mnbarts_logo_header

Szentpétery Ádám

Rozsnyó, 1956

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

1014-Szentpetery-Adam-Deformacio-III.jpg
Szentpétery Ádám
Deformáció III.

Szentpétery Ádám

Deformáció III.

Készült
2009
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1018-Szentpetery-Adam-Deformacio-V.jpg
Szentpétery Ádám
Deformáció V.

Szentpétery Ádám

Deformáció V.

Készült
2008-2009
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1013-Szentpetery-Adam-Deformacio-V.-Egyensuly.jpg
Szentpétery Ádám
Deformáció V. – Egyensúly

Szentpétery Ádám

Deformáció V. – Egyensúly

Készült
2011
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1019-Szentpetery-Adam-Deformacio-VI.jpg
Szentpétery Ádám
Deformáció VI.

Szentpétery Ádám

Deformáció VI.

Készült
2011
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1006-Szentpetery-Adam-Deformacio-VII.jpg
Szentpétery Ádám
Deformáció VII.

Szentpétery Ádám

Deformáció VII.

Készült
2011
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1015-Szentpetery-Adam-Deformacio-XI.jpg
Szentpétery Ádám
Deformáció XI.

Szentpétery Ádám

Deformáció XI.

Készült
2017
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1004-Szentpetery-Adam-Deformalt-struktura-IV.jpg
Szentpétery Ádám
Deformált struktúra IV.

Szentpétery Ádám

Deformált struktúra IV.

Készült
2012
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1022-Szentpetery-Adam-Deformalt-struktura-V.jpg
Szentpétery Ádám
Deformált struktúra V.

Szentpétery Ádám

Deformált struktúra V.

Készült
2013
Technika
olaj, vászon
Méret
160 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1021-Szentpetery-Adam-Feher-struktura.jpg
Szentpétery Ádám
Fehér struktúra

Szentpétery Ádám

Fehér struktúra

Készült
1998
Technika
olaj, vászon
Méret
170x120 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1011-Szentpetery-Adam-Geometrikus-zaj-III.jpg
Szentpétery Ádám
Geometrikus zaj III.

Szentpétery Ádám

Geometrikus zaj III.

Készült
2004
Technika
olaj, vászon
Méret
150x150 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1012-Szentpetery-Adam-Geometrikus-zaj-IV.jpg
Szentpétery Ádám
Geometrikus zaj IV.

Szentpétery Ádám

Geometrikus zaj IV.

Készült
2005
Technika
olaj, vászon
Méret
150x150 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1017-Szentpetery-Adam-Geometrikus-zaj-VI.jpg
Szentpétery Ádám
Geometrikus zaj VI.

Szentpétery Ádám

Geometrikus zaj VI.

Készült
2014
Technika
olaj, vászon
Méret
190x250 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1016-Szentpetery-Adam-Geometrikus-zaj-VII.jpg
Szentpétery Ádám
Geometrikus zaj VII.

Szentpétery Ádám

Geometrikus zaj VII.

Készült
2017
Technika
olaj, vászon
Méret
190x250 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1020-Szentpetery-Adam-Ismetlodo-struktura.jpg
Szentpétery Ádám
Ismétlődő struktúra

Szentpétery Ádám

Ismétlődő struktúra

Készült
1996
Technika
olaj, vászon
Méret
160x130 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1003-Szentpetery-Adam-Jatekos-formak-I.jpg
Szentpétery Ádám
Játékos formák I.

Szentpétery Ádám

Játékos formák I.

Készült
2015
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1007-Szentpetery-Adam-Jatekos-formak-II.jpg
Szentpétery Ádám
Játékos formák II.

Szentpétery Ádám

Játékos formák II.

Készült
2017
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1008-Szentpetery-Adam-Neon-I.jpg
Szentpétery Ádám
Neon I.

Szentpétery Ádám

Neon I.

Készült
2012
Technika
olaj, vászon
Méret
190 cm átmérőjű
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1009-Szentpetery-Adam-Osszenyomott-ter-III.-IV.jpg
Szentpétery Ádám
Összenyomott tér III.-IV., diptichon

Szentpétery Ádám

Összenyomott tér III.-IV., diptichon

Készült
2001
Technika
olaj, vászon
Méret
2 darabból áll, egyenként 65x180 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1005-Szentpetery-Adam-Osszenyomott-ter-V.-VI.jpg
Szentpétery Ádám
Összenyomott tér V.-VI., diptichon

Szentpétery Ádám

Összenyomott tér V.-VI., diptichon

Készült
2009
Technika
olaj, vászon
Méret
2 darabból áll, egyenként 120x220 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1010-Szentpetery-Adam-Strukturalis-lelet-II.jpg
Szentpétery Ádám
Strukturális lelet II.

Szentpétery Ádám

Strukturális lelet II.

Készült
2007
Technika
olaj, vászon
Méret
200x90 cm
A művész bemutatása

Szentpétery Ádám a szlovákiai kortárs képzőművészeti színtér meghatározó, Magyarországon is ismert figurája. Következetes geometrikus programot kialakítva a nyolcvanas évektől kezdve készíti táblaképeit, de nagy méretű köztéri művei is ismertek. Vladimír Beskid értékelése szerint Szentpétery „a geometrikus festészet fontos képviselője Szlovákiában, döntően befolyásolta annak alakulását és formálódását az elmúlt két évtizedben, a szélesebb közép-európai kontextuson belül is. Munkái egy olyan »intellektuális teremtés« (František Foltýn kifejezése) eredményeként születnek meg, amely a formákat képmezőben elrendező mentális tevékenységnek, racionális folyamatoknak és protestáns gazdaságosságnak az esszenciája.”

A szlovákiai Rozsnyón született Szentpétery Ádám 1982-ben fejezte be művészeti tanulmányait Pozsonyban. Pályája a nyolcvanas évekbeli szlovákiai színtéren indult, ahol a neo-geo egyéni olvasatával tett szert hírnévre. Élénk színeket használó, geometrizáló, játékos festészetére a vidám posztmodern mintázatok és a new wave cikk-cakkos formakészlete hatott. Művészete nem a helyi szlovák, hanem a geometrikus absztrakció nemeztközi és az avantgárd kelet-európai forrásaira támaszkodott, de ironikus metaforákkal írta felül a hagyományt. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években festett olajképein a játékos elemek mellett a kollázs-szerű megoldások, illetve a ragasztószalagra hasonlító, helyenként elhalványuló csíkozások váltak dominánssá. Párhuzamosan épülő sorozataiban fontos szerepet játszott a vonal, a szimmetria, a tér összesűrítése és a képmező kiüresítése, felvállalva a modernista építészet, illetve a neokonstruktivista és minimalista festészeti tradíció folytatását. A sarkukra állított négyzetes képek felületét ismétlődő sávozások és a három dimenziót jelző mértani formák töltötték ki, illuzionisztikus térbeliséget teremtve. A homogén vagy festői ecsetkezeléssel kitöltött színfoltokból felépített képi tereit a mondriani hagyomány alapszínei határozzák meg (sárga, piros, kék), kiegészítve a fehér, a fekete és a szürke tónusaival. 2007-ben jelent meg művészetében a jellegzetes kör formátum, ettől kezdve születnek a Vasarely-féle kvázi-teret kialakító, geometrikus struktúrák fonataival átszőtt, nagy méretű tondói. Szentpétery nemzedékeket oktatott a Kassai Műszaki Egyetemen formatervezési, majd képzőművészeti tanszékén. Szlovákiai jelenléte mellett Magyarországon is ismert, többek kötött a Munkácsy-díjjal tűntették ki. Rozsnyón, illetve Kassán él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »