mnbarts_logo_header

Frey Krisztián

Budapest, 1929

  –  Zürich, 1997

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

0454-Frey-Krisztian-03.12.71.jpg
Frey Krisztián
03.12.71

Frey Krisztián

03.12.71

Készült
1971
Technika
olaj, vászon
Méret
139,5x140 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0458-Frey-Krisztian-7.160-200.jpg
Frey Krisztián
7.160/200

Frey Krisztián

7.160/200

Készült
1972
Technika
vegyes technika, papír
Méret
59x41,5 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0481-Frey-Krisztian-95-IL.jpg
Frey Krisztián
95 IL

Frey Krisztián

95 IL

Készült
1995
Technika
olaj, vászon
Méret
125x125 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0455-Frey-Krisztian-ABC.jpg
Frey Krisztián
ABC

Frey Krisztián

ABC

Készült
1970 körül
Technika
olaj, fotó, farost, deszka
Méret
160x80 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0459-Frey-Krisztian-Amig-a-vilag-kozepe-vagyok.jpg
Frey Krisztián
Amíg a világ közepe vagyok

Frey Krisztián

Amíg a világ közepe vagyok

Készült
1970 körül
Technika
vegyes technika, farost
Méret
100x66,5 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0465-Frey-Krisztian-Barna-fekete-kalligrafia___180___20220624.jpg
Frey Krisztián
Barna-fekete kalligráfia

Frey Krisztián

Barna-fekete kalligráfia

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0457-Frey-Krisztian-Ciri.jpg
Frey Krisztián
Ciri

Frey Krisztián

Ciri

Készült
1970 körül
Technika
olaj, farost
Méret
122x122 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0482-Frey-Krisztian-Elmosodo-emlekek-318.jpg
Frey Krisztián
Elmosódó emlékek (318)

Frey Krisztián

Elmosódó emlékek (318)

Készült
1965
Technika
olaj, vászon
Méret
80x80 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0474-Frey-Krisztian-Fekete-iras.jpg
Frey Krisztián
Fekete írás

Frey Krisztián

Fekete írás

Készült
1991
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0472-Frey-Krisztian-Fekete-feher-kalligrafia___visszaforgatva-eredetire___20220624.jpg
Frey Krisztián
Fekete-fehér kalligráfia

Frey Krisztián

Fekete-fehér kalligráfia

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0479-Frey-Krisztian-FF.jpg
Frey Krisztián
FF

Frey Krisztián

FF

Készült
1994
Technika
olaj, vászon
Méret
125x125 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0480-Frey-Krisztian-Imaginacion.jpg
Frey Krisztián
Imaginación

Frey Krisztián

Imaginación

Készült
1994
Technika
olaj, vászon
Méret
125x125 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0461-Frey-Krisztian-Karo-Treff.jpg
Frey Krisztián
Káró-Treff

Frey Krisztián

Káró-Treff

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0460-Frey-Krisztian-Magdi.jpg
Frey Krisztián
Magdi

Frey Krisztián

Magdi

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0475-Frey-Krisztian-Oszi-szinek.jpg
Frey Krisztián
Őszi Színek

Frey Krisztián

Őszi Színek

Készült
1992
Technika
vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0470-Frey-Krisztian-Sarga-fekete-kalligrafia___90balra___20211213.jpg
Frey Krisztián
Sárga-fekete kalligráfia

Frey Krisztián

Sárga-fekete kalligráfia

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0464-Frey-Krisztian-Szines-iras.jpg
Frey Krisztián
Színes írás

Frey Krisztián

Színes írás

Készült
1995
Technika
vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0456-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-1..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (1.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (1.)

Készült
1970 körül
Technika
olaj, vászon
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0462-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-1.___180___20220624.jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (1.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (1.)

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0463-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-2.___180___20211213.jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (2.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (2.)

Készült
1990 körül
Technika
vegyes technika
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0466-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-2.___visszaforgatva-eredetire___20220624.jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (2.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (2.)

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0467-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-3.___visszaforgatva-eredetire___20220624.jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (3.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (3.)

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0468-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-3..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (3.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (3.)

Készült
1990 körül
Technika
vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0469-Frey-Krisztian-Szines-Kalligrafia-4.___180___20220624.jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (4.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (4.)

Készült
1990 körül
Technika
vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0478-Frey-Krisztian-Szines-Kalligrafia-4..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (4.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (4.)

Készült
1990 körül
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0471-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-5..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (5.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (5.)

Készült
1990 körül
Technika
vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0477-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-5..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (5.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (5.)

Készült
1991
Technika
olaj, vegyes technika, papír
Méret
70x50 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0473-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-6..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (6.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (6.)

Készült
1990 körül
Technika
vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0476-Frey-Krisztian-Szines-kalligrafia-7..jpg
Frey Krisztián
Színes kalligráfia (7.)

Frey Krisztián

Színes kalligráfia (7.)

Készült
1990 körül
Technika
vegyes technika, papír
Méret
50x70 cm
A művész bemutatása

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával.

Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.

1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.

A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »