Serra, James Turrell vagy Frank Stella. Gyerekkorának élményei közül az égbolton látott lélegzetelállító fényjátékokat festette meg absztrakt formában a We Share the Same Sky című sorozatának táblaképein. Közben művészetében felbukkant az apjától és nagyapjától tanult asztalos mesterség is: elkezdte a fát kombinálni az akrilfestészettel. Az ebből kibomló, New Objects Same Sky című sorozat háromdimenziós képtárgyakat eredményezett. Vasquez hol éleinél lecsapott fakockákat illesztett egymáshoz geometrikus reliefként, hol belső bordázatú furnér-konstrukciókat épített, hol pedig a fűrésszel szaggatott deszkalapokból rakott ki mozaikokat. A festék sosem az előlapon jelenik meg ezeken az alkotásokon, hanem a külső peremen, a levágott síkokon, a bordák belsejében (falra szórva a reflexszíneket) vagy a fűrésznyomok mélyén. A műveket áthatja a fény misztériuma és a megmunkált fa szépsége, ami megőrzi az anyag igazi, természetes mivoltát. Vasquez magyar feleségével Budapesten él, és itt is alkot, több kiállításon is felbukkant a hazai színtéren, az Egyesült Államokbeli és indiai tárlatok után.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
0415-Bak-Imre-Morandi-I.jpg
Bak Imre
Morandi I.

Bak Imre

Morandi I.

Készült
2000
Technika
akril, vászon
Méret
140x210 cm
A művész bemutatása

Bak Imre a hatvanas évek közepén alapozta meg festészetének karakterét, ami a mai napig támaszkodik a geometrikus absztrakt művészet tanulságaira. Dacolva – néhány pályatársával együtt – a kor geopolitikájával és az akkori társadalmi rendből adódó egzisztenciális és egyéb nehézségekkel, Bak kapcsolódni kívánt a kor egyetemes művészetéhez. Az Iparterv-kiállítások idejére (1968–1969) már megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ötvözze az amerikai művészet hard-edge és minimalista tendenciáit a magyar avantgárd művészet tradícióival és a magyar népművészetből inspirálódó motívumokkal. Ez a strukturalista, a jelek és szimbólumok természetét vizsgáló program határozta meg a hetvenes években létrehozott festményeit. A nyolcvanas években Bak képeinek geometrikus rendszere egyre összetettebbé vált, előkészítve festészetének posztmodern fordulatát. Művészetében a rendszerváltás után a motívumok ismét „egyszerűsödtek”, nagyobb egybefüggő színfelületek jellemezték az építészet által inspirált festményeit. Ez idő tájt készült perspektivikus képei geometrikus formákból építenek fel tájakat, az építészeti tagozatokból emelt „struktúrák” fő motívumai köré építve. A kétezres évek után létrehozott, utolsó korszakához tartozó műveivel Bak visszatért a geometrikus festészet alapkérdéséhez: hogy miként lehet térillúziót teremteni a festészet síkbeli eszközeivel. A téglalap alakú színmezőket és a kettős színsávokat ötvöző kompozíciói a tiszta színek intenzív használatára épültek, amelyek egyértelműen a tér mélységének illúzióját keltik vásznain. 

 

Fenyvesi Áron 

A művész további alkotásai »
1117-Barabas-Zsofi-Tavlat.jpg
Barabás Zsófi
Távlat

Barabás Zsófi

Távlat

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
120x180 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1229-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
180x140 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1273-Batyko-Robert-Shredder.jpg
Batykó Róbert
Shredder

Batykó Róbert

Shredder

Készült
2019
Technika
olaj, vászon
Méret
100x80,5 cm
A művész bemutatása

Batykó Róbert a 2000-es évek közepén induló művésznemzedék egyik legkarakteresebb, legismertebb képviselője, aki következetes festői életművet épített fel popos motívumokból, digitális utalásokból és elidegenített képfelületekből. Műveinek nyelvezetét, miként Fenyvesi Áron megállapította, „a reklámipar, a tömegkultúra és a formatervezés által, digitális képszerkesztők és rajzprogramok segítségével létrehozott vizuális kultúra” határozza meg.

Batykó 2005-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen. A reális látványt sematizáló, emblémaszerű motívumokká és markáns faktúrájú felületekké átíró festészetének legkorábbi ihlető forrása a graffiti volt. Vonzódását szülővárosából, Miskolcról hozta magával. A graffitiket ábrázoló korai képeit váltották le a nagyvállalati logók, a hangszerek és a munkagépek jellegzetes sziluettjei. A maszkolás (stencilezés) révén élesen elhatárolt formákat különféle faktúrájú festékfelületekkel töltötte ki, az ecsetnyom felszámolása végett sokszor durva kefével borzolva a felszínt. Egy hollandiai tartózkodás során 2012 körül váltott a „tárgyportrékról” az utcán talált hulladékok – absztrakcióhoz közel lebegtetett – dekoratív együtteseire, majd a kamion-rakterek hátsó ajtajainak jellegzetes elemeit ültette át geometrikus kompozícióira. A 2010-es évek közepén indult újabb sorozatában kisimított és beszkennelt csomagolóanyagokat festett meg nagy méretben, kopottas hatásúvá visszakaparva a felületeket. A festékmassza visszatörlését, „legyalulását” az általa épített műtermi mechanika, az éles acélpengéjű „festőgép” végezte. Fehér Dávid művészettörténész mutatott rá a gépi felületképzés fontosságára: „A pszeudoprint hatás kulcsfontosságú, amennyiben Batkyó ezáltal a nyomtatott (sokszorosított) és a festett (egyedi) képek finom differenciáit tematizálja, és a technológia utáni festészet lehetőségeit kutatja.” 2016-ot követően Batykó festészetében a számítógép nemcsak a kompozíciók előzetes tervezésében jelenik meg, hanem markáns képi motívumokként, a pixelektől kezdve, a grafikai szoftverek jelein át, a digitális képhibákig. A kompjuterizáció mellett a véletlen számára enged egyre nagyobb teret 2018 körül kezdődő, legutóbbi korszakában. A „festőgép” – a szürrealisták automatikus írásának megfelelő módon – beiktatja a spontaneitást az alkotói folyamatba, ahogy a vászon egyik részére felvitt pigmentmasszát egy éles penge segítségével szellemképes emlékfoltként teríti szét a vászon másik részén. A szellemképes „hibamezőkkel” duplikált, hibrid képi valóságban a korábbi korszakokból ismert motívumok jelennek meg, a fogyasztási cikkek csomagolásától kezdve, a digitális szerkesztőablakokon át, a céglogó-szerű metaforikus feliratokig. Az itthon és Nyugat-Európában is rendszeresen kiállító, sok rangos díjjal kitűntetett Batykó Budapesten él, bár jelentős időt töltött a 2010-es évek során Hollandiában és Németországban is.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1433 Benkč Barnab†s - S†vok kāk alapon
Benkő Barnabás
Sávok kék alapon

Benkő Barnabás

Sávok kék alapon

Készült
2021
Technika
akril festék, spray, vászon
Méret
140x110 cm
A művész bemutatása

A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán 2021-ben végzett Benkő Barnabás, mestere Chilf Mária volt. Egy évvel később debütáló kiállítása a Barabás Villában nagy érdeklődést váltott ki, azóta a Resident Art képviselt művésze.

Képeinek kompozíciós elvét egy többrétegű ütközőzóna kialakítása adja: vízszintes vagy függőleges irányban felvitt, párhuzamos sávokkal tagolja a képfelületeket, amelynek rétegeit versengve fedi el egymással. Festményeiben a személytelennek ható kitakarást, a korábbi képi elemek részleges “törlését” vegyíti az Én partizánakciójú birtokba vételével, a felülírás expresszív gesztusával – mindez megjelenhet egy újabb színkóddal felvitt, vad ecsetnyomként, sprayzett graffiti tagként, esetleg korábbi festményekről lehúzott maszkolószalagok kollázsaként. Ennek eredményéül olyan dinamikus kép-komplexumok jönnek létre, ahol a hiátusok ellenére egyidejűleg több alkotás percepciója, képmélységeinek illúziója villan fel. Benkő mintha a városi tér imaginatív re- és dekonstrukcióját hajtaná végre azzal, hogy egy adott képen belül archeológiai archívumba rendezi a szobabelsők reluxáin camera obscura módjára tükröződő külvilág színkavalkádos látványát, az üzlethelyiségek lehúzott fémredőnyein roskadozó írásnyomokat, és a virtuális képáradat hibás információhalmazait.

 Sávok, bordó no1 (2022) és Sávok kéken no1. című alkotásai jelenítik meg legjobban azt a fajta kettős irányú, feszült harmóniában robbanó dinamikusságot, amely hologram érzetét adva készteti rá befogadóját függőleges, fel-le mozgásra. Mintha ezzel a festmények másik képrétegei alá lehetne bepillantani, vagy olyan reklámfelületet látnánk, amely 3 eltérő képet mutat rövid időn belül váltakozva, a mű pedig éppen az átfordulás határpontját ragadta meg. A szembeötlő gesztusok “[…] a térrel együtt az idő dimenziója felé is megnyitják az értelmezés tartományát” – írta e kapcsán Schneller János művészettörténész. A gyűjtemény és Benkő Barnabás praxisában is azonban izgalmas kivételt, pólust jelent a Sávok kék alapon (2021), amely inkább a Mark Rothko, Barnett Newman és a color field painting esszenciáját elsajátítva enged be a lírai hangnem mély rétegeibe.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
1127-Bernath-Daniel-Mountain-Mama-no63.jpg
Bernáth Dániel
Mountain Mama no63

Bernáth Dániel

Mountain Mama no63

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
140x121 cm
A művész bemutatása

Mi az a minimum, ami ahhoz kell, hogy egy jó festmény szülessen a XXI. században? Bernáth Dániel művészeti programja mintha eköré a kérdés köré épülne, és megtartja ennek az egyszerűségnek a vezérfonalát, amikor nem terheli narratívával a képet, hanem egy rendkívül leredukált vizuális nyelvvel rendhagyó festészeti alapot választva megáll a minimalizmus és absztrakció eszköztáránál.

A művész egyértelműen a festészet és annak kérdései mellett tette le a voksot, miután 2014-ben lediplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Ekkor nyerte el a Gruber Béla-díjat, 2015-ben pedig a neves Essl Művészeti Díjat. 2020-ban pedig Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjban részesült, 2022-ben a Strabag Díj nyertese, a Strabag Kunstforumban (Ausztria) nyílik egyéni kiállítása. Bár alkotóideje nagy részét elvonulva tölti a Mátrában egy műteremházban, több nemzetközi rezidencia programon vett részt Spanyolországban, Németországban, vagy az ausztriai Kremsben. Több egyéni és csoportos kiállítás résztvevője.

Bernáth Dániel a természet egyszerűségének erejét hozza a műterembe, a változást, fejlődést pedig a hegel-i dialektika működése alapján látja. Felteszi azt a második kérdést is, hogy hogyan lehet mindezt, tehát ezt az erőt és rendet megjeleníteni egy olyan tárgyban, amit festménynek hívunk? Ez a kérdés egyszerre annyira egyszerű és összetett, mint – bibliai példázattal élve – meglátni az univerzum lehetőségét egy mustármagban.

A művész „válasza” az, hogy a festmény alapjának rendhagyó formát választ. Vagy a képkeretek görbék és organikusak, ezáltal már egy természetközeli élményt nyújtva az amúgy neonszínekkel felépített minimalista kompozíciónak, vagy maga a táblakép alapja lesz a természet, és a fa anyaga, amit láthatóvá tesz, megengedi ezt a minimális szimbolizmus lehetőségét megnyilvánulni. Másrészről azáltal, hogy tárggyá alakítja, a festmény elveszti a modernista l’art pour l’art értelmében azt a tulajdonságát, amit viszont a minimalizmus és az absztrakció indikálna, nevezetesen azt, hogy nem vonatkozik, nem utal semmire saját magán kívül. Talán ennek az ellentmondásnak a feszültsége, dialektikája miatt lesz az, amitől ezek a tárgy-festmények valóban ikonokká, kortárs ikonokká válnak, és igazi ikonokhoz híven nem reprezentálnak, hanem megtestesítenek, és valóban azok lesznek, ami. Az ellentétek kioltják egymást, és megjelenik az univerzum lehetősége a mustármagban.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1315-Bobics-Diana-Osztott-festmeny_Voros.jpg
Bóbics Diána
Osztott festmény / Vörös

Bóbics Diána

Osztott festmény / Vörös

Készült
2022
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
120x120 cm
A művész bemutatása

Bóbics Diána az ezredforduló környékén pályára lépő posztkonceptuális nemzedék kísérletező képviselője. Sokszínű életműve – tudományokon és technikákon átívelő eszköztárával – az emberi tapasztalás és a képi formaképzés esettanulmányait vizsgálja.

A zalaegerszegi születésű Bóbics a 2000-es években előbb a pécsi PTE Művészeti Karán végzett, majd a müncheni Akademie der Bildenden Künstén. Konceptuális indíttatású, kísérletező szellemiségű munkáinak központi motívuma a sérülékeny test és a vonal metaforikája. Sokszínű, intermediális életművében megfér egymás mellett a digitálisan komponált zene, a hanginstalláció, az emberi sérüléseket megjelenítő rajz, a szoba terét átalakító fekete ragasztószalag-intervenció, a nagyító alá helyezett viasztömb, a retró világot idéző kerámiaváza és a textilkivágásokból épített origami filcrelief. Életművének fő fonala – saját szavaival élve – „az ember sérülékenységének organikus visszatükrözése »sík-képek«, valamint a térben megjelenő objektek által, amelyeket különböző, már létező fizikai struktúrák kontextusába ágyazok sok esetben térrajzként.” A 2010-es évek során felerősödött az absztrakció szerepe művészetében, többek között egykori mestere, Sean Scully hatására. Osztott képek című, 2022-es festménysorozatán az expresszív nonfigurativitás energikus, fiatalos vitalitásról tanúskodó terepére lépett, elemezve a vonal struktúrateremtő erejét. A több mezőre osztott képtérben élénk színekkel felvitt absztrakt gesztusok, többször felülfestett színmezők és graffitit idéző szprényomok jelentek meg. Bóbics Pécsett él és alkot. Annak a PTE Művészeti Karnak az oktatójaként dolgozik, ahol doktori tanulmányait végezte. Egyéni és csoportos kiállításokon rendszeresen szerepel Pécsett, illetve különböző európai városokban.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0298-Bullas-Jozsef-200107.jpg
Bullás József
200107

Bullás József

200107

Készült
2020
Technika
akril, vászon
Méret
50x50 cm
A művész bemutatása

Bullás József festészete a transzavantgárd, illetve az új szenzibilitás jegyében a nyolcvanas évek elején indult figurális ábrázoló képekkel. Később keleti utazásai során felfigyelt az ornamentika erejére, és fokozatosan távolodott el az ábrázoló narratív festészettől. „Egy olyan absztrakt festészet létrehozására törekszem, ami ötvözi a »tradicionális« nyugati konstruktivizmust a keleti ornamentikával, kerülve a természetasszociációt, az irodalmiságot és a jelképzést. A toposzok posztmodern újrakeverése helyett a »saját szem« által való értelmezés, az újra látás a célom” – vallja a művész.

Bullás az illuzionisztikus festés és az expresszivitás között áll: hol az egyik, hol a másik oldal kerül előtérbe. Újabb sorozatai e váltakozás mentén haladva visszafogottabb szemléletet tükröznek. A képek az esztétika új útjait keresik. A mai művészet design felé mutató tendenciája, illetve a tervezés minimalizmusra, modernista értékekre való reflexiója a festészetet általában véve tereli a tiszta, átlátható, forma- és nem tartalomorientált felfogás felé.

A képek színvilágát is a nyitás jellemzi, a paletta kitágult, szokatlan árnyalatok bővítik a művészre jellemző organikus alapokon nyugvó koloritot. Szintetikus színeket fedezünk fel vásznain, amelyek nemcsak egy új képtípus megjelenését, de az esztétikai érzékenység változását is jelentik. Bullás új műveiben ennek tudatosításának lehetünk tanúi, sorozatai az ezredforduló tükrében értelmezik újra korábbi elképzeléseit és technikáit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0833-Csaji-Attila-Jelracsok-Feher-sodrasban-III.jpg
Csáji Attila
Jelrácsok – Fehér sodrásban III.

Csáji Attila

Jelrácsok – Fehér sodrásban III.

Készült
1969
Technika
vegyes technika, farost
Méret
100,5x100 cm
A művész bemutatása

Csáji Attila a hatvanas évek derekán induló neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő szereplője, nemzedékének egyik legfontosabb szervezője, a magyar gesztusfestészet és a fényművészet úttörő figurája. A „különutas”, sokszínű művészetét összekapcsoló belső lényeget, a fény szimbolikáját így foglalta össze Hegyi Lóránd: „Csáji Attila számára a fény az a mozzanat, mely megvilágítja a »természet rejtett arcát«, a fény tárja fel a nem látható, elrejtett, lényegi sajátosságokat, a fény fogja egységbe az intellektust és az organikus világot: azaz a fény egy olyan misztikus erővé válik művészi világában, mely a végtelen kozmoszt és az emberi szellem végtelen tartományát összeforrasztani képes.” 

A felvidéki Szepsiben született, de gyermekkorában családjával Budapestre áttelepített Csáji az egri Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát 1964-ben. A festészeti pályakezdésekor készített, „szürenon” névre keresztelt művei társították egymással a szürrealizmust és a nonfigurativitást. Kiforrott olajképein plasztikusan kidomborodó, kalligrafikus „írásjelek”, informel alakzatok sorakoznak a felületen, archaikus kultúrák fiktív üzeneteiként. A művész saját értelmezése szerint „Az Üzenet-Jelrácsok plasztikus gesztusstruktúrák, a kéz pantomimikus táncaként értelmezhető, fénnyel átformálható, a mában az ősi kultúrák igézetét magában hordozó, a káosz és a rend határán megvalósuló üzenetek.” A szürkés-barnás, fémesen csillogó, mindmáig gyarapodó „jelrács-sorozat” egy ideig applikált, feketébe burkolózó tárgyakkal gazdagodott, majd visszatért a plasztikus festékmasszához. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején Csáji konceptuális alkotóként és tevékeny szervezőként vett részt a neoavantgárd színtér fontos eseményeiben (Szürenon-csoport, balatonboglári Kápolna-tárlatok stb.). A hetvenes évek közepétől kezdve foglalkozik – a surlófényes reliefhatástól továbblépve – a különféle fénytechnológiai eljárások képzőművészeti hasznosításával, hologramos műveket és lézerinstallációkat hozva létre. A tudományos megismerés igényétől hajtva a nyolcvanas években az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében tanulmányozta a lézertechnológiát, majd a BME-n a reflexiós holográfiát, utána a legendás amerikai MIT-n a transzmissziós holográfiát. Fényművészeti munkái a nyolcvanas évektől kezdve fontos nemzetközi kiállításokon szerepeltek, alkotásai több külföldi múzeumban is megtalálhatók, Szöultól Cambridge-ig. Számos díj birtokosa – köztük a Munkácsy-díjé –, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, de szabadalom is kötődik a nevéhez. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
0095-Csaki-Robert-Memento-II.jpg
Csáki Róbert
Mementó II.

Csáki Róbert

Mementó II.

Készült
2007
Technika
olaj, vászon
Méret
150x180 cm
A művész bemutatása

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

A művész további alkotásai »
0284-Csato-Jozsef-Ferfi-tervekkel.jpg
Csató József
Férfi tervekkel

Csató József

Férfi tervekkel

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
130x140 cm
A művész bemutatása

Csató József annak a fiatal festőgenerációnak a képviselője, akik a festészetet hibrid módon értelmezik, azaz a jelen valamennyi képi és multimediális eszköztárát kihasználva – még a festészeti konvencióknál maradva, de annak reprezentációs feladatát megszüntetve – hozzák létre műveiket. Művészete az absztrakció és figuralitás felcserélt imitációja: a figurális absztraktként, az absztrakt figurálisként jelenik meg. „Mintha-effektus”, egy egyáltalán nem szépelgő közegben. Radikális közlések barátságos elbeszélő módban. 

Csató festményei nagyon egyedi vizuális nyelven beszélnek. Figurái és formái egyfajta pszichedelikus, személyes szimbólumrendszert alkotnak, amiben az amorf formák mintha valódi, létező lényeket jelenítenének meg, legyen az növényre vagy egysejtű állatkákra hasonlító, billiomodnyi méretről felnagyított elem. Ezek a kvázifigurális és absztrakt művek, illetve képrendek számos művészettörténeti referenciát olvasztanak bele a jelen fantáziavilágába. Az ismétlődő formák újbóli kifejtése, a képi kompozíciók szervezése olyan, mintha botanikus kísérletek tartanák mozgásban ennek a festett élővilágnak a dinamikáját. Csató képzőművészeti munkája mellett remekül zenél, néha olyan űrhangok segítségével, amelyek a szférák világába viszik a hallgatót.

Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
0910-Cseke-Szilard-Az-idealis-erdo-II.jpg
Cseke Szilárd
Az ideális erdő II.

Cseke Szilárd

Az ideális erdő II.

Készült
2009
Technika
olaj, lakkfesték, vászon
Méret
130x190 cm
A művész bemutatása

Cseke Szilárd a kilencvenes években pályára lépett nemzedék egyik népszerű alkotója, aki élénk színeket használó, dekoratív erdő-festményeivel és kinetikus installációival vált itthon és a nemzetközi színtéren ismertté. Festői látásmódját Révész Emese a kétezres évek jellegzetes attitűdjeként elemezte: „Cseke festői magatartása egyúttal generációs hitvallás is, amelynek alapvető gondolata a festői szépség rehabilitálása, az »örömfestészet« dacos felvállalása. A festő régi szerepköréhez visszatérve élményteremtő illuzionista, képe pedig egyúttal relaxációs és meditációs objektum.”

A Pápán született Cseke Szilárd a pécsi egyetem Képzőművészeti Karán, majd Főiskoláján tanult a rendszerváltás idején. Előbb műanyagból, autógumiból és ventilátorból szerkesztett mobil műveket, majd monokróm csendéleteket, illetve story board-szerű jeleneteket festett elomló ecsetkezeléssel. Karakteres stílusvilágára a kétezres évek elején talált rá, az ezredfordulón kialakuló, digitális kép-alapú új festészeti fősodor egyik markáns képviselőjeként. A 2002-től kiforró, derűs hangulatú, dekoratív korszaka az erdei fák és az égbolt romantikus, szimbolikus kettősét elemezte a digitális optikai tapasztalat utáni világban. A fotó alapú látványt rétegeire bontotta, majd fokról-fokra építette fel a képteret, változatos faktúrát teremtve. Helyenként visszakaparta vagy visszacsiszolta a felkent, felfestett, folyatott-csurgatott, pöttyögetett olaj-, akril-, zománc- és lakkfestéket. A különböző minőségű és megmunkáltságú, gazdag felületek a digitális képkészítés és a hagyományos képzőművészet konceptuális kérdésköreit is feszegették. Hornyik Sándor művészettörténész megállapítása szerint: „a festmény egésze távolról digitalizált fotó hatását kelti, közelről azonban feltárul az »alap« összetettsége, a zöld foltok nem pixelekre esnek szét, hanem finom ecsetvonásokká szerveződnek. (…) A végeredményben az az izgalmas, hogy egyszerre festői és hipermodern. A téma sablonossága abszolút másodlagossá válik, a technikai összetettség azonban kiválóan működik.” Az emblematikus erdő-festmények után Cseke visszatért az életképszerű kompozíciókhoz, majd – társadalmi viszonyokat elemző ̶ motorokkal ellátott, kinetikus, konceptuális installációkat épített. Legnagyobb installációs együttese Fenntartható Identitások címmel a Velencei Biennále magyar pavilonjában mutatkozott be 2015-ben. A folyamatosan új technikákkal kísérletező életműben 2020 környékén – a pandémia által megváltoztatott városi életmódhoz igazodva – újra megjelentek a természetbe visszavágyó erdő-festmények, víziószerű élénk színekkel megjelenítve. Cseke Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1088-Dóra-Ádám-Villa-Arson-II.jpg
Dóra Ádám
Villa Arson II.

Dóra Ádám

Villa Arson II.

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
120x100 cm
A művész bemutatása

Dóra Ádám a kétezertízes évek végén pályára lépő fiatal festőnemzedék képviselője. Az absztrakció és a figurativitás határterületeit járó táblaképeit a színgazdag foltfestészet, a könnyed, spontán gesztusnyelv, valamint a divatbeli és popkulturális áthallások határozzák meg.

A váci születésű Dóra Ádám 2017-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Festészete kezdetben az épített környezet és a redukáló absztrakció, a geometria és az organikus kifejezésmód találkozási felületeit kutatta. Elvonatkoztatott építészeti motívumokból indult ki, a széles ecsettel elkent „colour field” színfoltokhoz az architektúrák szögletes tömbjeit rendelve. Ahogy rövid ars poeticájában megfogalmazta: „Munkáim az absztrakció és ábrázolás határán mozognak. Kiindulópontjuk a 21. századi technokrata világ és az ember természetbe vágyódásának folyamatos konfrontálódása.” Dóra Ádám az egyre szellősebben megfestett sziklatáj-képeken keresztül jutott el a kortárs popkulturális tárgyak, a sportcipők absztrahált megjelenítési formájáig. Az átalakulás a pandémia idejére esett, amikor a – nyolcvanas évekbeli UV-színeket hi-tech formatorzításokkal továbbfejlesztő – sneakerek rikító „jelenésekként” tűntek fel a kiürült utcákon. Legfrissebb, „easy pop”-osnak nevezhető művein a fehérlő, képregényes rajzolatú felhőfoltok égi színpadán jelennek meg a hatalmasra növesztett sportcipők elnagyolt, groteszk formái: laza ecsettel megfogalmazott óriási rücskös gumitalpak és szeszélyes szabásmintákat követő textilfelületek. Dóra Ádám az egyetem elvégzése utáni pár év alatt számos egyéni és csoportos – főként budapesti – kiállításon szerepelt már. Legfiatalabb jelöltként került be a 2021-es Esterházy Art Awards kiállítására a Ludwig Múzeumba. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0122-Ernszt-Andras-Kek-narancs.jpg
Ernszt András
Kék-narancs

Ernszt András

Kék-narancs

Készült
2017
Technika
akril, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

Ernszt András Pécsett élő és alkotó művész. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta, mestere Valkó László és Keserü Ilona volt. Ugyanott 2009-ben DLA fokozatot szerzett. 2010 óta a PTE Művészeti Karának Festészet Tanszékén adjunktus. 1997-ben a DAAD, 2001-ben a Magyar Állami Eötvös-ösztöndíj nyerteseként élt Münchenben, majd 2003-ben neki ítélték a Ludwig Múzeum Strabag Festészeti Díját. 1997 óta rendszeresen vannak egyéni tárlatai, és csoportos kiállításokon is részt vesz magyar és külföldi galériákban: többek között Pécsett, Budapesten, Brüsszelben, Stuttgartban.

Ernszt András képei folyamatosan mozgásban lévő, dinamikus színkompozíciók. A festékrétegek kilépése a vászon síkjából karakteres, plasztikus hatást, tér, illetve mozgás illúzióját kelti. Munkáiban jelentős szerepet játszik a struktúra és rétegződés, ehhez társul egyfajta reduktív színhasználat. A már-már monokróm hatású színtónusok a festékanyagot, a felületek kidolgozottságát és kidolgozásuk technikáját állítják a középpontba. A képek komplexitását növelik a rétegződés adta fény-árnyék hatások, illetve a játék egy-egy szín árnyalataival. A vásznakon nem találunk nyugodt pontokat: különböző alakzatok fekszenek egymáson, s az ebből adódó rétegződés mélységet, diszharmonikus elrendezésük pedig dinamikát kölcsönöz a látottaknak. Képei nyugtalan, folyamatosan helyüket kereső, véletlen mozgásból kialakuló formák kavalkádját mutatják be.

A művész további alkotásai »
1137-Fabian-Erika-Quiet-Rituals.jpg
Fábián Erika
Quiet Rituals

Fábián Erika

Quiet Rituals

Készült
2019-2021
Technika
400 db festett fakocka
Méret
változó méret
A művész bemutatása

Fábián Erika 1988-ban született Budapesten. 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen grafikusművész szakon. Művészete lassú, elmélyült alkotói folyamaton alapul. Absztrakt alkotásait jellemzi a több ezer pontból összeálló all-over kompozíció, melyek mögött a legtöbb esetben állnak érzelmi-szenzuális folyamatok: a pontok és pöttyök emlékek, érzések, traumák rögzítései. Az önértelmező, mentális processzusok minimális gesztusokban manifesztálódnak tehát, és felvetik az absztrakt művészet többértelműségére, értelmezésére vonatkozó kérdéseket.

Műsorozatainak egyéni kézjegye az apró pöttyökkel borított képfelület, mely hol kromatikus folyamatokból kialakuló kompozíciót (Pink diptych I-II., Viola, 2018–19), hol monokromitásban tartott, de dinamikus formasűrűsödést és -ritkulást (Cím nélkül I–VII, 2015) jelent. Fekete-fehér alkotásaihoz előszeretettel alkalmazza a zsíros összetételű litográf krétát, melynek finom szemcsézettsége tónuskülönbségekből összeálló, érzékeny felülethatást eredményez a papíron. A Quiet Rituals (2019–21) színes pöttyei fakockákra kerültek vagy négyzetrács osztja a kompozíciót. Egyes sorozatokban számára mértékadó művészek tevékenységéhez fordul: az As Slow As Possible (2015–16) John Cage azonos című zenedarabjára, a Praise Hommage to Agnes Martin (2020) az amerikai művésznek a minimalizmushoz és az absztrakt expresszionizmushoz egyaránt kötődő festészetére utal. Fábián Erika legújabb sorozatában új technikát kezdett el alkalmazni. Saját gyermekkori rajzaiból készült digitális printeket csíkokra vágja, melyekből rovar formájú papírszőtteseket készít: a színes–rajzos felületek líraisága és a szövés geometrizmusa a rovarformák belső összetettségét eredményezi.

