Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.

Csáki Róbert a kilencvenes évek óta van jelen baljós hangulatú, álomszerű vízióival a magyar festészet körében. A hagyományos táblaképfestészet tradícióját folytató világát a szürrealizmus és a rokokó bizarr kettőse határozza meg. „Alakjai – írta róla Novotny Tihamér művészeti író – súlytalanok, lebegőek, szinte levitálnak az emlékezet párájában: a való föloldódik a képzelet ködében, a látomás atmoszférájában.”

A budapesti születésű Csáki a rendszerváltás idején végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Legkorábbi művei már magukon viselték a 18. századi művészet hatásait, majd 1996-os hollandiai tanulmányút során talált rá arra a bizarr, groteszk, ijesztő bestiáriumra, amely a későbbiekben nagyban meghatározta művészetét. Pályakezdésétől fogva jellemző Csákira a nehezen bekategorizálható, de könnyen felismerhető, erős atmoszférájú festői világ teremtése. Stílusát klasszikus érzékenység, pasztózus ecsetvonások és virtuóz elkenések jellemzik. Szürreális, álomszerűen elomló művészi univerzumának lakói nemcsak a groteszk bábuk, hanem különféle állatfejű szörnyalakok, ködbe vesző rokokó figurák, de virtuózan festői stílusával megjelenít tengerparti tájakat vagy akár csendéleteket is. Hommage sorozatában pedig a művészettörténet klasszikusait írta át saját stílusvilágára, Monet vizililiomaitól Velázquez pápa portréjáig. Több évtizedes következetes pályafutása alatt számos vidéki és fővárosi helyszínen rendezett egyéni kiállítást. Budapesten él és alkot.