mnbarts_logo_header
0810-Veszely-Ferenc-Borban..jpg
Veszely Ferenc
Borban…

Veszely Ferenc

Borban…

Készült
2017
Technika
akril, ceruza, vászon
Méret
60,5x81 cm
A művész bemutatása

Veszely Ferenc (1946) 1968-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Barcsay Jenő, Kádár György és Konecsni György voltak. Alkotói sokrétűségét mutatja, hogy egyszerre foglalkozik festészettel, fotográfiával, grafikával, illetve szcenikával. Alapítótagja volt a Makói Grafikai Művésztelepnek, művészeti vezetője a Budavár Alkotóközösségnek (1986-1993) és a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatójaként és tanfolyamvezetőjeként is dolgozott. Festményei közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában is, valamint magángyűjteményekben is megtalálhatóak. Napjainkban a Kelenhegyi úti és dörgicsei műtermében felváltva dolgozik. Veszely bravúrosan fest, technikája kiemelkedő. Alkotásmódjára már az 1970-es évektől markáns műfajkritikus szemlélet volt jellemző, amely különös érzékenységgel reagál a tömegkultúra és a magasművészet kapcsolatára, a média új képalkotási stratégiáira, valamint a modern képtípusok és a hagyományos képzőművészeti műfajok ötvözésére. Korunk képalkotási gyakorlatának és technológiáinak társadalmi-ideológiai-szociális vetületeit vizsgálja, valamint vizuális kultúránk kollektív szimbólumteremtési folyamatait elemzi. A modern média, valamint a tömegkulturális jelenségekhez fűződő szoros viszonya miatt, művészete a pop-art jegyeit viseli magán, mely műfaji sokszínűségében, illetve egyedi tematikájában is tetten érhető. Ilyen műfaji sajátosság a kollázs, a montázs, valamint a talált tárgyak alkalmazása mellett a nézőpontok és az extrém beállítások sajátos megválasztása, tematikájában pedig gyakran bukkannak fel különböző művészettörténeti toposzok, zsánerek, valamint konkrét alkotások egyaránt. Az MNB gyűjteményben lévő alkotásai több csoportba sorolhatók. A 2003 és 2005 között készült munkáiban az érzékelés határait feszegeti, nevezetesen a nagyítás lehetőségeivel kísérletezve, a művész túldimenzionálja, extrém arányúra növeli a fürtök, szőlőszemek méretét, mely által a motívumok kiemelkednek eredeti kontextusukból, s a természetes méretüktől – és így közegüktől – megfosztott „gyümölcsök” a tömegmédia talmi csillogásának áldozataivá lesznek. A kollekcióban szereplő későbbi, 2010 és 2017 között készült alkotásaival a „régi” és az „új” viszonyát tanulmányozza a művész. Hagyományos képtípusokat, témákat, illetve művészettörténeti utalásokat felhasználva megszünteti, újrateremti és átformálja, mindezzel pedig a jelen dinamizmusába helyezi az adott klasszikus műveket körüllengő, már megkövesedett sztereotípiákat. Montázsszerű művein formahűen másolja, idézi a klasszikusokat, de közben el is tér azoktól. Az eredeti alkotás így nem szűnik meg, viszont „áttér” egy másik idődimenzióba, miáltal kitágítja a régvolt értelmét, s megteremti önmaga továbbélésének lehetőségét.

A művész további alkotásai »
1161-Paragi-Eva-Borostyanok.jpg
Paragi Éva
Borostyánok

Paragi Éva

Borostyánok

Készült
2019
Technika
akril, olaj, vászon
Méret
100x70 cm
A művész bemutatása

Paragi Éva a pécsi kötődésű geometrikus festőtradíció ezredfordulón pályára lépő képviselője. Érzékeny koloritú absztrakt festményeinek geometrikus motívumai a kép elbeszélőképességének minimalista határaira kérdeznek rá.