2011-ben a Barcsay Jenő Alapítvány díját, 2013-ban a Magyar Grafikusok Szövetsége Ösztöndíját nyerte el. 2011-től vesz rész csoportos és egyéni kiállításokon itthon és külföldön egyaránt. 2019-ben a Lille-i Art Up, 2022-ben az ARCOmadrid kortárs képzőművészeti vásárokon mutatkozott be munkáival. 2021-től szerepel a közép-kelet-európai régió női művészeit bemutató secondaryarchive.org online platformján. 2019 óta az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti Tanszékének oktatója. Magyarországon a Molnár Ani Galéria képviseli.

Boros Lili

A művész további alkotásai »
0667-Fajo-Janos-Koroleles.jpg
Fajó János
Körölelés

Fajó János

Körölelés

Készült
2000
Technika
olaj, fa
Méret
183x113 cm
A művész bemutatása

Fajó János a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik vezéralakja. Kitartó, több évtizedes munkássága alatt egyedülálló szigorral kutatta az empirikus és geometriai jelenségeket. Ismétlődő elemekből álló struktúrákkal és azok variációival foglalkozott – formai kísérletei grafikai munkák, szitanyomatok, festmények, fali objektek és szobrok formájában maradt ránk.

Műveinek könnyen felismerhető, rendezett vizuális világa a lehető legletisztultabb képiségen keresztül mutat rá a világ szín- és formatárának kimeríthetetlenségére. Az általa használt egyszerű síkformák mozgatásával szimmetriát, aszimmetriát, a mozgás végtelen variációját, ritmust és dinamizmust teremtett.

Fajó János 1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. 1971-ben megalapítja a neves neoavantgárd csoportot, a Pesti Műhelyt, amely sokszorosított grafikák kiadásával foglalkozik a művészet demokratizálásának céljával. Kiadói tevékenysége mellett évtizedekig szabadiskolát vezet és a Józsefvárosi Galéria vezetőjeként kiállításokat szervez. 1985-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 2008-ban a Kossuth-díjat. 1989-től tanít az Iparművészeti Egyetemen. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják. Művei olyan jelentős hazai és nemzetközi múzeumi gyűjteményekben láthatók, mint a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a bécsi Albertina, a grazi Neue Galerie am Landesmuzeum, a zürichi Haus Konkrete vagy a moszkvai Moderne Museum, emellett fontos hazai és nemzetközi magángyűjteményekben is.

Sárvári Zita

A művész további alkotásai »
1407 Felsmann Istv†n - 51-es villamos
Felsmann István
51-es villamos

Felsmann István

51-es villamos

Készült
2013
Technika
LEGO, akril spray, textil fémlemezre ragasztva
Méret
48x25,5 cm
A művész bemutatása

Felsmann István 2013-ban szerezte meg diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakán, ugyanitt 2022 óta DLA hallgató. Háromszor is – 2014–15 között és 2019-ben – elnyerte a Derkovits Gyula-díjat, illetve 2019-ben jelölték az Esterházy Művészeti Díjra. Interdiszciplináris művészeti praxisában 2009 óta van jelen a védjegyévé vált, Lego építőkockákból álló művei, amelyek a relief és a táblakép hibrid szintézisét adják.

Hálózati szemlélettel egyszerre de- és rekonstruálja képobjektjeiben a valóság absztrakt és reális, egymásra épülő információrétegeit (51-es villamos, 2013), ám legtöbb munkájában a művészettörténeti hagyományokat oldja fel a kombinatorika játékosan ballanszírozó használatával. Az előzményeken belül is a konstruktivizmust (Nagy piros ikon, 2020, Fehér konstruktivista, 2014) bontja elemeire, hogy azután dekonstruktivizmussá alakítsa át azt a gyermeki felfedezés és az olvasztótégelyszerű alkotás adta, felszabadult aktusban. Mindezzel egyszerre láttatja a geometrikus absztrakció formavilágát, és Y generációját meghatározó számítástechnika forradalmi vívmányait. A képobjektjei így olyan bitmap-eket ábrázolnak az analóg raszter- és a digitális pixelgrafika által, amelyeknek minden képpontja egyedileg definiálható, így a képfájl a lehető legtöbb információt vagy annak sérült hiátusát hordozhassa.

A 2020-ban megalkotott Tenisz és Pálya sorozata valójában azt az új irányt mutatja, amely során Felsmann István a szuperszimmetria kiterjesztett dimenziókkal foglalkozó elmélete felé fordult, azaz kísérletezik az extra dimenziók és a szimmetria transzformálásának megjelenítési lehetőségével. 2023 februárjában, a Deák Erika Galériában Tivadar Andreával közösen megrendezett, PLAYFUL tárlatukon ennek a két, vizuális és elméleti előzménynek egy továbbgondolása jelent meg.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
1051-Ficzek-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Ficzek Ferenc
Cím nélkül_x

Ficzek Ferenc

Cím nélkül_x

Készült
1979 körül
Technika
ezüst műanyag fólia, farostlemez
Méret
100x100x15 cm
A művész bemutatása

Ficzek Ferenc a Pécsi Műhely egyik alapító tagja, melyet Lantos Ferenc vezetett 1968-tól. A csoport az analitikus absztrakció és a konceptuális művészet felvetéseit kutatta, művészei a legkülönbözőbb médiumokban – a festészettől a fémre égetett zománcképeken át a fényképészetig – különböző műtípusok létrehozásával kísérleteztek. 

Ficzek érdeklődésének területe a megvilágítás, árnyék és mozgás egymásra gyakorolt hatása volt a térben és a képen, amelyet fényképészeti és spray-vel festett grafikai munkáiban dolgozott fel. Érzékeny elemzőkészsége megfigyelhető az 1968 és 1970 között készült művein is, amikor különböző mértani formák részleteivel és ismétlésével kísérletezett különféle technikákkal készített papír- és vászonképein. A változó irányú fény okozta formamódosulásokat olyan fényképsorozatokban is feldolgozta, amelyek férfi vagy női alakokat mutattak performatív szituációkban. Ficzek formázott vászonképei a művész hetvenes évek elején készült egyedi sorozatának darabjai. E művek is a formák, az árnyékok és a fény iránti érdeklődésről tanúskodnak. Alapjukat absztrakt fa reliefek adják, melyekre vásznat vagy műanyag fóliát feszített. Az eredmény egyedi és eredeti, mert elrejti a kiindulásként szolgáló formát, puhítja a körvonalakat és az éleket, és egy új, mozgalmas, domború felületet mutat. E műveken puhának érezzük a mű anyagát, pedig ez egy illúzió, hisz az elrejtett fakonstrukció teljesen más karakterű – ez a bizonytalanságkeltés volt a művész célja. Érezhetjük bennük a humort és a popkultúra hatását is, hisz néha kezek vagy női testrészletek válnak a formázott művek fő motívumává. Ficzek rövid, de aktív karrierje a mozgás további elemzésével folytatódott, melyeket többszörösen exponált fotókon tárt fel, de ez az animáció és a kísérleti film irányába vezette tovább tevékenységét a hetvenes évek végén. Munkásságát teljességében csak az utóbbi években kezdték kutatni, művei különböző hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben is fellelhetők.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
0472-Frey-Krisztian-Fekete-feher-kalligrafia___visszaforgatva-eredetire___20220624.jpg
Frey Krisztián
Fekete-fehér kalligráfia

Frey Krisztián

Fekete-fehér kalligráfia

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián a hatvanas években újjászülető magyar non-figuratív festészet egyik legeredetibb figurájaként alakította ki – a nyugati hatásoktól elzárt, szellemi légszomjtól küzdő hazai színtéren – sajátos kifejezésmódját. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieu-höz hasonlóan. 

Frey pályakezdése az ötvenes évek közepére esett. Egy vidéki fogorvos fiaként osztályidegennek bélyegezték, és nem kerülhetett be a Képzőművészeti Főiskolára, így sem a szocreál ideológiája, sem a főiskola konzervatív látványfestői eszköztára nem akadályozta meg belülről felfakadó esztétikai világának kibontakozását. Viszont rátalált a progresszív fiatalokat tömörítő Zuglói Körre, ahol nemzedéktársai a franciás absztrakció útjait kutatták. 1967-ben rendezhetett először egyéni kiállítást Magyarországon (a félreeső rákosligeti kultúrházban), ahol az átmázolt, „kifehérített” gesztusokból álló, monokróm festészet felé mutató Rákosligeti képek című sorozatát mutatta be. A hatvanas évek derekán – függetlenül a rákosligeti ciklustól – kiforrott egyéni stílusvilága: a keleti kalligráfia és a levéljellegű írásbeliség által inspirált, sajátos, absztrakt expresszionizmus. A maga által később „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevezett festői világot a több színrétegből felépített szürke felületek, a széles, energikus, expresszív ecsetkezelés, a kézírás jellegű (többnyelvű) feliratok, a stencilezett betűk, a vandál falfirkák, a zodiákus jelek és az applikált fotók jellemezték. Karakterét nem a nyugati kalligrafikus absztrakció eleganciája, hanem az art brut és az arte povera olcsó léceket, durva karcolatokat, nyers gesztusokat használó „vécéajtó-esztétikája” adta meg. Folyamatos kísérőjük a nyers erotikus vágy és a legyőzhetetlen íráskényszer. Az Iparterv-tárlatokon való részvétel után Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt a hetvenes évek végétől közel két évtizeden át matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A rendszerváltás után visszalátogatott Magyarországra, és visszatért korábbi szkripturális festészetének továbbfejlesztéséhez. A hazai közönség csak hazaköltözése utána csodálkozott rá páratlan életművére, amit áthat a folyamatos íráskényszer, a szabad kifejezés és a kísérletezés parancsa.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
1422 Fridvalszki M†rk - Ufo Revelation I.
Fridvalszki Márk
UFO REVELATION I.

Fridvalszki Márk

UFO REVELATION I.

Készült
2022
Technika
akril transzfer, vászon
Méret
40x30 cm
A művész bemutatása

A több mint tíz éve Berlinben élő és alkotó Fridvalszki Márk képzőművész 2004-ben kezdte meg tanulmányait a Bécsi Iparművészeti Egyetemen, majd szintén Bécsben diplomázott a Képzőművészeti Akadémián 2011-ben, később pedig Lipcsében vett részt posztgraduális hallgatóként immár az intermédia szakon. A 2010-es évek közepén készített, a művész által „szikár geometriának” nevezett alkotásaiban a monokromitás, entrópia és technológia iránti érdeklődés által uralt „techno-vég” sötét paranoiája fejeződött ki. 2014 óta a Technologie und das Unheimliche (T+U) művészeti kollektíva és kiadói projekt társalapítója. Művei megtalálhatók a Ferenczy Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Neuer Berliner Kunstverein gyűjteményében.

Művészetében 2018-ban következett be a döntő váltás: a jövő és kritika nélküli neoliberális rendszer kereteiből kísérel meg Fridvalszki Márk “előre és felfelé” vett lendülettel elrugaszkodni. A pasztelles és/vagy épp neon töltetű, pszichedelikus színekben lüktető, kollázs-szerűen a fischeri késő populáris modernizmus kulturális fordulópontjaiból, szubkulturális termékeiből építkezik inspirálóan alkotói módszere – Still Hight című munkájában megidézi Keserü Ilona ikonikus, kozmikus forma- és az előd védjegyévé vált bőrszín mint a kép ellenpontozását hangsúlyozó színvilágát.

Zemlényi-Kovács Barnabás szerint „»archeo-futurológia«, az elveszett jövők, modernista víziók szónikus és vizuális maradványainak következetes feltárása egy jövő utáni, időtlen korban.” A gyűjteménybe bekerült művek már mind az univerzális és ontológiai perspektívában szemlélt, utópisztikus “jövőképzet” leletei, a jövő iránti nosztalgia ásatásai, amelyek – a művész elmondása szerint – katalizátorként kívánják felrázni az avantgarde energiákat szunnyadásukból.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
0924-Gaspar-Gyorgy-Kerulet-I.jpg
Gáspár György
Kerület I.

Gáspár György

Kerület I.

Készült
2020
Technika
kézzel festett optikai üveg, akrilfesték
Méret
84x84x11 cm
A művész bemutatása

Gáspár György a kétezres években pályára lépő új üvegművészeti nemzedék legkarakteresebb képviselője, aki képzőművészeti mélységet és új lendületet adott az üvegszakma hazai modernista hagyományának. Mészáros Flóra művészettörténész megfogalmazása szerint úttörő, kísérletező szellemiségével „unikális helyet tölt be a hazai kortárs képzőművészetben”.

A pécsi születésű Gáspár 2003-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetem szilikát szakán, később pedig elvégezte a Pécsi Tudományegyetem szobrászi DLA képzését is. Korai munkái a kemencében öntött üvegplasztika (casting) újszerű hatásait vizsgálták csillagászati metaforák köntösébe bújtatva. Öntött és optikai üvegelemek összeragasztásából felépített, polírozott szobor-objektjei popkulturális, filmes utalásokkal játszottak, a földönkívüliektől az akciófilmekbe illő rakétákig. Munkáit a precíz technikai kivitelezés, az op artot idéző, látványos motívumok és az UV-színeket is használó, élénk színkontrasztok jellemezték. A korai „geopop” korszak folytatásaként foglalkozott az uránium és a fénysebesség üvegbe zárásával is. A kétezertízes évek második felében készült alkotásai a geometrikus avantgárd tradíció, a neoplaszticizmus és a Bauhaus hagyományához nyúltak vissza, a képépítés struktúráját és színhasználatát elemezve. Alkotásai az üveg hagyományos iparművészeti műfaján túlmutató, képzőművészeti-szobrászati alkotások, amiket a dekonstrukcionizmus filozófiája fűt. A laminált üveglapokra készült, egymásra rétegzett szigorú vonalrendszerekből fiktív képtereket teremtett. A mondriani alapszínek mellett használta a narancs, a lila és a türkíz különféle árnyalatait is. A színezett üvegtáblák visszakaparásával vagy a vonalrendszerek csőtollal rajzolt rendjével olyan táblaképeket és szobrokat készített, amelyeknek rétegei – a nyersanyag transzparenciájának köszönhetően – több irányból vizsgálhatók. A geometrikus munkák hol rácsozatokat, hol indusztriális ábrák vagy építészeti elemek absztrakt sémáit mintázzák meg. Gáspár úttörő szerepét számos díj jelzi, már 2009-ben elnyerte a szakma legrangosabb hazai kitűntetését, a Ferenczy Noémi Díjat. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen az üvegművészet új nemzedékeit tanítja. Kiállításai nyomán művei jelentős hazai és nemzetközi gyűjteményekben – köztük a világ legjelentősebb üvegművészeti múzeumában, a New York-i Corning Museum of Glassban is – megtalálhatóak. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1044-Gayor-Tibor-Hajtas-6-GT472.jpg
Gáyor Tibor
Hajtás 6., GT472

Gáyor Tibor

Hajtás 6., GT472

Készült
1972
Technika
akril, papír
Méret
60x49,8 cm
A művész bemutatása

Gáyor Tibor 1951-ben fejezte be építészeti tanulmányait, és egészen a hatvanas évekig ezen a területen dolgozott. Ez a háttér meghatározta művészeti kifejezésről alkotott nézeteit: matematikai szabályok, térről és a szerialitásról alkotott koncepciók adták műveinek vizuális karakterét. 

