mnbarts_logo_header

Barabás Zsófi

Budapest, 1980

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

1115-Barabas-Zsofi-Csak-csond.jpg
Barabás Zsófi
Csak csönd

Barabás Zsófi

Csak csönd

Készült
2019
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
220x150 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1120-Barabas-Zsofi-Feher-pillanat.jpg
Barabás Zsófi
Fehér Pillanat

Barabás Zsófi

Fehér Pillanat

Készült
2018
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
150x160 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1122-Barabas-Zsofi-Felho-5.jpg
Barabás Zsófi
Felhő 5.

Barabás Zsófi

Felhő 5.

Készült
2022
Technika
olaj, akril, fa
Méret
50x43x4 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1124-Barabas-Zsofi-Felho-6.jpg
Barabás Zsófi
Felhő 6.

Barabás Zsófi

Felhő 6.

Készült
2022
Technika
olaj, akril, fa
Méret
58x39x4 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1123-Barabas-Zsofi-Felho-7.jpg
Barabás Zsófi
Felhő 7.

Barabás Zsófi

Felhő 7.

Készült
2022
Technika
olaj, akril, fa
Méret
49x42x4 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1121-Barabas-Zsofi-Halacskak.jpg
Barabás Zsófi
Halacskák

Barabás Zsófi

Halacskák

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
65x100 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1114-Barabas-Zsofi-Kitoltott-jelen.jpg
Barabás Zsófi
Kitöltött jelen

Barabás Zsófi

Kitöltött jelen

Készült
2022
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
220x150 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1119-Barabas-Zsofi-Mag.jpg
Barabás Zsófi
Mag

Barabás Zsófi

Mag

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
150x150 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1118-Barabas-Zsofi-Meg-kozelebb.jpg
Barabás Zsófi
Még közelebb

Barabás Zsófi

Még közelebb

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
150x200 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1117-Barabas-Zsofi-Tavlat.jpg
Barabás Zsófi
Távlat

Barabás Zsófi

Távlat

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
120x180 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1116-Barabas-Zsofi-Tegnap-Lorinc-koncertjen.jpg
Barabás Zsófi
Tegnap Lőrinc koncertjén

Barabás Zsófi

Tegnap Lőrinc koncertjén

Készült
2020
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
150x160 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »
1113-Barabas-Zsofi-Vertigo.jpg
Barabás Zsófi
Vertigo

Barabás Zsófi

Vertigo

Készült
2022
Technika
olaj, akril, vászon
Méret
150x220 cm
A művész bemutatása

Barabás Zsófi művészcsalád sarja, ezért a művészeti önkifejezést már egész korán elkezdte gyakorolni. Ez a természetes, organikus kötődés a képzőművészet nyelvéhez jellemzi most is a munkásságát. Grafikusként kezdte képzőművészeti tanulmányait, később a festészet lett a hangsúlyosabb kifejezési nyelve. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten (2004), Cambridgeben, majd Tokióban (2009) járt egyetemre, doktori tanulmányait Pécsen végezte el Keserü Ilona vezetésével 2022-ben. Ugyan a rajz megmaradt egyik kedvenc kifejezési eszköze, tokiói tartózkodása alatt installációval is foglalkozott. Kiállított Moszkvában, az amerikai Buffaloban, és számos magyarországi helyszínen, többek között a Deák Erika Galériában.

A rajz, festészet és installáció nyelvén egyaránt könnyedén szól, de bármihez nyúl is, a vizuális világa az organikus absztrakción át jelenik meg. Különböző méretek és színek használatával veti bele magát ebbe a kavargó formavilágba, ahol a művek – Földényi F. László gondolatait követve – szinte magukat alkotják meg. Az első benyomásra könnyed, színes festmények absztrakt formái játékos dinamikával keverednek egymásba, mintha mélytengeri élőlények, álomvilág kivetülései lennének, vagy akár egy fantasztikus filmből inspirálódnának. A játékos mozgás és dinamika mellett a formák tűpontosan megszerkesztettek, és a színválasztás is – ami talán legalább annyira fontos, mint a formák együttese – egészen tudatosan megtervezett. Az a benyomásunk, hogy a művész – tudatosan, vagy tudattalanul – egy saját színelméletet követ magában, ami egy Kandinszkij lépteiben járó alkotótól talán nem is annyira meglepő.

Barabás Zsófi művészete, annak ellenére, hogy a nagy elődök, akiknek a nyomában jár, javarészt férfiak voltak, egyértelműen nőies. Joan Miró játékos formái, Hans Arp biomorfikus alakjai, de leginkább Alexander Calder emblematikus levélszerű, mozgó-rezgő motívumai alapozták meg az útját, viszont a formakezelése, színválasztása egyértelműen nő alkotóra vall. A festészet dominanciája ellenére Calderhez hasonlóan olyan rajzos térjátékokat is alkot, ahol az egyszerű visszatérő motívumai megelevenednek, és a kollektív tudattalanunkat szólítják meg, így mindannyiunk számára valahonnan nagyon ismerősen szólnak.

Vékony Délia

A művész további alkotásai »