A budapesti születésű Paragi Éva a kilencvenes évek második felében végezte el a Pécsi Tudományegyetem művészeti karát, a pécsi absztrakció legendás mesterének, Lantos Ferencnek a szárnyai alatt. Festészetét a geometrikus absztrakció nagy 20. századi modernista hagyományának és a pécsi kolorizmus örökségének kettős továbbvitele határozza meg. Az applikált léceket és geometrikus struktúrákat variáló korai táblaképei után a kétezertízes évek derekán talált rá fő motívumára, a faékre. A fontos, de láthatatlan műtermi segédeszköz kettős természetét így magyarázta: „A talált elem, a festővásznak kereteit megfeszítő faék, egyik irányban téglalap, másik irányban egy csúcsban végződő pici tárgy. Kettős természetű. Szétfeszíti a vakráma keretét, így segíti hozzá a vásznat, hogy síkban maradjon. Feszít, távolít, hogy közelítsen és összetartson. Anyaga fa, szabálytalan erezettel rendelkező természetes objektum, melyet egyenes vonalak metszenek geometriai formává. Szabálytalan és szabályos egyszerre.” Paragi az ékformákból játékosan geometrizáló konstrukciókat épít, például fonott drótkerítést vagy szögesdrótszerű csillagmotívumot. Máskor szabadon lebegteti őket a fodrozódó, gesztusokkal teli absztrakt képmezőben, vagy akár porcelántálba gyűjti őket valós, háromdimenziós formájukban. A motívummal játszadozó kombinatorikai műveletek során a vizuális elem képpé válásának rejtett mechanizmusait térképezi fel. Paragi Szegeden él és alkot. Bár több külföldi kiállításon is szerepelt, tárlatai leginkább Szegedhez és Pécshez kötődnek.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0819-Aatoth-Franyo-Bozotvers.jpg
Aatoth Franyo
Bozótvers

Aatoth Franyo

Bozótvers

Készült
2014
Technika
olaj, vászon
Méret
30x50 cm
A művész bemutatása

Aatoth Franyo a nyolcvanas évekbeli újfestészet neodadaista hagyományát ápoló alkotóművész, akinek utazó, bohém világpolgárként megszülető életművét különféle országok kultúrája termékenyítette meg. Gerlóczy Márton meghatározásával „világhírtől tartózkodó világhírű festőművész”, saját szavaival élve viszont „exhibicionista”, hiszen „valamit meg akar mutatni” magából mindig.

A nyíregyházi születésű, „aatoth franyo” művésznéven alkotó Tóth István Ferenc vegyésztechnikusnak készült, de végül a képzőművészeti pályát választotta a hetvenes években. Victor Vasarely révén jutott ki Párizsba 1978-ban, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts-on szerzett diplomát. Világutazó művészként élt és dolgozott több nyugati országban, valamint egzotikus vidékeken, Észak-Afrikában, Mongóliában és Thaiföldön. Kiforrott művészete a nyolcvanas évek franciaországi új festészetéből, a figuration libre naiv figuralitásából, az utcai graffitik spontán esztétikájából és a neodadaizmus szertelen szellemiségéből táplálkozott. Korai festményeinek komor színeit a kilencvenes évek elején – mongóliai tartózkodása hatására – az emblematikus bordós vörös váltotta fel, ami olyan hagyományos jelentéssíkokat olvaszt magába, mint a tűz, vér, szerelem, pokol, láng, forradalom vagy az erős fűszerek. Az expresszív ecsetkezeléssel megfogalmazott vörös terekben groteszk, gyerekrajz szerű figurák és motívumok jelentek meg. A gyakran abszurd, humoros vagy filozofikus tartalmakat magyar, franca vagy angol nyelven írt szövegek egészítik ki. Aatoth Franyo művészete 2010 körül fokozatosan fordult új irányba: a művész a thaiföldi dzsungel mélyén alakított ki magának műtermet, ahol személyes élményévé vált a végtelen esőerdőt eltörlő civilizáció romboló hatása. Ettől kezdve születő munkáin a dús vegetáció arabeszk gesztusokként, kalligrafikus jelekként jelenik meg, absztrahálva a tubusból közvetlen a vászonra nyomott festékfoltokat. Bohém életművében – a domináns festészet mellett – szerepel egy utazóknak szóló kézikönyv, valamint animációk, objektek és installációk is. Munkái megtalálhatók számos nemzetközi közgyűjteményben, az ulánbátori Modern Művészeti Galériától a párizsi Bibliothèque Nationale-ig. Párizsban, illetve Thaiföldön él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1371-Szabo-Lobot-Balazs-Brick-Cave.jpg
Szabó Lobot Balázs
Brick Cave

Szabó Lobot Balázs

Brick Cave

Készült
2023
Technika
akril, vászon
Méret
80x80 cm
A művész bemutatása

Szabó Lobot Balázs az ezredforduló után kibontakozó pesti street art színtér egyik emblematikus figurája. Festészetét a graffitiből táplálkozó, naiv, gyerekrajzszerű karakter határozza meg.

A nagykanizsai születésű Szabó – rövid ljubljanai kitérő után – a Magyar Iparművészeti Egyetemet végezte el 2005-ben. Pályakezdését a street artot képviselő 1000% csoport tagjaként az efemer, anonim, utcai vizuális alkotások határozták meg. Innen ered a később is használt „Lobot” művészneve. A műfajban nagy sikereket elérő 1000% rendszeresen megjelent a street artra nyitott kortárs kiállítási intézményekben, de Szabó saját, autonóm képzőművészeti munkáival is szerepelt budapesti tárlatokon. Művészeti világát a graffitik és a képregények spontán módon ötvözött, a 80-as évek Basquiatját idéző stílusa határozta meg, kelet-európaias barkács szellemiséggel társítva. Képi elbeszéléseit az underground zenei színtér élmény- és tárgyvilága járta át (keverőpultok, szintetizátorok, plakátok stb.), sokszor objektként öltve testet. Festészete 2020 környékére közelebb került az absztrakt nyelvezethez, de megőrizte naiv, gyerekrajz-szerű – az olajpasztell és az oil stick miatt sokszor zsírkrétarajzot idéző – karakterét. Téglarácsok, tekeredő szálak, csövek és körök semleges tér előtt kígyózva vagy építőkockaként egymásra halmozva. A nonfigurativitásba hajló, játékos kompozíciójú műveken helyenként felbukkannak a korábbi képi elbeszélések motívumtöredékei vegyítve a friss élmények rejtett jelképeivel. Szabó Budapesten él és alkot. Autonóm képzőművészeti és street art alkotásai mellett ismert alkalmazott grafikusként és VJ-ként is.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0829-Aatoth-Franyo-Bronssaille.jpg
Aatoth Franyo
Broussailles (Bozót)

Aatoth Franyo

Broussailles (Bozót)

Készült
2017
Technika
olaj, vászon
Méret
60x60 cm
A művész bemutatása

Aatoth Franyo a nyolcvanas évekbeli újfestészet neodadaista hagyományát ápoló alkotóművész, akinek utazó, bohém világpolgárként megszülető életművét különféle országok kultúrája termékenyítette meg. Gerlóczy Márton meghatározásával „világhírtől tartózkodó világhírű festőművész”, saját szavaival élve viszont „exhibicionista”, hiszen „valamit meg akar mutatni” magából mindig.

A nyíregyházi születésű, „aatoth franyo” művésznéven alkotó Tóth István Ferenc vegyésztechnikusnak készült, de végül a képzőművészeti pályát választotta a hetvenes években. Victor Vasarely révén jutott ki Párizsba 1978-ban, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts-on szerzett diplomát. Világutazó művészként élt és dolgozott több nyugati országban, valamint egzotikus vidékeken, Észak-Afrikában, Mongóliában és Thaiföldön. Kiforrott művészete a nyolcvanas évek franciaországi új festészetéből, a figuration libre naiv figuralitásából, az utcai graffitik spontán esztétikájából és a neodadaizmus szertelen szellemiségéből táplálkozott. Korai festményeinek komor színeit a kilencvenes évek elején – mongóliai tartózkodása hatására – az emblematikus bordós vörös váltotta fel, ami olyan hagyományos jelentéssíkokat olvaszt magába, mint a tűz, vér, szerelem, pokol, láng, forradalom vagy az erős fűszerek. Az expresszív ecsetkezeléssel megfogalmazott vörös terekben groteszk, gyerekrajz szerű figurák és motívumok jelentek meg. A gyakran abszurd, humoros vagy filozofikus tartalmakat magyar, franca vagy angol nyelven írt szövegek egészítik ki. Aatoth Franyo művészete 2010 körül fokozatosan fordult új irányba: a művész a thaiföldi dzsungel mélyén alakított ki magának műtermet, ahol személyes élményévé vált a végtelen esőerdőt eltörlő civilizáció romboló hatása. Ettől kezdve születő munkáin a dús vegetáció arabeszk gesztusokként, kalligrafikus jelekként jelenik meg, absztrahálva a tubusból közvetlen a vászonra nyomott festékfoltokat. Bohém életművében – a domináns festészet mellett – szerepel egy utazóknak szóló kézikönyv, valamint animációk, objektek és installációk is. Munkái megtalálhatók számos nemzetközi közgyűjteményben, az ulánbátori Modern Művészeti Galériától a párizsi Bibliothèque Nationale-ig. Párizsban, illetve Thaiföldön él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0830-Aatoth-Franyo-Bronssailes-kek.jpg
Aatoth Franyo
Broussailles (Bozót)

Aatoth Franyo

Broussailles (Bozót)

Készült
2017
Technika
olaj, vászon
Méret
162x130 cm
A művész bemutatása

Aatoth Franyo a nyolcvanas évekbeli újfestészet neodadaista hagyományát ápoló alkotóművész, akinek utazó, bohém világpolgárként megszülető életművét különféle országok kultúrája termékenyítette meg. Gerlóczy Márton meghatározásával „világhírtől tartózkodó világhírű festőművész”, saját szavaival élve viszont „exhibicionista”, hiszen „valamit meg akar mutatni” magából mindig.

A nyíregyházi születésű, „aatoth franyo” művésznéven alkotó Tóth István Ferenc vegyésztechnikusnak készült, de végül a képzőművészeti pályát választotta a hetvenes években. Victor Vasarely révén jutott ki Párizsba 1978-ban, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts-on szerzett diplomát. Világutazó művészként élt és dolgozott több nyugati országban, valamint egzotikus vidékeken, Észak-Afrikában, Mongóliában és Thaiföldön. Kiforrott művészete a nyolcvanas évek franciaországi új festészetéből, a figuration libre naiv figuralitásából, az utcai graffitik spontán esztétikájából és a neodadaizmus szertelen szellemiségéből táplálkozott. Korai festményeinek komor színeit a kilencvenes évek elején – mongóliai tartózkodása hatására – az emblematikus bordós vörös váltotta fel, ami olyan hagyományos jelentéssíkokat olvaszt magába, mint a tűz, vér, szerelem, pokol, láng, forradalom vagy az erős fűszerek. Az expresszív ecsetkezeléssel megfogalmazott vörös terekben groteszk, gyerekrajz szerű figurák és motívumok jelentek meg. A gyakran abszurd, humoros vagy filozofikus tartalmakat magyar, franca vagy angol nyelven írt szövegek egészítik ki. Aatoth Franyo művészete 2010 körül fokozatosan fordult új irányba: a művész a thaiföldi dzsungel mélyén alakított ki magának műtermet, ahol személyes élményévé vált a végtelen esőerdőt eltörlő civilizáció romboló hatása. Ettől kezdve születő munkáin a dús vegetáció arabeszk gesztusokként, kalligrafikus jelekként jelenik meg, absztrahálva a tubusból közvetlen a vászonra nyomott festékfoltokat. Bohém életművében – a domináns festészet mellett – szerepel egy utazóknak szóló kézikönyv, valamint animációk, objektek és installációk is. Munkái megtalálhatók számos nemzetközi közgyűjteményben, az ulánbátori Modern Művészeti Galériától a párizsi Bibliothèque Nationale-ig. Párizsban, illetve Thaiföldön él és alkot.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1147-Robitz-Anikó-Brussels.jpg
Robitz Anikó
Brussels

Robitz Anikó

Brussels

Készült
2017
Technika
akril print, plexi üveg
Méret
75x50x3 cm
Példányszám
5/3
A művész bemutatása

A kétezres évek derekán induló magyar fotográfusnemzedék egyik legmarkánsabb, nemzetközileg is ismert képviselője. A képzőművészeti fotó körébe tartozó alkotásai modern absztrakt formákra redukálják az építészeti látvány kiemelt részleteit. Somosi Rita művészettörténész szerint képi világát a valóság és az absztrakció párhuzamos jelenléte határozza meg: „Szigorú mértani formákból építkezik, de a szerkesztés szerepét a valós helyszínek leképezése veszi át, általuk válik láthatóvá a körülöttünk lévő világ vizuális absztrakciója.”

A nagykanizsai születésű Robitz Anikó a Szellemkép Szabadiskolában tanult analóg fotózást és laborálást a kétezres évek közepén. Az analóg művészfotográfia útján egy régi kamerával indult el, majd áttért a digitális technikára és rátalált fő témájára: az építészetre. A 20. századi modern és a kortárs építészet ikonikus vagy jellegzetes látványait keresi utazásai során. Az architektúrákból különleges részleteket, geometrikus mintázattá redukálódott szögleteket örökít meg. Utómunka nélkül, a kép elkattintásakor születik meg a végleges kompozíció, amin házsarkok, vakolat-textúrák, vetett árnyékok, drótok, falfestések és illesztések tűnnek fel a szuprematizmus vagy a minimalizmus geometrikus nyelvezetéhez hasonló felfogásban. A redukált, sokszor fekete-fehér színvilág az eredeti helyszínekből, a kiválasztott részletek valós látványából következik. A konkrét épületek beazonosíthatatlanok, a fényképek címei csak a várost jelölik meg (Strasbourgtól Zürichig, Colombótól Angyalföldig). Robitz vizuális nyelvezetére a modernista absztrakt táblaképfestészet mellett a Bauhaus fotografikus öröksége hatott, például Moholy-Nagy László, illetve a 20. századi épületfotózás mestere, Lucien Hervé. A kétezertízes évek végén témavilága kitágult, tükröződő felületek, családi fotók és természeti rajzolatok is megjelentek képein. Robitz több hazai és nemzetközi fotós díj nyertese, 2007-óta szerepel rendszeresen külföldi kiállításokon és rangos fotográfiai vásárokon. Munkái során sokat utazik, de Budapesten él.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0196 Gross Arnold - Brüsszeli vasárnap
Gross Arnold
Brüsszeli vasárnap

Gross Arnold

Brüsszeli vasárnap

Készült
1972
Technika
színezett rézkarc, papír
Méret
25x31 cm
A művész bemutatása

Gross Arnold a 20. századi magyar grafika talán legnépszerűbb és legismertebb alkotója. 1929-ben született Tordán, az ott töltött, idilli gyermekévek emléke később is visszatér művein (Emlékek kertje, Tordai műterem)). Habár 1953-ban, a legsötétebb Rákosi-korban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, alkotásain semmilyen nyomott nem hagyott a szocialista realizmus elvárása. Kezdettől fogva elsősorban művészi grafikával, elsősorban rézkarccal dolgozott, aminek a hatvanas évektől sajátos, egyedileg színezett technikai megoldását dolgozta ki. Gross Arnold rézkarcai egyedülálló, szürrealista álomvilágot teremtettek a hatvanas-hetvenes évek magyar művészetében. Fantáziavilágának tündéri teremtményeit csipkeszerű mustraként teríti szét a képfelületen, ötvösműveket idéző finomsággal dolgozva ki a rajzi részleteket. Közeli baráti köréhez tartozott Kondor Béla (Kondor Béla emléklap). Rézkarcait az 1960-1970-es években nemzetközi szinten is elismerték, 1966-ban és 1968-ban egymást követő két alkalommal is díjazták a rangos Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálén.

Korai művei, az ötvenes évek közepétől Rembrandt ihletését mutató, mívesen megmunkált tájképi rézkarcok voltak. A hétköznapok valóságának felszínét felfejtő mesevilágát 1963-tól kezdte el kidolgozni (Az öröm ünnepe, A nem hervadó kert). Képeinek meseszerű, vállaltan naiv szürrealizmusával alternatív fantáziavilágot hívott éltre, újabb és újabb kapukat nyitva a tapasztalati valóság felszíne mögé. Gyermekien idilli álomvilágát olykor humorral, játékossággal és némi derűs iróniával, szatirikus hangnemmel fűszerezte. Képeinek központi témája a művészet és a művészlét maga. Számára ez a szerep nyújtott lehetőséget arra, hogy kilépjen a hétköznapok valóságából. Műterme a házon és a kerten túl, kiterjed az egész világra. Fantáziavilága éppúgy átszövi a természeti tájat mint a nagyvárosok képeit. Valamennyi az elvágyódás belső késztetéséből fakad, és abból a hitből, hogy a mindennapok szürkesége a játék derűjével és az ünnep emelkedettségével mindig felülírható.

Révész Emese

A művész további alkotásai »
0197
Gross Arnold
Búcsú a nyártól

Gross Arnold

Búcsú a nyártól

Készült
1960 körül
Technika
színezett rézkarc, papír
Méret
13x25 cm
A művész bemutatása

Gross Arnold a 20. századi magyar grafika talán legnépszerűbb és legismertebb alkotója. 1929-ben született Tordán, az ott töltött, idilli gyermekévek emléke később is visszatér művein (Emlékek kertje, Tordai műterem)). Habár 1953-ban, a legsötétebb Rákosi-korban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, alkotásain semmilyen nyomott nem hagyott a szocialista realizmus elvárása. Kezdettől fogva elsősorban művészi grafikával, elsősorban rézkarccal dolgozott, aminek a hatvanas évektől sajátos, egyedileg színezett technikai megoldását dolgozta ki. Gross Arnold rézkarcai egyedülálló, szürrealista álomvilágot teremtettek a hatvanas-hetvenes évek magyar művészetében. Fantáziavilágának tündéri teremtményeit csipkeszerű mustraként teríti szét a képfelületen, ötvösműveket idéző finomsággal dolgozva ki a rajzi részleteket. Közeli baráti köréhez tartozott Kondor Béla (Kondor Béla emléklap). Rézkarcait az 1960-1970-es években nemzetközi szinten is elismerték, 1966-ban és 1968-ban egymást követő két alkalommal is díjazták a rangos Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálén.

Korai művei, az ötvenes évek közepétől Rembrandt ihletését mutató, mívesen megmunkált tájképi rézkarcok voltak. A hétköznapok valóságának felszínét felfejtő mesevilágát 1963-tól kezdte el kidolgozni (Az öröm ünnepe, A nem hervadó kert). Képeinek meseszerű, vállaltan naiv szürrealizmusával alternatív fantáziavilágot hívott éltre, újabb és újabb kapukat nyitva a tapasztalati valóság felszíne mögé. Gyermekien idilli álomvilágát olykor humorral, játékossággal és némi derűs iróniával, szatirikus hangnemmel fűszerezte. Képeinek központi témája a művészet és a művészlét maga. Számára ez a szerep nyújtott lehetőséget arra, hogy kilépjen a hétköznapok valóságából. Műterme a házon és a kerten túl, kiterjed az egész világra. Fantáziavilága éppúgy átszövi a természeti tájat mint a nagyvárosok képeit. Valamennyi az elvágyódás belső késztetéséből fakad, és abból a hitből, hogy a mindennapok szürkesége a játék derűjével és az ünnep emelkedettségével mindig felülírható.