1963-tól a művészetnek szentelte életét, a hetvenes évek elejére dolgozta ki rá jellemző munkamódszerét. Szabályrendszerek szerinti papír és vászon hajtogatással kísérletezett, hogy tektonikus modelleket ábrázoljon, azt a fogalmat, ami az építészeti struktúrák leírására szolgál. 

Munkássága a minimalizmushoz is kapcsolódik: a szándék, hogy a lehető legkevesebb eszközzel dolgozzon, tisztaságot és konceptuális megközelítést eredményezett munkásságában. A nyers vászon hajtása, a fehér előlap és a természetes hátlap egyidejű megmutatása egy fekete alapon, vagy vágott és behajtott papírból készült nyomatai egy fegyelmezett megközelítést bizonyítanak. 

A mű alapanyagának elő és hátlapjának használatával Gáyor a tér és a három dimenzió kérdéseit vetette fel művészetében. A néző, aki a módszert az alkotásokon megfigyeli, rájön hogy nem montázst lát, hanem ugyan annak a felületnek különböző oldalait, egy kísérleti folyamat darabjait, amelyek különböző megoldásokat mutatnak arra, hogy hogyan lehet a tér összetettségét bemutatni a felület variálásával. 

Gáyor következetesen követte módszereit karrierje során, ugyanazt a vizuális problémát többféle variációval szemléltette. Ennek a következetességnek az eredményeként művei több jelentős köz és magángyűjteményben megtalálhatók, mint a budapesti Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, az esseni Folkwang múzeumban, a Kunstmuseum Bochum-ban és a bécsi Museum Moderne Kunst-ban.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
0595-Geller-B.-Istvan-Cim-nelkul.jpg
Gellér B. István
Cím nélkül_GBI

Gellér B. István

Cím nélkül_GBI

Készült
1974
Technika
tempera, papír
Méret
52x44 cm
A művész bemutatása

Gellér B. István geometrikus festészete egyedülálló a hazai neoavantgárd törekvések között. Az 1970-es években készült lágyabb vonalvezetésű, de szimmetrikus szigorral szerkesztett, emblematikus struktúrái a pop arthoz közel álló szignálfestészet jellegzetes hazai példái.

A hatvanas években induló progresszív magyar festészet egyik legfontosabb kérdése a globális trendek és lokális hagyományok összeegyeztetése volt – ez Gellér B. István alkotói programját is meghatározta. Rajzolás iránti szenvedélye szinte még gyerekként vezette Martyn Ferenchez, majd Lantos Ferenc szabadiskolájába. A hatvanas évek végén tett nyugat-európai útja is mély benyomást gyakorolt rá – londoni látogatása során Bridget Riley, Frank Stella, valamint Victor Vasarely munkáival találkozott. Friss nemzetközi tapasztalatait a pécsi művészeti hagyományokkal ötvözve dolgozta ki organikus, jelképszerű geometrikus formanyelvét, amellyel egy nemzetközi szinten is releváns, személyes hangvételű lokális motívumkincs megteremtésére törekedett.

Visszatérő motívumai között találjuk a már-már antropomorf, három karéjú lágyított háromszöget és az „ölelkező” formákat, valamint a perspektivikus hatású négyzetes dobozteret. A képfelület egészét betöltő mértani alakzatokat a geometria lényegétől távoli, személyes jelentéssel ruházta fel. Kevésbé elméleti problémák, mint a szimbólumok líraibb transzformálása érdekelte. „Személyes hitelű geometria” létrehozásán dolgozott, amelyet individuális igazságokra alapozott.

Magyar Fanni

A művész további alkotásai »
1198-Goth-Martin-Two-Spring-And-The-Duck.jpg
Góth Martin
Two Spring And The Duck

Góth Martin

Two Spring And The Duck

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0029-Hajdu-Kinga-Bujocska.jpg
Hajdú Kinga
Bújócska

Hajdú Kinga

Bújócska

Készült
2019
Technika
olaj, vászon
Méret
50x50 cm
A művész bemutatása

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

A művész további alkotásai »
1306 Hajgato Terezia Mimikri XV
Hajgató Terézia
Mimikri XV.

Hajgató Terézia

Mimikri XV.

Készült
2021
Technika
olaj, vászon
Méret
90x69,5 cm
A művész bemutatása

Hajgató Terézia a 2010-es évek végén pályára lépő festőnemzedék figurális képviselője. Realisztikusan formált, pszichologizáló olajképei hétköznapi tárgyakon keresztül tapogatják le a traumákat és az érzelmi helyzeteket.

A tapolcai születésű Hajgató a 2010-es évek végén fejezte be tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Pályakezdő művészete terapikus alapmotívumának a pszichologizáló jelképiséggel felruházott üres széket választotta. Realisztikus, rajzos kialakítású olajfestményein az önarcképként felfogott székek szembe állítva, szőnyegszerű ornamenshálóba foglalva jelentek meg. A különféle stílusú ülőbútorok hol összekapcsolódnak a háttér mintázatával, hol rejtőzködve felolvadnak benne. Passzív önvédelmi stratégiájuk az állatvilágból ismert mimikri vizuális taktikáját idézi. Hajgató az antropomorfizált szék témáját feldolgozta csoportos kompozíciókban és kétrészre osztott képmezőkön is, valamint szobrászi, fotografikus és installációs formában. 2023-as festménysorozatán a gyermekkori sérülékenység és az álmodozás témáját körüljáró lufiállatok és játékfigurák váltották fel a szék-motívumot. Hajgató Budapesten él és dolgozik, munkáit fővárosi kiállításokon mutatja be.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1181-Halmi-Horvath-Istvan-Hommage-a-Albers-no.-20.jpg
Halmi-Horváth István
Hommage á Albers no. 20

Halmi-Horváth István

Hommage á Albers no. 20

Készült
2021
Technika
akril, vászon, fatábla
Méret
60x60x5 cm
A művész bemutatása

„Az elképzelt történetek, világok száma csak attól függ, hogy mennyi időm van szemlélődni.” Az, hogy mekkora mélységeit tapasztaljuk meg jelenségeknek, amikre rátekintünk, csak azon áll, hogy milyen figyelemmel fordulunk feléjük. Absztrakt-geometrikus művészek több generációját izgatja ez a téma, és – Farkas Viola művészettörténész szerint – ezt a többgenerációs felvetést viszi tovább Halmi-Horváth István.

A Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, vagy a kortárs Bak Imre és Hencze Tamás nyomdokaiban járó művész 2002-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Egyéni tárlatait számos budapesti és vidéki helyszínen is láthattuk, például a Vass László Gyűjteményben Veszprémben, az Esterházy-Palotában Győrben, a Karinthy Szalonban vagy a Viltin Galériában Budapesten. 2012-ben a Táblaképfestészeti Biennálé különdíjazottja, 2013-ban a Balatoni Tárlat különdíjazottja, 2000-ben a Székely Bertalan ösztöndíjas, Carmen Würth díjazott.

Farkas Viola plátóni fogalmakkal magyarázza tovább Halmi-Horváth István művészetét: „A festők általában azért fordulnak a mértani formákhoz, mert így tudják megalkotni a világ szerkezetének legtökéletesebb képét. E képek a jelenségek mögötti abszolútumot, az idea örökkévalóságát tételezik, hogy léteznek örökérvényű értékek, melyek önmagukban léteznek, mert a fogalmak azonosak maradnak önmagukkal, és a mi tökéletlen anyagi világunk csak visszatükröződése az örök és változatlan ideák világának.”

Az absztrakt, geometrikus ismétlődő, akár sorozatokon is átívelő formák mintha konok kíváncsisággal űznék a saját maguk által fellebbentett valóságnak a rétegeit. A látszólag véget nem érő variálás, hogy megtalálja a tökéletes kompozíciót és színhasználatot, ami a képeknek néha dinamikusan játékos, máskor komoly és statikus érzetet kölcsönöz, egyszerű, de ugyanakkor rendkívül komplex alkotási folyamat eredménye. Halmi-Horváth István gyakran sokáig keresi egy sorozat meghatározó formáját, és erre építi azt a színskálát, amikben szereplő színekről gyakran még csak nem is hallottunk. A kompozíciókban az anyagtalanságot, időtlenséget, az abszolútum komolyságát váltják az életteli, eleven, folyamatos mozgásban lévő alakzatok, amelyek zabolázatlanságukban néha még a képkereten is kicsúsznak. Ez a lubickolás a végtelen ezer arcának előhívásában a világ legkomolyabb témáját önfeledt könnyedséggel jeleníti meg.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
0695-Hantai-Simon-Aquarelle.jpg
Hantai Simon
Aquarelle

Hantai Simon

Aquarelle

Készült
1971
Technika
akvarell, papír
Méret
65,5x56,5 cm
A művész bemutatása

Hantai Simon (Simon Hantaï) a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1948-ban egyéves párizsi tanulmányi ösztöndíjat nyert, amelyet a politikai változások következtében később visszavontak. Párizsba való emigrációja után megismerkedett André Bretonnal és a szürrealisták körével. Hatásukra erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott. A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre inkább gesztuálissá vált: a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került, mindenekelőtt Pollock festészete motiválta. A hatvanas évektől egy sajátos technikát (pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével absztrakt mintázatokat hozott létre a hatalmas felületeken. 1982-ben Hantai képviselte Franciaországot a Velencei Biennálén; ezután döntött úgy, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól. A művészeti élettől való távolmaradása azonban nem jelentette a festészettel való szakítást: Hantai sohasem hagyta abba az alkotást és életművének szüntelen újravizsgálását. Alkotásai a hazai vezető művészeti intézményeken túl megtalálhatók olyan világhírű nemzetközi gyűjteményekben, mint a New York-i Guggenheim Museum, a párizsi Musée National d’Art Moderne vagy a római Vatikáni Múzeum.

Popovics Viktória 

A művész további alkotásai »
0025-Hencze-Tamas-Kek-ter-voros-fennyel.jpg
Hencze Tamás
Kék tér vörös fénnyel

Hencze Tamás

Kék tér vörös fénnyel

Készült
2007
Technika
olaj, vászon
Méret
200x100 cm
A művész bemutatása

Hencze Tamás Korniss Dezsőt tekintette mesterének és az absztrakt művészetet, Hamvas Béla művészetelméletét tanulmányozó Zuglói Kört az iskolájának. Kossuth-díjas, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja.

A gesztus és a pop-art-kollázs közvetlenségével indult festészete az 1960-as évek második felében vált egyénivé: a papírra kitakarással, egyenletesen felvitt (fekete) festéket gumihengerrel terítette szét, precíz átmenetekkel az üres felület felé, miáltal pulzáló térhatás keletkezett a síkon. A dinamikusan ismétlődő telített, halványuló és üres felületek egyetemes életritmusként mutatkoztak meg. „Pontból” kiinduló struktúrái egyeznek a korszak tudományos világképével s a művészetekben jelentkező minimalizmussal, talán még a látást vizsgáló op-arttal is, de összetettebb érzékeléssel: a megjelenés-eltűnés festői tapasztalatával. E művei szerepeltek az évtized végi nemhivatalos tárlatokon (pl. Iparterv, 1968), majd az új magyar művészet európai bemutatóin.

Az 1980-as években pályakezdő képeit értelmezte újra: nagyméretű vásznakra hatalmas gesztusokat „fagyasztott”, melyeket a korszak posztmodern fordulata részének tekintettek. E művei nem valódi gesztusfestmények, hanem gesztusok pontos reprodukciói sablonokkal, gumihengerrel, kevés, de intenzív színnel. És fénnyel, ami a megjelenés térbeli-anyagi (ikonikus) valóságát kölcsönzi a síkba merevített pillanatnak. Papírművein olykor az alkotófolyamatot, az új gesztusképek technikai eszközeit (olló, vonalzó, mértani idomok) is felsorakoztatja.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0860-Hortobagyi-Endre-Gesztus.jpg
Hortobágyi Endre
Gesztus

Hortobágyi Endre

Gesztus

Készült
1995
Technika
olaj, vászon
Méret
160x100 cm
A művész bemutatása

Hortobágyi Endre a hatvanas években induló magyar gesztusfestészet tragikus sorsú alkotója volt, akinek életművét csak halála után értékelte igazán a közönség. A franciás lírai absztrakcióban, az informelben gyökerező művészete a 20. századi magyar nonfiguratív képzőművészet kivételes teljesítménye. Festészetének különlegessége egyéniségéből fakad, hiszen Hortobágyi – ahogy egyik újrafelfedezője, a neves nemzetközi múzeumigazgató, Hegyi Lóránd írta – hitt a harmónia lehetőségében, az organikus teljesség víziójában: „Ez teszi művészi attitűdjét romantikussá, szinte anakronisztikusan fennköltté és őt magát, a művészt magányosság.”

A második világháború alatt, Budapesten született Hortobágyi „rendszeridegen elemként” nem jutott be a Képzőművészeti Főiskolára, így csak autodidaktaként képezhette magát. 1962 körül csatlakozott a Molnár Sándor által alapított Zugló Köröz, ahol a fiatal alkotók – a hivatalos művészetpolitikával szembefordulva – önerőből ismerték meg a francia absztrakt művészet korabeli tendenciáit és elméleti szövegeit. A főként Jean Bazaine tanítása nyomán kialakuló festészetüket a tárgyi világ expresszív foltrendszerré való absztrahálása jellemezte, úgy, hogy az ábrázolt „tárgy az őt felülmúló igazság szenvedélyes ideogrammájává váljék”. A zuglói lakás „második nyilvánosságában” sok támogató szellemiségű értelmiségi szereplő megfordult, de tiltottnak számító művészetük hivatalos megjelenési felülethez nem jutott, első kiállításukat (Új Törekvések, 1966) is bezáratta a hatalom. Hortobágyi hatvanas évekbeli festészetét a tájak lelki tartalommal megtöltött absztrahált átiratai dominálták, majd az – automatikus írás felszabadító hatására – egy tisztább, spontánabb, leginkább a francia Alfred Manessier-vel rokonítható nonfigurativitás. Míg Főiskolát végzett nemzedéktársai sorra rendezték a csoportos kiállításokat, Hortobágyi a hatvanas évek végétől egyre magányosabbá vált, kiszorult a művészvilágból és a társadalomból is. Magányos, teljesen izolált alkotó évei alatt művészete megváltozott: a növényi asszociációkat keltő, organikus dzsungelként burjánzó felületek mellett megjelentek a szögletes, homogén színfoltok is. Pályafutása utolsó, úgynevezett kalligrafikus korszakában redukált színvilágú, széles, leheletvékony gesztusokat festett, amelyek olykor gomolygó struktúrákká rendeződtek. Bár élete végén – a rendszerváltás után – ismét felkarolta a szakmai közélet, mégis sértetten, magányosan halt meg. Úttörő életműve a hazai informel festészet különleges erejű zárványa maradt.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0994-Horvath-Loczi-Judit-Its-closing.jpg
Horváth Lóczi Judit
It’s closing

Horváth Lóczi Judit

It’s closing

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

Horváth Lóczi Judit tájépítészként diplomázott, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett színdinamikai szakmérnöki másoddiplomát. 2011 és 2014 között a Budapesti Metropolitan Egyetemen végezte el a képi ábrázolás szakot. 2019-ben elnyerte az amerikai Pollock-Krasner Foundation ösztöndíját. 2022-ben a Kassák Művészeti Díj finalistája.

Horváth Lóczi Judit munkássága a konstruktív-geometrikus hagyományhoz kapcsolódik, egyéni látásmódjával egy újszerű (női) érzékenységet képvisel a magyar képzőművészeti színtéren. Eddigi életműve tematikailag összekapcsolódó, formailag pedig folyamatosan új utakat kereső festmény- és objekt-sorozatokból áll, melyekkel festészet és szobrászat lehetséges találkozási pontjait kutatja. Alkotásai a síkbeliséget és a térbeliséget összemosva teremtik meg azt a sajátos vizuális nyelvezetet, amely az absztraháláson, a geometrián, a dinamikán és a ritmikán alapszik. Horváth térbeli kiterjedéssel rendelkező festményeinek hordozói előre megtervezett és formázott vászon konstrukciók, melyek mértani merevségét az élénk színhasználat és az intuitív alkotásmód ellensúlyozza. A hagyományos anyagok mellett művészetének egyik ismérve a szokatlan, extrém tárgyak hordozóként való alkalmazása. Munkáit általában élethelyzetek vagy személyes történetek inspirálják, melyeket egyszerű formákból építkező geometrikus kompozíciókkal jelenít meg. Olyan intim, mégis általános érvényű élettapasztalatoknak ad hangot, mint az anyává válás vagy a gyereknevelés mindennapi nehézségei, ahogy ő maga fogalmaz, „minden alkotás egy-egy naplóbejegyzés.”

Popovics Viktória

A művész további alkotásai »
0037-Jovanovics-Gyorgy-Frottazs-3.jpg
Jovánovics György
Frottázs 3.

Jovánovics György

Frottázs 3.

Készült
1993
Technika
száraz színes pasztell, papír
Méret
70x100 cm
A művész bemutatása

Szobrászati tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Bécsben és Párizsban folytatta. Kossuth-díjas, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja.
Munkássága magáról a művészetről beszél a szobrászat tárgyias volta és a megfoghatatlan művészi minőség prezentálása útján. Életművének archaikus-új anyaga a gipsz, első témái az alak és a drapéria (Iparterv-kiállítások, 1968 és 1969). Részekből összerakott, öntött, életnagyságú (köztük festményből kiemelt) figurái, valamint teret meghatározó drapériainstallációi (Fényes Adolf Terem, 1970) a tárgyias alkotófolyamat és a művészet törékeny egzisztenciájának együttállásai. (Az 1979-es Előfüggöny az Extatikus Marionetthez a Tate Modern gyűjteményébe került.) Az 1980-as évektől a klasszikus műformát: a reliefet kutatja. Milliméternyi térbeli differenciákra épülő kollázsok az alapjai fehér gipszdomborműveinek, melyeket a külső forrásból érkező súrlófény kelt életre. Idővel reliefjein megjelentek a színek is az anyagba kevert festék segítségével. Frottázsain a relief, fény, szín lehetőségeit bontakoztatta ki.

Az 1956-os magyar forradalom mártírjainak emlékműve, melyhez a tér rendezési terve is hozzátartozott az Új Köztemetőben, az építészet és szobrászat, a zárt és nyitott, mély és magas terek, valamint a tér és a felületek, az építészeti és szobrászati archetípusok összefüggését, jelentéssel telítettségét bizonyította. Részlet a Nagy Viharból videóinstallációja három művészet együttesét kutatta Giorgione festményének alapján, s a műalkotás mindenkori elevenségét fejtette ki (BTM – Kiscelli Múzeum, 1996).

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0705-Jovanovics-Tamas-To-Fischli-Weiss.jpg
Jovanovics Tamás
To Fischli & Weiss

Jovanovics Tamás

To Fischli & Weiss

Készült
2011
Technika
akrillakk, akrilfesték, színes ceruza, 8mm MDF préselt lemez, alumínium L-profil keret
Méret
90x170 cm
A művész bemutatása

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen és az Université de Provence-on végezte festészeti (1999), majd Aix-en-Provence-ban és Budapesten doktori tanulmányait (2004). Posztdoktori kurzusokat Provence-ban és a londoni Slade School of Fine Arton látogatott. A Magyar Universitas Program során három nyíregyházi kollégiumépületen hozott létre monumentális acél és alumínium épületszobrokat.

A rendszerváltozás utáni művésznemzedékek természetes nemzetköziségében munkáit feltűnően érzékeny eszköz- és színkezelése: a racionalitást és véletlent társító színek és vonalak különböztetik meg kortársaiétól. Jovanovics szerint ez „szinte robotikus minimalizmus a forma szintjén és költőiség a színek terén”, Nádas Péter szavaival: „extrém aszkézis és hedonizmus egyben”.

A kép minimális elemekből: négyszögű vászonból és színes ceruzákból indul. A vonalzóval húzott sűrű vonalak esetlegesek – minden mérnökiségük, precízségük ellenére egyediek. Mozgó felületek születnek belőlük, esetenként az egyenesek irányulásának és kereszteződéseinek, máskor a felszabdalt kép részeinek új összeállításaiból is, melyek egyszerre több képformát tesznek jelenlévővé.

„Vonalas” képei eleinte fehér, majd a 2010-es évektől fekete alapra készültek. Ekkor a vízszintesen, szorosan húzottak mellett megjelennek a függőlegesen és derékszögű átlóban futó színes vonalak. Vonal és szín geometriává alakul: olykor az egyes színváltásokkal illuzionista (virtuális) térformák képződnek, és egymásba tűnő ornamentális felületek optikailag mozgó szövedéke is születhet.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0734-Karolyi-Zsigmond-Negy-felezett-negyzet-II.jpg
Károlyi Zsigmond
Négy felezett négyzet II.

Károlyi Zsigmond

Négy felezett négyzet II.

Készült
2013
Technika
olaj, vászon
Méret
90x90 cm
A művész bemutatása

Károlyi Zsigmond a kétezres évek figurális kísérletei – archaizáló, kvázi szimbolikus zsánerképek, csendéletek gyermekjátékokból, fanyar pastiche-ok – után, visszatérve 1977–78 körüli koncepciójához, mely elemi formák és mozgásrelációk viszonyán alapult, ismét a geometrikus képek festésébe fogott: munkái többnyire a négy- és háromszög forgatásának fázisait rögzítik; festményeinek sora tehát egy több évtizedes gyakorlat szintézise. Az összegzés platformja és az összegzés érvei egyfajta ortodoxián, festészetelméleti fundamentalizmuson nyugszanak s válnak ugyanakkor stiláris keretekké, karakteres formává. Az elforgatással, a síkok virtuális elmozdításával vagy a képfelület megosztásával és az új meg új szelvények ritmusainak transzformálásával teremtett képi struktúrák – olykor síkbeli fraktálok – gyakran igen gazdagok, melyekhez Károlyi az additív és a szubsztraktív színkeverés tiszta alapszíneit, s ezek megtört „mutánsait” egyaránt felhasználja.

A szinte kizárólag négyzetes formátumú, kiegyensúlyozott arányú táblákat egy sajátos, immanens szerialitás, formateremtő gesztus csatolja egymáshoz; ki- és áthajtás, be- és lehajtás, tükrözés variálja-permutálja a szabályosnak szánt és tételezett (de végeredményben rezzenően személyes) síkokat. Négyzet feleződik, háromszög tükröződik. Ritkábban kör és körcikk.

A hideg-meleg, távolító-közelítő színpárok kemény feszültségben vagy a komplementerek békítő egyensúlyával sorolódnak, s a képeken megnyilatkozik valamiféle szigorúbbnak tetsző, egyszersmind önironikus, távolról, de talán nem is önkéntelenül, sőt: bizonyosan a Bauhausra utaló, kvázi pedagógiai „dogmatika” is.

Hajdu István

A művész további alkotásai »
1391 Kis RĘka Csaba - Bad And Naughty
Kis Róka Csaba
Bad And Naughty

Kis Róka Csaba

Bad And Naughty

Készült
2021
Technika
olaj, zománc, vászon
Méret
100×99,5 cm
A művész bemutatása

A magyarországi poszthumán hibriditás egyik meghatározó festőjeként két évtizede állandó szereplője önálló és csoportos kiállításoknak a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Ezek közül kiemelendő a 2010-es Liverpool Biennálé, 2011-ben a berlini Factory-Art Gallery csoportos tárlata, hatására pedig a MACT/CACT Museum and Center of Contemporary Art svájci magánmúzeum gyűjteményébe való bekerülés, valamint 2011 után 2023-ban az újabb Esterházy Art Award jelölés.

Pályája során immár negyedik alkalommal kap vizuális gellert festészetének központi problematikája, az emberi figura reprezentációja. Míg a 2007-es diplomaszerzést követő pár évet alapvetően a klasszikus festészeti hagyományok, mint a barokk és a romantika dinamikus, drámai kontrasztok természethű, horrorisztikus szín- és formavilágba való narratív komponálása jellemezte szatirikus felhanggal, addig a 2010-es évek közepétől – teljesen levetkőzve a realista megközelítést – a szürnaturalizmus hatása bontakozott ki az „egészen abszurd, már-már karikaturisztikusan patologikus témakör kontrasztos laboratóriumában”, ahogy Rieder Gábor írta Federation Of Decomposed Organs And Stripes című kiállítása kapcsán. A festményein megjelenő emberi alak torz fragmentáltsága azonban 2020 után érte el tetőfokát, hiszen a humán testnyesedékek teljesen elváltak önmaguk referencialitásától. A gyűjteményben látható, ugyanannak a sorozatnak a munkáin immár absztrakt, dekonstruált festészeti elemként lebegve zsizsegnek a kép terében, akárcsak egy rajzfilmfigura filteres jelenléte egy másik valóságsíkra. Az amerikai autótuning jellegzetes színpalettáját idéző, többségében színátmenetes alaprétegre került rá az asszociatív fekete-fehér csík-plecsni, amely egyszerre zebraszőnyeg, hard edge-n alapuló furnér-konstrukciók és a kapitalista társadalom akciós vonalkódja. Utolsó képrétegként Kis Róka a gyakran popkulturális referenciákat kifacsartan idéző torz lényeket festette fel a vízbázisú zománcfesték „olvadt gumicukor” hatásával (Bad And Naughty, 2021). 2023 tavaszán azonban a művész teljesen törölte hardverét, és a trash-esztétika pixel art bitmap-mátrixában oldotta fel munkáinak képterét, ezzel a torz fragmentumlények pálcikaemberekként öltenek ismét teljes alakot.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
1380 Knyih†r Bence - Napellenzč
Knyihár Bence
Napellenző

Knyihár Bence

Napellenző

Készült
2013
Technika
olaj, vászon
Méret
137x208,5cm
A művész bemutatása

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán 2011-ben szerezte meg diplomáját Knyihár Bence. 2016 óta az Artus Kortárs Művészeti Stúdió tagja, rendszeres kiállítója. Művészetében két alkotói fázis különíthető el, amelyek bár azonos festői eljárásból táplálkoznak, a 2018-ban megtalált, markánsan kolorista látásmódú ecsetkezelés tartalmilag egy teljesen új kompozíciós elv mentén szerveződik. Szél (2014) és a Pinty no. 2 (2015) színkezelésükben és technikájukban inkább még egy bizonyos kísérletező parafrázisok érzését kelthetik a befogadóban. Míg előbbin egy gyors, rövid kontaktust engedélyező gesztusfestészeti szekvenciák tobzódása figyelhető meg, addig utóbbi felidézheti Gerhard Richter Karmincímű munkájának színabsztrakcióját és annak Vermalung technikáját. Itt a felülfestés és életlenítés gyakorlata hangsúlyosabb szerepet játszott, az absztrakt színmezők összemosása azok véletlenszerű keveredését okozza, a korábbi festékréteg simítókéssel való visszaszedése pedig a vászon archeológiai feltárását nyújtja, ezzel számtalan haptikus réteg- és felületsíkot eredményezve.

Knyihár Bence 2023 nyarán mutatta be Átfedések című tárlatán legújabb, a hatvanas évek egyik meghatározó, olasz festészeti – Alberto Fiz által ismét a jelen diskurzusába emelt – mozgalmának, a Pittura Analitica égisze alatt született munkáit. Ez az analitikus megközelítés a festészet alkotóelemeit (vászon, keret, anyag, szín és jel) és azok egymáshoz való viszonyrendszerét, valamint a mű mint fizikai tárgy és alkotója közötti metabolikus (mint anyagcsere és információáramlás) élményt nyújtó kontaktust vizsgálja, a tiszta, abszolút létállapot feltárását tűzte ki célul. Orchids 1–4. (2022) című sorozat a komplementer színterek, egyben a névadó orchidea virág kontúrjának, pozitív-negatív formáinak egyenrangú ütköztetését viszi színre, miközben egyfajta mozgalmasságot is ad neki az alkotó a vászon vakrámára való, enyhén elcsúsztatott felfeszítésével. Knyihár ugyanakkor belejátssza a képi megalkotásba a virág nómenklatúráját is: az ókori hit szerint afrodiziákum. A nemes szépséget, értékességet szimbolizálja általánosságban, kék színnel párosítva ugyanakkor itt az abszolút ritkaságot, a Pittura-Pittura (festészet-festészet) áhított esszenciáját jelöli.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
0958-Kondor-Attila-Asclepion.jpg
Kondor Attila
Asclepion

Kondor Attila

Asclepion

Készült
2021
Technika
olaj, vászon
Méret
70x70 cm
A művész bemutatása

Kondor Attila az ezredforduló után pályára lépő figurális olajfestészet itáliai tradícióból merítő, metafizikus hangot megütő képviselője. A klasszikus építészet és kerttervezés elemeit hasznosító, meditatív képei alapján animációkat is készít. „A kontemplatív, konceptuális animációk képei a festővásznon és a grafikákon születnek meg, ahol a nyugalom, a csend jelenlétét nemcsak a harmonikus arányok és a nyugtató színek tónusátmenetei érzékeltetik, hanem a festmény síkját szinte felhasító csúcsfények természetfeletti fényt sejtető, jelenésszerű ragyogása is” – írta meditatív alkotói hozzáállásáról Schneller János művészettörténész.

A budapesti születésű Kondor 2000-ben diplomázott képgrafika szakon a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Művészeti nézőpontját már ekkor a tradicionális olajfestészeti metódus és a klasszikus témák keresése jellemezte. Az egyetemi időszak alatt szembe fordult a kilencvenes éveket meghatározó konceptuális művészeti gyakorlattal, és – lázadó gesztusként – plein air tájképeket festett az élesdi vidékről Erdélyben, a tradicionalista festőhallgatókat tömörítő Sensaria Társaság tagjaként. Bár a csoportosulás klasszikus festőisége nagy visszhangot kapott a 2000-es évek elején megerősödő realista tendenciák között, Kondort eltávolította a társaságtól alapvetően filozofikus, szemlélődő karaktere. Meghatározó hatást gyakorolt rá Olaszország, a klasszikus építészet és a hagyományos kerttervezés hazája. Korai festményei ember nélküli, meditációra ingerlő itáliai kastélyparkokat ábrázoltak, tükröződő vízfelületekkel, néma oszlopsorokkal és klasszikus szobrokkal. Ezt követően budapesti épületrészletek töredékeit jelenítette meg vásznain. A realista, szigorú perspektívát követő alapkarakterhez elkenések és izgalmas felületképzés járult. Az évtized végére kiforró festészete markáns, egyéni motívumvilágot talált a maga számára: klasszikus építészetből kiemelt, szimbolikus erejűvé tett kapuzatokkal, lépcsőkkel, márványcsarnokokkal és könyvtárakkal. Kondor filozófiatörténeti koncepciója alapján a kapuk, ablakok és terek arányrendszere megfeleltethető a „kozmosz fenségességének”. A grafikus fehér csíkokkal vagy negatív formákkal kiemelt képi hiátusok a misztérium közelségét jelzik ebben az árkádiai, befelé figyelő világban. Kondor 2013 óta – a folyamatosan születő olajképek mellett – meditatív animációs filmeket is készít festményeinek „nyersanyagából”. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0552-Konok-Tamas-Idofolyamat.jpg
Konok Tamás
Időfolyamat

Konok Tamás

Időfolyamat

Készült
2003
Technika
akril, vászon
Méret
130x130 cm
A művész bemutatása

Konok Tamás Bernáth Aurél tanítványaként 1948–1953 között végezte festészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1959-ben Párizsba emigrált; elszakadt a természetelvű festészettől, és a hetvenes évektől kialakította saját, lírai geometrikus stílusát, amelyben fontos szerepet kap az érzékeny vonalrajz. Első önálló kiállítását a párizsi Galerie Lambert rendezte 1960-ban. A hetvenes évektől feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel felváltva élt Párizsban és Zürichben. Szoros együttműködést alakított ki a zürichi Schlégl Galériával, rendszeresen kiállított francia, svájci, holland és svéd galériákban és múzeumokban. 1980-ban tért vissza önálló kiállításával Magyarországra, majd a kilencvenes évektől egyre többet tartózkodott és dolgozott Budapesten. 

Festészete a valóságon túli, transzcendens, időtlen tartalmak megragadására tett kísérletet: a világegyetemet működtető erőket, energiákat, viszonyrendszereket kívánta ábrázolni konkrét, geometrikus formáival és vonalrendszereivel. Művészetére hatással voltak zenei tanulmányai, így műveiben tetten érhető a megszólaltatás tökéletességére, a ritmikára, a vonalvezetésre való odafigyelés. Elkötelezte magát az „apollonisztikus” művészetfelfogás – a világos kompozíció, az architektonikus képszerkezet – mellett, hét évtizedes pályafutása alatt tudatosan törekedett festészete megújítására is. Kis méretű kollázsokból kiinduló festészeti kísérletei többek között új képstruktúrákban és motívumokban, illetve színvilágának dinamikus változásaiban érhetők tetten.

Szipőcs Krisztina

A művész további alkotásai »
0616-Korodi-Zsuzsanna-Almappa-IV.jpg
Kóródi Zsuzsanna
Almappa IV.

Kóródi Zsuzsanna

Almappa IV.

Készült
2020
Technika
ragasztott, kézzel csiszolt, polírozott üveg, UV festék
Méret
37x61,5 cm
A művész bemutatása

Kóródi Zsuzsanna képfelületei szoros rokonságot mutatnak az op-art, a kinetikus művészet és a tágabb értelemben vett konstruktív-konkrét festészet hagyományaival. A művek egyaránt tekinthetők képeknek, objekteknek és reliefeknek, ám nemcsak a műfaji besorolás bizonytalansága miatt ejtik zavarba a befogadót, hanem az egymásnak ellentmondó (tér)illúziók váltakozása által is. A geometrikus alapformák ritmikus ismétléseivel, a csíkok és hullámvonalak összetorlódásának és ritkításának tempóváltásaival létrehozott valós és virtuális képterek befogadásához maximális összpontosításra van szükség. A látvány dinamikusan változik, a néző mozgásának függvényében újabb és újabb konstellációk jönnek létre.

Kóródi műveit rokonítja az op-arttal a képtárgyak indusztriális karaktere is: a művek nélkülözik a személyes kézjegyeket. A látvány absztrakt karakterét átértelmezi és újabb kontextusokba helyezi a beszédes címadás. A képek azonban a narratív asszociációk ellenére sem válnak elbeszélő karakterűvé, hanem az optikai események színterei maradnak. Kóródi a jelentések helyett a jelenségeket kutatja: művei a vizuális impulzusok és a „reszponzív tekintet” játékát tematizálják.

Kóródi gyakran váltogatja az irizáló felületek szerkesztési elveit. Munkái a művészet és az illúzió régi dilemmáira kérdeznek rá. A nagy elődök öröksége nyomán provokálja a látást, párosítva a steril formákban rejlő ipari karaktert a felvillanó illúziók és a klasszikus kimunkáltság egyszeriségével és megismételhetetlenségével.

Zsikla Mónika

A művész további alkotásai »
1104-Koszorus-Rita-Sarga-schMERZbild.jpg
Koszorús Rita
Sárga schMERZbild

Koszorús Rita

Sárga schMERZbild

Készült
2020
Technika
akril, olaj, tus, vászon
Méret
170x155 cm
A művész bemutatása

Ellentétpárok és ellentmondások sokasága intelligens eleganciával találkozik a pozsonyi születésű művész alkotásaiban. Koszorús Rita művészete esetleges, de tűpontosan megtervezett, akció-alapú, de tradíció követően festészeti, konzervatívan modern, de rebellisen kortárs egyszerre. A Pozsonyban végzett művész a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Bukta Imre és Kiss Péter vezetése alatt is folytatott tanulmányokat. Prágában, Portóban, Párizsban és Berlinben is részt vett rezidencia programokon, ez a nemzetköziség hozzájárul művészete sokoldalúságához. Festészeti stabilitását jól tükrözi, hogy 2021-ben a Mal’ba – VÚB banka festészeti díj fiatal művészek díjat, 2022-ben pedig a NOVUM művészeti díjat és ösztöndíjat nyerte el.

Koszorús Rita művészetének alapja a schMERZ fogalma. A Merz koncepció a sokak által unikálisnak tartott Kurt Schwitters (1887-1948) sokoldalú alkotó találmánya. A dadaista attitüd követői közül sokak szerint Schwitters testesítette meg igazán a dada művészeti ethoszt úgy, hogy művészete teljes fúzióban állt a hétköznapi élettel, és látszólag teljesen ellentmondásos állításokat tett a legnagyobb nyugalommal egymás mellé. Koszorús Rita ezt a hozzáállást követi, amikor az absztrakt festményeit kollázs alapokra helyezi. A műveken a felületek esetlegessége, a körvonalak remegése lehet teljesen véletlenszerű gesztus eredménye, de közelebbről szemlélve egyértelmű, hogy pontosan megtervezett, mozdulatból kiinduló, de tökéletesen átgondolt formákkal találkozunk. A spontaneitás jelenik meg az installációkban is, a térben elhelyezett művek jelenléte lehet odavetett és esetleges, azonban a fújt felületek pasztelles játéka egyértelműen megtervezett, precíz munkát tükröz. A schmerz szó jelentése fájdalom, és a művek nagy részén érezni ezt – nehéz is lenne a képre puskával való lövöldözést másként érzékelni. Ez a nyílt fájdalom fordul át nosztalgikus szomorúságba az absztrakt formanyelvvel, amelynek érzékenysége tökéletes egy vélt és vágyott belső világ bemutatására. Ugyan Koszorús Rita számára a festészeti absztrakcióhoz való ragaszkodás művészetének fontos aspektusa, játszi könnyedséggel hagyja ezt maga mögött, és mozdul ki a műtárggyal a természetbe, és egy parkban, vagy a tengerparton saját maga bontja le alkotásai konzervatív referencia pontjait, és kortárs csavarral értelmezi át a modern hagyatékra épülő munkáit.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1032-Kucsora-Marta-Cim-nelkul-2017-30.jpg
Kucsora Márta
Cím nélkül, 2017/30

Kucsora Márta

Cím nélkül, 2017/30

Készült
2017
Technika
vegyes technika, vászon
Méret
120x120 cm
A művész bemutatása

Kucsora Márta a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd az amerikai Montclair State University-n végezte tanulmányait. Az alkotómunka mellett a Budapest Art Factory non-profit művészeti központ társalapítója, és nemzetközi kortárs művészeti rezidencia programjának szervezője.

Kucsora festményei különböző sűrűségű vízbázisú festékekkel, adalékanyagokkal, rézporral, lakkokkal, autófényező pisztollyal, valamint a gravitáció segítségével készülnek. Habár munkái stilárisan rokoníthatóak az absztrakt expresszionizmussal, a készítés módját tekintve technikailag teljesen új, járatlan utakat jár be. A különböző konzisztenciájú festészeti adalékanyagok kémiai reakcióba lépnek egymással, a képek felületét ezek kölcsönhatása alakítja. Noha az ecset érintése nélkül készült festmények mellőzik a közvetlen reprezentációt, a végeredmény természeti formációkat idéz: tektonikus lemezekre, légi felvételre, tengeráramlatra vagy különféle növényi motívumokra emlékeztet. A dinamikus absztrakt felületképzések organikus folyamatokra, a mikro- és makrovilág jelenségeire, és ezek leképeződéseire reflektálnak. Kucsora munkamódszerének szerves része a festmények szárítása, a felületek a gravitáció segítségével alakulnak, a munkafolyamatokban helyet kapnak a tudatos és tudattalan festészeti folyamatok. A művész által folyamat festészetnek nevezett módszer lényege, hogy az anyag végig képlékeny, a cél annak mozgásban tartása, majd megállítása és a megfelelő „pillanat” kimerevítése. Bár Kucsora műveinek létrejöttében a kémiai és fizikai folyamatok mellett nagy szerepe van a véletlennek, a képek minden esetben egy előre megtervezett és kidolgozott performansz-szerű munkafolyamat eredményei.

Popovics Viktória – Kálmán Makláry Fine Arts

A művész további alkotásai »
0892-Kusovszky-Bea-Retegzett-valosag-IV.jpg
Kusovszky Bea
Rétegzett valóság IV.

Kusovszky Bea

Rétegzett valóság IV.

Készült
2020
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
100x120 cm
A művész bemutatása

Kusovszky Bea festőművész Budapesten él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett festőművészi diplomát, és az Universitat de València festészet és animáció szakán tanult. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, jelenleg a VILTIN Galéria képviseli Magyarországon.

Kusovszky Bea művészeti gyakorlatában a művészettörténet különböző korszakainak képi minőségeit és optikai paramétereit elemzi. Ez az érdeklődés az erőteljes figurativitástól az absztrakció különböző narratíváinak dekonstrukciója és újjászervezése felé vezette, miközben folyamatosan fenntartotta technikai perfekcionizmusát és a kép ontológiájának megkérdőjelezése iránti elkötelezettségét. Kusovszky sorozatokba rendeződő festményciklusain keresztül különböző vizuális jelenségeket vizsgál a művészet, a tudomány és a populáris vizualitás határán: olykor a newtoni színspektrumra vagy a színes szürkék sajátos esztétikájára utal, máskor az ikonikus Ben-Day pöttyök op-artos környezetében kontextualizálja újra a festészetet, olyan összetett keretszerkezetek felállításával, amelyek a felületet digitális képernyőként vagy kapcsolótáblaként képzelik újra. Ezáltal egyszerre nosztalgikus és technoutópisztikus víziókat körvonalaz, amelyek a néző figyelmét a festmény identitására irányítják. Képzőművészeti gyakorlatára a jelentős elődök munkássága is hatással volt, így Roy Lichtenstein, Bridget Riley vagy a magyar művészeti szcénából Hencze Tamás, Nádler István vagy Bullás József is hatott képi gondolkodásmódjára. Referenciális, relativista szemlélete különböző értelmezési mezőket bont ki, melyben a benjamini „auráról”, vagy éppen a posztmodern intertextuális metastruktúráiról is elmélkedhet a néző. A fiatal generáció tagjaként a digitális vizualitás kortárs tapasztalatai is hatással vannak rá. Kusovszky azonban munkáin keresztül ezeket a benyomásokat olyan komplex, mechanikus és manuális módszerekkel kivitelezett vizuális rendszerekké desztillálja, amelyek a festészet alapvető egységeit tárják fel: az anyagot, a hordozót és a képet mint tárgyat.

Tayler Patrick

A művész további alkotásai »
0325-Lakner-Laszlo-Cim-nelkul-Lineatur.jpg
Lakner László
Cím nélkül (Lineatur)

Lakner László

Cím nélkül (Lineatur)

Készült
1999
Technika
olaj, vászon
Méret
200x150 cm
A művész bemutatása

Lakner László pályájának kezdetét a korai absztrakt kísérletek mellett alapvetően realista szemlélet határozta meg. Klasszikus művészeti hagyományokat is megidézve alakította ki a szocialista realista képfelfogást ironikusan kifordító figurális festői nyelvét. Bernáth Aurél tanítványa, majd a szürnaturalista festészet legfontosabb képviselője volt Csernus Tibor mellett az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején. Művein fokozatosan közeledett a kor „új realista” tendenciáihoz, a pop art képi világához. Műveit 1963-1964-től montázsszerű struktúrákra épülő, a hétköznapi vizuális kultúra motívumait is beemelő, ugyanakkor az aktuális politikai eseményekre és a nagy művészettörténeti hagyományokra – elsősorban Rembrandt festészetére – is rezonáló képi narráció jellemezte. 

1974-ben a DAAD ösztöndíj elnyerése után Lakner Nyugat-Berlinbe költözött, ekkor kezdődő periódusát az emberi írás és jelhagyás szemantikai kérdéseinek festői érzékenységű ábrázolása határozta meg. A nyolcvanas évektől felszabadultabb, expresszívebb szkripturális festményeket alkotott, a kilencvenes és kétezres évekbeli periódusát pedig az absztrakt képalkotás és a konceptuális gondolkodásmódhoz való visszatérés dominálta. Lakner művészetében az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált a történelmi múlt mellett a művész saját múltjának és korábbi alkotói periódusainak a vizsgálata, ám mindez korántsem jelent visszafordulást – az új Lakner-művek frissessége cáfolni látszik az idő múlását.

Fehér Dávid 

A művész további alkotásai »
0446-Lantos-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Lantos Ferenc
Cím nélkül_LF

Lantos Ferenc

Cím nélkül_LF

Készült
1990-es évek
Technika
merített papír, tempera, akvarell
Méret
35x35 cm
A művész bemutatása

Pécsett Martyn Ferencnél, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A művészetet megismerésnek is tekintette: az elvonatkoztatástól a geometrikus formákon át vezetett útja a rendszerelvű képi gondolkodásig. Oktatóként szemléletformálásra vállalkozott: új alapokra helyezte a képzőművészet és a társművészetek kapcsolatát.

