Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor

Góth Martin a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns formanyelvet kialakító képviselője. Akril táblaképein a digitális retró keveredik a jelelmélettel és a szubkulturális ikonokkal.

A kaposvári születésű Góth Martin – berlini és glasgow-i kitérő után – 2021-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Az ekkor kiforró festészeti nyelvezete geometrikus hálórendszerbe ágyazott, sematizált jelekből és popkulturális motívumokból építkezik. A képeit szervező alapséma az olyan régi számítógépes játékok és társasjátékok négyzetes mezői, mint a tetris, az aknakereső, az amőba vagy a sakk. A hálómintát a korai Windows-okból ismerős háromdimenziós gombok, axonometrikus elemek, piktogramok és sematizált ikonok töltik meg. Ahogy Kollár Dalma Eszter kurátor magyarázta: „a 8×8 cm-es négyzetekből, és az őket elválasztó 1 cm széles vonalakból álló rendszer minden kép alapja. Ezeket töltötte meg Martin egy halom személyes kis történettel, vizuális gegekkel, fiktív karakterekkel.” A digitális retróból táplálkozó formakészlet precíz, pixeles esztétikai karakterét nyers festői gesztusok ellensúlyozzák, kézi firkák és graffitis fújásnyomok. Góth konceptuális megközelítésű művészete olykor elhagyja a táblakép síkját, és a játékmezőt kiterjeszti az egész kiállítótérre. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már itthon. Budapesten él és alkot.

Rieder Gábor