mnbarts_logo_header

Reigl Judit

Kapuvár, 1923

  –  Marcoussis, 2020

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

0453-Reigl-Judit-A-sulytalansag-elmenye.jpg
Reigl Judit
A súlytalanság élménye

Reigl Judit

A súlytalanság élménye

Készült
1966
Technika
olaj, vászon
Méret
100x82,5 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0450-Reigl-Judit-Ember.jpg
Reigl Judit
Ember

Reigl Judit

Ember

Készült
1968
Technika
olaj, vászon
Méret
224x190 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0451-Reigl-Judit-Folyamat.jpg
Reigl Judit
Folyamat

Reigl Judit

Folyamat

Készült
1975
Technika
vegyes technika, vászon
Méret
180,5x201,5
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0452-Reigl-Judit-Hidrogen-Proton-Fem.jpg
Reigl Judit
Hidrogén, Proton, Fém

Reigl Judit

Hidrogén, Proton, Fém

Készült
1984
Technika
vegyes technika, vászon
Méret
100x100 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0583-Reigl-Judit-Progress.jpg
Reigl Judit
Progress

Reigl Judit

Progress

Készült
1979
Technika
olaj, vászon
Méret
100x81 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0584-Reigl-Judit-Progress.jpg
Reigl Judit
Progress

Reigl Judit

Progress

Készült
1979
Technika
olaj, vászon
Méret
100x81 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0585-Reigl-Judit-Unfolding.jpg
Reigl Judit
Unfolding

Reigl Judit

Unfolding

Készült
1976
Technika
vegyes technika
Méret
220x315 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »
0586-Reigl-Judit-Unfolding.jpg
Reigl Judit
Unfolding

Reigl Judit

Unfolding

Készült
1974
Technika
vegyes technika
Méret
195x300 cm
A művész bemutatása

Reigl Judit a Magyarországról politikai okokból a negyvenes évek végén disszidált művészek közül – Hantai Simonnal és Molnár Verával együtt – a legismertebb hazai alkotók egyike. Franciaországban válhatott sikeres művésszé, kísérleteivel sokat adott hozzá a világ absztrakt művészetének alakulásához. 

Reigl Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterétől, Szőnyi Istvántól a realista felfogásmódot sajátította el. A politikai fordulat után a szocialista realizmus kötelező követését nem tudta elfogadni, ezért nyolcszori kísérlet után, 1950-ben sikerült elhagynia az országot. Párizsban telepedett le. Karrierje elején a szürrealisztikus látásmód foglalkoztatta, ezért ennek a stílusnak a jegyében alkotta képeit. A szürrealisták társaságához csatlakozott, első katalógusának bevezető szövegét André Breton írta. Művészi fejlődése azonban az absztrakt expresszionizmus irányába vezetett, ami meghatározóvá vált pályájának hátralévő részében. Az ötvenes években műveiben a nagy ecsetgesztusok, a világos alapon sötét, körkörös és robbanásszerű vonalrendszerek foglalkoztatták. Később a különböző festékrétegek esztétikai kvalitása újabb szériát eredményezett, melyet Guano címmel látott el. Az emberalak sziluettje pályájának második felében visszatérő motívummá vált, nagy méretű vásznain ez az univerzális és a humánum kettősségét szimbolizálta (Homme sorozat). Kísérletező művész volt, a hetvenes évektől a különböző alapanyagú festékek egymásra hatásával organikus, kémiai alapon is alakuló képeket alkotott. Pályájának utolsó évtizedében a festészet mellett nagy szerepet kaptak a ceruza- és krétarajzok is, melyeken művészettörténeti referenciáit és egyetemes szimbólumokat dolgoztak fel könnyed, virtuóz vonalrajzzal. Reigl művészetét a művészettörténet a nyolcvanas évektől kezdve értékeli egyre nagyobb érdeklődéssel és tisztelettel. Ma művei a világ nagy múzeumainak többségében megtalálhatók, itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Ludwig Múzeum egyaránt őrzi festményeit.

Petrányi Zsolt

A művész további alkotásai »