Építészethez, irodalomhoz, zenéhez is kapcsolódó tevékenységét a modern tudományokkal összhangban alakította ki. Műveleteken alapuló képi világa két forma: a négyzet és a kör, illetve a növekedésük és csökkenésük, metszési lehetőségeik és interferenciáik által születő új formák variációinak rendszeréből született. Köztéri művészeti programját is erre építette: mivel a variációk mindenkor rendet képeznek és végtelen számúak, mert színekkel is gazdagíthatók, a szellemi megismerés modelljei, egyúttal vizuális játékok is – alkalmasak a társadalom mozgásba hozására (Természet-Látás-Alkotás című kiállításai, 1972–75). A dinamikusan fejleszthető vizuális kultúrához kötődtek belsőépítészeti, épületdíszítő és szabadtéren felállítható elemrendszerei. Legsikeresebb a Bonyhádi Zománcgyárban évekig folyt épületzománc-projekt, melyben kollégái és növendékei is részt vettek. Főként Pécsett és a Dunántúlon számos középület, üzem külső és belső falait tették vidámmá e variációsorozatok az 1970-es években.

Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkássága válogatott darabjaiból állandó kiállítás látható Pécsett.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0157-Major-Kamill-Palimpseste.jpg
Major Kamill
Palimpseste

Major Kamill

Palimpseste

Készült
2013
Technika
vegyes technika
Méret
122x85 cm
A művész bemutatása

Művészete az 1960-as évek pécsi Lantos-körének gyakorlatából kiindulva Franciaországban vált egyénivé. Jóllehet a Lantos-féle struktúra- és variáció-elvvel szemben renitensnek mutatkozott, a bonyhádi épületzománc-program megvalósításának lehetősége mégis neki köszönhető, és noha Párizsban is minimalista és rendszerelvű képekkel kezdte pályáját, bennük a geometria rejtett és festői, személyes.

A párizsi École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs-ban a képsokszorosítás technikáiból szerzett diplomát. Szitanyomással készített motívum- és képvariációk léptek a korábbi struktúrák helyébe. Mappái (köztük kortárs zenei és irodalmi művek is), grafikai sorozatai közül kiemelkedik Appel című folyamatműve (1980), melyben a szerialitáselv alapján jut el a modern művészet kulcsműveiben (például Malevics Fekete négyzetétől a Fehér négyzet fehérenig) rejlő spiritualitásig. A szerialitás Major technikailag összetett festészetének is az egyik alapja, ami, Hantai Simon mellett dolgozva, hatalmas méretű vásznakra tetszőlegesen elcsúsztatható szitával felvitt, rácsszerkezetű mintázatokban bontakozott ki.

A 80-as évekre munkásságának fő területe az „írás” lett: az akkád és sumér ékírásra emlékező, de egyéni formákkal, azokat tömörítve-ritkítva, valamint egyéni technikával (például fűrésszel) készülnek máig az írásfestmények és reliefek variációi. Bennük a sorokba rendezésen kívül minden véletlenszerű.

1975-ben már önálló kiállítása volt Párizsban, művei megtalálhatók a nagy francia és magyar közgyűjteményekben.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0492-Maurer-Dora-Ahogy-tetszik-54.jpg
Maurer Dóra
Ahogy tetszik 54

Maurer Dóra

Ahogy tetszik 54

Készült
2009
Technika
akril, fa
Méret
100x61x5 cm
A művész bemutatása

Maurer Dóra festészete bár látszólag konstruktív-konkrét művészeti tendenciákhoz kapcsolódik, valójában sokkal inkább egy belső, koherens logikára épülő alkotói tevékenység mentén érthető meg: a több mint öt évtizedet felölelő életmű mediális szempontból igen sokrétű, mégis a mozgás és az eltolódás vizsgálatának központi gondolata köré szerveződik. A hatvanas évektől kezdve készített grafikáiban ugyanúgy egységes gondolatként van jelen a szándék e folyamatok vizsgálatára és láthatóvá tételére, mint a hetvenes évek képzőművészeti fotóhasználatában, majd az utóbbi évek festészeti munkásságában is. 

Maurer művészete a nyolcvanas évektől egyre inkább a táblaképfestészet felé tolódott el: ekkoriban több eltérő színű geometrikus vonalhálót festett meg, majd ezeket egymáshoz képest síkban eltolta. A raszterhálót később formázott alap felhasználásával jelenítette meg a Quod Libet-sorozat darabjain. A vonalhálózatot az 1983-ban befejezett Buchberg-projekt során a térbe is kivetítette, a munka közben észlelte, hogy a teremben megjelenő különböző fény- és megvilágítási viszonyok hatására a színpercepció is folyamatosan változik. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójától különböző hideg-meleg tónusok révén többek között ezt a jelenséget is kihasználta festménysorozatainak elkészítésekor. Maurer festészete – éppúgy, mint egész képzőművészeti munkássága – az emberi érzékelési képességet tematizálja, és ennek a megismerési folyamatnak a láthatóvá tételére tesz kísérletet.

Rátkai Zsófia 

A művész további alkotásai »
1222-Melkovics-Tamás-RAW-Series.jpg
Melkovics Tamás
RAW Series

Melkovics Tamás

RAW Series

Készült
2022
Technika
lakkozott MDF lemezből kimart, 31 db elemből felépülő moduláris struktúra
Méret
300x120x105 cm
A művész bemutatása

Ismerősök szólítanak meg Melkovics Tamás szobrászművész alkotásait nézve. Olyan szobrok, amelyekről azt gondoljuk, hogy mindjárt megmozdulnak, lekúsznak a posztamensről, vagy esetleg valamilyen hanggal is jeleznek felénk. Ismerősek, mert az organikus absztrakt világon belül a művész megtalált egy olyan formanyelvet, ami a kollektív tudattalanunkhoz szól, és az élővilág, élőlények, születés és mozgás asszociációit hívja elő. 

Melkovics Tamás művészete folyamatosan tágítja a szobrászati kereteket, de egy bizonyos határt nem lép át, megmarad a diszciplína keretei között. A művész a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2012-ben, mestere Farkas Ádám. 2018-ban és 2021-ben Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült. Kiállított a Parthenón-fríz Teremben 2017-ben, a Várfok Galéria Project Room-ban 2019-ben. Számos csoportos kiállításon vett rész Budapesten, Szentendrén, Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Pécsett és Edinburgh-ban. Magángyűjtemények mellett a Ferenczy Múzeumi Centrum, a székesfehérvári Csók István Képtár, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményeiben is szerepel. 

Alkotásaiban rendszereket, alapvető szabályokat, törvényszerűségeket keres, mintha az élet és az érzékelhető világ gyökereihez, felépítéséhez akarna visszanyúlni. Az ismétlődéssel visszatérő alapmodulok talán ezeket az alapvető törvényszerűségeket hivatottak feltárni. Műveiben alapvető a mozgás. Még azok a munkák is, amik különálló lények is akár, dialógusra kelnek egymással. A tudomány nyelvén szólva a szobrok utalhatnak fraktálokra, a növekedés, az evolúció alapelveire, a természet dinamikájára, ahol soha semmi egy pillanatra sem áll le, minden folyamatos változásban, átalakulásban, mozgásban és kölcsönhatásban van, mert ez a biológiai élet alapja is. A művek sokszor emlékeztetnek természeti formákra, mint a fa vagy a gyümölcs, a Tony Cragghez is hasonlító antropomorf szobrok viszont az emberi létezés alapjaira kérdeznek rá, és a komplex struktúrák, amik végül megállnak egy végleges alakzatban, emberi viszonyrendszerekre és kapcsolódásokra mutatnak. 

Vékony Délia 

A művész további alkotásai »
0638-Molnar-Vera-A-kor-negyszogesitese.jpg
Molnár Vera
A kör négyszögesítése

Molnár Vera

A kör négyszögesítése

Készült
1962-1964
Technika
olaj, vászon
Méret
110x110 cm
A művész bemutatása

Az 1947 óta Franciaországban élő Molnár Vera (Vera Molnar) a számítógépes művészet egyik úttörője. 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni és az általa „machine imaginaire”-nek nevezett módszerrel matematikai törvényszerűségeket modellezni, majd 1968-ban lehetőséget kapott, hogy valódi számítógéppel dolgozzon. Molnár ezután kezdte művészi tevékenységében az informatikát generatív eszközként felhasználni a tudomány és a művészet határterületeit érintő festményei és grafikái elkészítéséhez. A komputergrafikák esetében az egyes képek elsősorban az alapjukat adó program korlátlan variációs lehetőségeire utalnak. E számítógéppel készült rajzok és grafikák készítésekor a program meghatározott mértani formákat és alakzatokat hoz létre, melyeket kötött vagy véletlenszerű̋ módon is lehet kombinálni. A művek létrehozása során fontos a szeriális alkotási mód, mivel a művésznek ezáltal adódik lehetősége arra, hogy a kiindulópontot jelentő formákat lépésről lépésre transzformálja, ahogy Molnár teszi a vonallal. Érdeklődésének középpontjában a szisztematikusan előállított véletlen áll, az olyan mértani alakzatok, mint a négyzet vagy a trapéz végtelen transzformációinak vizsgálata. Műveiben kulcsszerep jut a számítógép algoritmikus véletlenjének; művészetének fontos fogalmai a rend és a rendetlenség, a struktúra és a szabadság. Molnár saját munkásságáról így nyilatkozott: „Engem nem érdekelt semmi más, csak a legegyszerűbb forma, a négyzet; mi van akkor, ha rend van, s mi, ha nincs”. 

Rátkai Zsófia 

A művész további alkotásai »
0116-Nadler-Istvan-Fb.-No-3.jpg
Nádler István
Fb. No 3.

Nádler István

Fb. No 3.

Készült
2009
Technika
kazeintempera, vászon
Méret
130x100 cm
A művész bemutatása

Nádler István 1938-ban született Visegrádon. 1958–1963 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, mestere Hincz Gyula volt. Tagja volt a Zuglói Körnek; Molnár Sándor lakásán progresszív kortársaival a legújabb nemzetközi törekvéseket tanulmányozták. Részt vett 1968-1969-ben az Iparterv-kiállításokon. A kezdetben gesztusfestményeket készítő Nádler figyelme a hatvanas évek végén fordult a hard-edge, valamint a minimal art felé. Szemben azonban Bak Imrével, struktúraelvű, geometrikus festészete csak rövid ideig építkezett a különböző archaikus kultúrák, valamint a népi motívumkincs sematikus rendszereiből. Homogén színmezőkre, dinamikus képszerkezetekre, „személytelen” struktúrákra épülő alkotásaira harsány színviszonylatok voltak jellemzőek a hetvenes években. Képein olyan rendszerek jöttek létre, melyeknek minden eleme egy sajátos mozgásképességgel, mozgáskarakterrel rendelkezett. Nádler a nyolcvanas években egy látszólag hirtelen fordulattal visszatért a hatvanas évek gesztusfestészetéhez. A spontán festői improvizáció, a véletlenszerűség és a pillanatnyiság került az előtérbe képein. A mű egy sugárzó energiaközponttá vált számára, mely nem egy előre megtervezett gondolati-logikai folyamatot dokumentál, hanem inkább létállapotot közvetít.

Kaszás Gábor

A művész további alkotásai »
0049-Nemes-Marton-New-Tomorrow24.jpg
Nemes Márton
New Tomorrow 24

Nemes Márton

New Tomorrow 24

Készült
2019
Technika
autófesték, akril, fényvisszaverő vinil, vászon, fa, acél
Méret
120x81,5x6 cm
A művész bemutatása

Nemes Márton Budapesten és New Yorkban él és dolgozik. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem ipari termék- és formatervező szakján, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakján, valamint a University of the Arts London Chelsea College of Art képzőművészeti mesterszakján folytatta. 2012-ben elnyerte a Ludwig Díjat, 2019-ben pedig megkapta az Esterházy Művészeti Díjat. 

Nemes a fiatal művészgeneráció kiemelkedő, elevenen újító tagja. Munkái festészeti indíttatásúak, de hamar túllépett a klasszikus médium keretein, a kép mint olyan érdekelte, a napjaink vibráló környezetéből eredő vizuális hatások: a figuralitás és az absztrakció. A műfaji határok feszegetésével teremtett hidat a szub- és a magaskultúra között. Első, még figuratív sorozataiban a változó gazdasági és ideológiai érdekek építészetre gyakorolt hatásait vizsgálta, de az elhagyott üzletek geometrikussága már jelezte az igényt a képi absztrakció megértésére. Festészetét a folyamatos kísérletezés, a festészeten való, de a festészet általi elmélkedés jellemzi. Változó anyagokat alkalmaz egy-egy kompozíción belül, kiterjesztett módon értelmezi a színeket: a festék, a sok színes műanyag és szinterezett fémelem dinamikus építkezést mutat egy-egy képen belül. A hagyományos értelemben vett festészeti instrumentumokon kívül acélváz, fólia, fatörmelék és néhány, a festészetben ritkán használt eszköz is beemelődik az alkotási folyamatba, a művek pedig, összeolvadva az installatív elemekkel, kiterjeszkednek a térbe. Nemes művei tele dinamikával, lenyűgöző erővel érzelmileg is nagy hatást fejtenek ki a nézőre. 

​Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
1109-Pal-Katja-KULMZ-556.jpg
Pál Katja
KULMZ-556

Pál Katja

KULMZ-556

Készült
2020
Technika
akril, vászon, fatábla
Méret
58x59x2 cm
A művész bemutatása

A szlovén születésű művész Ljubjanában és Dublinban végezte festészeti tanulmányait. A festészet Pál Katja esetében azért is hangsúlyos, mert a hard-edge absztrakció kategóriájába sorolható táblaképei sugallhatnak akár grafikus vagy építész végzettséget is, de Pál Katja ugyan folyamatosan ezen a két diszciplínán keresztül feszegeti a festészet határait, mégis megmarad klasszikusan és hűségesen festőnek. A művész több, szingapúri, szlovén és olasz rezindencia programon is részt vett, jelenleg Magyarországon él és alkot.

Pál Katja képei a Clive Bell angol műkritikus által megfogalmazott „szignifikáns forma” megalkotása köré koncentrálódnak. A művész olyan tiszta formák után kutat, amely a személyes tetszésen és érzeteken túl, az esztétika dimenziójában található. A művek a totális geometrikus absztrakció nyelvén szólalnak meg, grafikai tervezőprogrammal készülnek, és olyan minimalista eszközökkel, mint a monokróm színhasználat, vagy a fehér vonal, billennek ki a három-dimenziós térbe. A művész elhagyja a klasszikus négyzet vagy téglalap alakú képeket, és különböző alakzatú fatáblákra dolgozik. A képek formájának geometriája dialógusra kel a festett felület irányaival.

Ez a kibillenés az, ami emlékeztet a hasonló minimalista elődök, például Donald Judd, Carl André, vagy Sol Lewitt munkáira, akik számára a geometrikus absztrakció illuzórikus hatása a totális univerzális térélmény hordozója volt. A figura elhagyásával a szögek és irányok már a XX. század elején a kubizmusnál, a futurizmusnál, de leginkább az orosz konstruktivizmusnál megmutatták letisztult erejüket, a 60-as évek minimalizmusa viszont nem hagyott több kérdést az absztrakt geometria esztétikai relevanciáját és erejét illetően.

Pál Katja a műveiben ezt a missziót viszi tovább, a visszafogott formák, terek és csíkok az érzelmeken, gondolatokon és azonosulásokon túlmutatnak. A puszta esztétikai élmény dimenziójába nyitnak kaput, arra a helyre, amit már Immanuel Kant is csodálattal szemlélt, mint az emberi elme által teremtett szubjektum felségterületén kívül eső világ.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1171-Paragi-Eva-Voros-halo.jpg
Paragi Éva
Vörös háló

Paragi Éva

Vörös háló

Készült
2022
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
200x200 cm
A művész bemutatása

Paragi Éva a pécsi kötődésű geometrikus festőtradíció ezredfordulón pályára lépő képviselője. Érzékeny koloritú absztrakt festményeinek geometrikus motívumai a kép elbeszélőképességének minimalista határaira kérdeznek rá.

A budapesti születésű Paragi Éva a kilencvenes évek második felében végezte el a Pécsi Tudományegyetem művészeti karát, a pécsi absztrakció legendás mesterének, Lantos Ferencnek a szárnyai alatt. Festészetét a geometrikus absztrakció nagy 20. századi modernista hagyományának és a pécsi kolorizmus örökségének kettős továbbvitele határozza meg. Az applikált léceket és geometrikus struktúrákat variáló korai táblaképei után a kétezertízes évek derekán talált rá fő motívumára, a faékre. A fontos, de láthatatlan műtermi segédeszköz kettős természetét így magyarázta: „A talált elem, a festővásznak kereteit megfeszítő faék, egyik irányban téglalap, másik irányban egy csúcsban végződő pici tárgy. Kettős természetű. Szétfeszíti a vakráma keretét, így segíti hozzá a vásznat, hogy síkban maradjon. Feszít, távolít, hogy közelítsen és összetartson. Anyaga fa, szabálytalan erezettel rendelkező természetes objektum, melyet egyenes vonalak metszenek geometriai formává. Szabálytalan és szabályos egyszerre.” Paragi az ékformákból játékosan geometrizáló konstrukciókat épít, például fonott drótkerítést vagy szögesdrótszerű csillagmotívumot. Máskor szabadon lebegteti őket a fodrozódó, gesztusokkal teli absztrakt képmezőben, vagy akár porcelántálba gyűjti őket valós, háromdimenziós formájukban. A motívummal játszadozó kombinatorikai műveletek során a vizuális elem képpé válásának rejtett mechanizmusait térképezi fel. Paragi Szegeden él és alkot. Bár több külföldi kiállításon is szerepelt, tárlatai leginkább Szegedhez és Pécshez kötődnek.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0753-Pinter-Dia-A-bolond-a-kek.jpg
Pintér Dia
A bolond a kék

Pintér Dia

A bolond a kék

Készült
2017-2018
Technika
papír szerpentin, filctoll, vászon
Méret
200x150 cm
A művész bemutatása

Az eltörölhetetlen emlék kulcsfogalom Pintér Dia műveiben. Emlékek cserepei, képtöredékek, térdarabok jelennek meg rajtuk, közvetlenül nem leképezhető, direkt módon nem dekódolható formában. A festészetben persze mindig leképezés zajlik – ám ebben az esetben nem matematikai, inkább többdimenziós. A motívumok felidéző képessége mellett szerepet kap a színek érzelmi ereje vagy a formai egységek rendszere, a bonyolult térrendszerek létrehozásának módja, a szókapcsolatokból, asszociatív mintázatokból kiinduló munkamódszer. A leképezés formai alapeleme a csík, a papírszalag. Szalagok zuhognak a képeken, és mint az eső, körberajzolnak egy-egy formát vagy tócsába gyűlnek, hogy tükörként verjék vissza a motívumokat.

Pintér Dia átjárót keres egy elmúlt érzékeléshez. Nem egyetlen módszert keres, nincs varázsmozdulat, amellyel ez az átjárás megteremthető: mintha csukott szemmel próbálná letapogatni az irányt. Nincs módszer a festmény elkészítésére, a festő kimenekül az előre láthatóból, a kiszámíthatóból – egy olyan világban, ahol minden megmondhatónak és feldolgozhatónak tűnik.

Nem adja át magát az érzelmi festészetnek: munkáit semmiképpen nem nevezhetjük lírainak. Képein a festő lépéseit követheti le a néző, rendezőelveket keresve, struktúrákra bukkanva, újra elvetve. Mintha képes lenne egy lebegő állapotot létrehozni, és elfogni a tekintetet a belső térben. Ez a tér már egyáltalán nem otthonos, valójában minden emlék kiköltözött belőle. A néző sem léphet át rajta keresztül a múltba; nosztalgiája feltámad, majd szétfoszlik.

Mélyi József

A művész további alkotásai »
0708-Polgar-Rozsa-Szakadas.jpg
Polgár Rózsa
Szakadás

Polgár Rózsa

Szakadás

Készült
1992-1993
Technika
gobelin (haute-lisse), gyapjú, pamut, selyem
Méret
127x81 cm
A művész bemutatása

A kárpit létrejötte egy rendkívül hosszú folyamat a gondolat megszületésétől a szellemi tartalom véghezviteléig, a mű megvalósulásáig – egy olyan előkészítést igénylő műfaj, ahol pontos szakmai terv mentén halad a munkafolyamat. Minden alkotáshoz szükséges a kárpit teljes, komplex és részletes színes terve, egy az egyhez (valós) méretben

Polgár Rózsa Kossuth-díjas kárpitművész gobelinjei hihetetlen profizmussal, szakmai tudással, saját érzelmi és képi világukkal továbbítják felénk az alkotó üzenetét. Minden lépésével, előadásmódjával megteremti, megerősíti és kiváltja a szemlélőből a lelki és szellemi kontextust. Művei a rendkívüli precizitást és szakmai felkészültséget igénylő klasszikus ötös felvetéssel készülnek: egy centiméteren belül öt láncfonalat használ a szövőművész. Ez a sűrű felvetés számos lehetőséget nyújt az egyedi szellemi és technikai ötletek beillesztésére. A különböző fonalak, tehát a színek tudatos keverése, a színhatások és a rajzosság létrehozása, a textúrák megjelenítése mind az alkotó egyediségét bizonyítja.

Kárpitjai a tervezéstől a megvalósulás folyamata során végig saját világának egységes, következetes szabályait követik, izgalmas lehetőségeket, műfajon belüli „szabadságot”, nyitottságot, merészséget tárnak elénk. Mindenkor a szellemi üzenet és az ősi technika, a szövés mint a megvalósítás eszköze közötti megbonthatatlan kapcsolatról mesélnek.

Simonffy Márta

A művész további alkotásai »
0769-Rakoczy-Gizella-4-szin-labirintus.jpg
Rákóczy Gizella
4 szín labirintus

Rákóczy Gizella

4 szín labirintus

Készült
2005
Technika
akvarell, papír
Méret
130x130 cm
A művész bemutatása

Rákóczy Gizella 1966 és 1971 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Fónyi Géza osztályában folytatta tanulmányait. A főiskola befejezését követő párizsi utazásának egy életre meghatározó élményét a Saint-Denis székesegyház épségben megmaradt gótikus üvegablakai jelentették. A katedrális tiszta színekből komponált rózsaablakán átszűrődő – kaleidoszkópszerűen a padlóra vetülő – színes fénypászmák fenséges víziója a transzcendencia és a szakralitás megtapasztalásaként vált az életmű alapvető hivatkozási pontjává. Noha az életmű mindvégig ebbe az irányba haladt, a színek egymáson áttűnő ragyogását legtökéletesebb módon leképező festői módszerre és az akvarell technikára csak évtizedekkel később talált rá a művész.  

1976-tól egy régi skóciai sírábra kapcsán a négykarú spirálokkal és azok számtörvényeivel kezdett foglalkozni, és a festészet nyelvére átültethető rendszert állított fel a kombinatorika segítségével. Térkitöltési és színelméleti kutatásainak eredményei az építészeti alkalmazhatóságukkal párhuzamosan, saját képzőművészeti praxisában is fokozatosan fókuszba kerültek, és az 1978-tól készülő temperafestményeken egyre komplexebb alakzatokban képeződtek le. A spirálkarok kapcsolódásainak törvényszerűségei és a spirálmag (nucleus) felbontásából levezethető szabályszerűségek mintegy egymást magyarázva, egymásból következve kezdtek a képfelületen kibomlani. Az első önálló rendszerek még a szürke négy tónusárnyalatával operáltak, de azok cseréjét sárgára, zöldre és kékre már egészen korán megkezdte.  

1998 után a négykarú spirálok számtörvényeinek temperaképeit az akvarell váltotta fel, és a technikával kapcsolatos rövid útkeresést követően a művész a Fibonacci-sorozat matematikai képlete szerint kezdte el a transzparens festék tónusárnyalatait rétegezni. Festészetének rendszerelvűsége és kötődése okán a geometrikus konstruktív hagyományokhoz több szakmai szervezethez – a Nemzetközi Szimmetria Társasághoz és a Magyar Vízfestők Társaságához – is csatlakozott. Művészetének analitikus, struktúrákban és sorozatokban gondolkodó minuciózus jellege sok szálon rokonítható Richard Paul Lohse és Agnes Martin festészetével.

Zsikla Mónika 

A művész további alkotásai »
0451-Reigl-Judit-Folyamat.jpg
Reigl Judit
Folyamat

Reigl Judit

Folyamat

Készült
1975
Technika
vegyes technika, vászon
Méret
180,5x201,5
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
1151-Robitz-Anikó-Zurich-Corbusier-house.jpg
Robitz Anikó
Zurich, Corbusier House

Robitz Anikó

Zurich, Corbusier House

Készült
2014
Technika
akril print, plexi üveg
Méret
75x50x3 cm
Példányszám
5/3
A művész bemutatása

A kétezres évek derekán induló magyar fotográfusnemzedék egyik legmarkánsabb, nemzetközileg is ismert képviselője. A képzőművészeti fotó körébe tartozó alkotásai modern absztrakt formákra redukálják az építészeti látvány kiemelt részleteit. Somosi Rita művészettörténész szerint képi világát a valóság és az absztrakció párhuzamos jelenléte határozza meg: „Szigorú mértani formákból építkezik, de a szerkesztés szerepét a valós helyszínek leképezése veszi át, általuk válik láthatóvá a körülöttünk lévő világ vizuális absztrakciója.”

A nagykanizsai születésű Robitz Anikó a Szellemkép Szabadiskolában tanult analóg fotózást és laborálást a kétezres évek közepén. Az analóg művészfotográfia útján egy régi kamerával indult el, majd áttért a digitális technikára és rátalált fő témájára: az építészetre. A 20. századi modern és a kortárs építészet ikonikus vagy jellegzetes látványait keresi utazásai során. Az architektúrákból különleges részleteket, geometrikus mintázattá redukálódott szögleteket örökít meg. Utómunka nélkül, a kép elkattintásakor születik meg a végleges kompozíció, amin házsarkok, vakolat-textúrák, vetett árnyékok, drótok, falfestések és illesztések tűnnek fel a szuprematizmus vagy a minimalizmus geometrikus nyelvezetéhez hasonló felfogásban. A redukált, sokszor fekete-fehér színvilág az eredeti helyszínekből, a kiválasztott részletek valós látványából következik. A konkrét épületek beazonosíthatatlanok, a fényképek címei csak a várost jelölik meg (Strasbourgtól Zürichig, Colombótól Angyalföldig). Robitz vizuális nyelvezetére a modernista absztrakt táblaképfestészet mellett a Bauhaus fotografikus öröksége hatott, például Moholy-Nagy László, illetve a 20. századi épületfotózás mestere, Lucien Hervé. A kétezertízes évek végén témavilága kitágult, tükröződő felületek, családi fotók és természeti rajzolatok is megjelentek képein. Robitz több hazai és nemzetközi fotós díj nyertese, 2007-óta szerepel rendszeresen külföldi kiállításokon és rangos fotográfiai vásárokon. Munkái során sokat utazik, de Budapesten él.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0728-Somody-Peter-Kaktusz-csendelet.jpg
Somody Péter
Kaktusz csendélet

Somody Péter

Kaktusz csendélet

Készült
2019-2020
Technika
akrillakk, akril, vászon
Méret
120x100 cm
A művész bemutatása

Somody Péter Pécsett élő és alkotó művész. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rajz szakos hallgatója volt Keserü Ilonánál. Tanulmányokat folytatott az egyetem Képzőművészeti Mesteriskolájában, valamint a Pécsi Tudományegyetem DLA képzésén festészet szakon. Mesterei Keserü Ilona és Konkoly Gyula voltak. 1997–1998-ban a müncheni Akademie der Bildenden Künste hallgatója volt. 1999-ben beválogatták a Haus der Kunst München „Junge Kunst” kiállításának résztvevői közé. Ebben az időszakban több csoportos kiállításon is szerepelt Münchenben és Bajorországban. Jelenleg a PTE Művészeti Kar Festészet Tanszékének egyetemi tanára, a Doktori Iskola vezetője. Munkái rendszeresen szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban. 2000-ben Strabag-díjazott lett, 2015-ben munkásságáért Munkácsy-díjban részesült. 

Somody Péter a kortárs absztrakt festészet egyik kiemelkedő képviselője. Jellegzetes stílusát már korai munkáiban kifejlesztette. A 2010-es évekig készült munkáinak a transzparens foltfestészet az egyik alapgondolata, azaz festményein kevés eszközzel lírai érzékiség kifejezésére törekszik. Az áttetsző, sajátosan lazúrosan felhordott foltok néhol egymást fedik, majd önállósulnak, a képi mezőt mintegy színfelhőként beborítva. 2010 körül megjelennek művein – a halvány foltos térben – az absztrakt geometrikus elemek. Kváziterekké válnak a korábbi lazúros színmezők, amibe beékelődnek a végtelenített geometrikus girlandok, szeriális formák, a nyitott mű elve alapján. Az éles és életlen formák ütköztetése sajátos tárgyiasságot kölcsönöz a felületeknek. Olykor a felületen elhelyezett vizuális elemek játékára invitálja a nézőt, máskor a belőlük áradó meditatív csend ragad magával. 

Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
0522-Szabados-Arpad-Madaras-III.jpg
Szabados Árpád
Madaras III.

Szabados Árpád

Madaras III.

Készült
2005
Technika
akril, vászon
Méret
200x160 cm
A művész bemutatása

Szabados Árpád (1944-2017) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész, egyetemi tanár, rektor, érdemes művész. 1963-1968 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1968-1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorló iskola tanáraként dolgozott. 1975-1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének, majd 1970-1984 között a Mozgó Világ képzőművészeti vezetője volt. Művészete hatalmas utat járt be a mindennapok agresszív, indulatos, expresszív, lírai vagy drámai, mélyen személyes és XX. századi, vagy általános emberi történéseitől a pszichikailag is a maga teljességében megélt és újrateremtett valóságtól és valós élményidőtől, a létezés és a jelenségei sokféleségének, az idő legkisebb elemeiben és legtávolabbi terében és változó kontextusaiban fellelhető közös tartalmainak, életszerű állapotoknak a feltárásáig és költői láttatásáig.

A művész további alkotásai »
1177-Szabo-Menyhert-Pandora.jpg
Szabó Menyhért
Pandora

Szabó Menyhért

Pandora

Készült
2020
Technika
gumi, műgyanta, vas
Méret
123x109x92 cm
A művész bemutatása

Szabó Menyhért a kétezertízes évek végén pályára lépő hazai szobrásznemzedék legkarakteresebb képviselője. Művésze