Révész Emese

A művész további alkotásai »
0420_2
Egry József
Búcsúzás

Egry József

Búcsúzás

Készült
1938-1940
Technika
olajpasztell, karton
Méret
71x101 cm
A művész bemutatása

A művész további alkotásai »
0198
Gross Arnold
Budapest

Gross Arnold

Budapest

Készült
1960 körül
Technika
színezett rézkarc, papír
Méret
16x26 cm
A művész bemutatása

Gross Arnold a 20. századi magyar grafika talán legnépszerűbb és legismertebb alkotója. 1929-ben született Tordán, az ott töltött, idilli gyermekévek emléke később is visszatér művein (Emlékek kertje, Tordai műterem)). Habár 1953-ban, a legsötétebb Rákosi-korban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, alkotásain semmilyen nyomott nem hagyott a szocialista realizmus elvárása. Kezdettől fogva elsősorban művészi grafikával, elsősorban rézkarccal dolgozott, aminek a hatvanas évektől sajátos, egyedileg színezett technikai megoldását dolgozta ki. Gross Arnold rézkarcai egyedülálló, szürrealista álomvilágot teremtettek a hatvanas-hetvenes évek magyar művészetében. Fantáziavilágának tündéri teremtményeit csipkeszerű mustraként teríti szét a képfelületen, ötvösműveket idéző finomsággal dolgozva ki a rajzi részleteket. Közeli baráti köréhez tartozott Kondor Béla (Kondor Béla emléklap). Rézkarcait az 1960-1970-es években nemzetközi szinten is elismerték, 1966-ban és 1968-ban egymást követő két alkalommal is díjazták a rangos Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálén.

Korai művei, az ötvenes évek közepétől Rembrandt ihletését mutató, mívesen megmunkált tájképi rézkarcok voltak. A hétköznapok valóságának felszínét felfejtő mesevilágát 1963-tól kezdte el kidolgozni (Az öröm ünnepe, A nem hervadó kert). Képeinek meseszerű, vállaltan naiv szürrealizmusával alternatív fantáziavilágot hívott éltre, újabb és újabb kapukat nyitva a tapasztalati valóság felszíne mögé. Gyermekien idilli álomvilágát olykor humorral, játékossággal és némi derűs iróniával, szatirikus hangnemmel fűszerezte. Képeinek központi témája a művészet és a művészlét maga. Számára ez a szerep nyújtott lehetőséget arra, hogy kilépjen a hétköznapok valóságából. Műterme a házon és a kerten túl, kiterjed az egész világra. Fantáziavilága éppúgy átszövi a természeti tájat mint a nagyvárosok képeit. Valamennyi az elvágyódás belső késztetéséből fakad, és abból a hitből, hogy a mindennapok szürkesége a játék derűjével és az ünnep emelkedettségével mindig felülírható.

Révész Emese

A művész további alkotásai »
0199
Gross Arnold
Budapesti Vajdahunyad vára

Gross Arnold

Budapesti Vajdahunyad vára

Készült
1960 körül
Technika
színezett rézkarc, papír
Méret
19x24 cm
A művész bemutatása

Gross Arnold a 20. századi magyar grafika talán legnépszerűbb és legismertebb alkotója. 1929-ben született Tordán, az ott töltött, idilli gyermekévek emléke később is visszatér művein (Emlékek kertje, Tordai műterem)). Habár 1953-ban, a legsötétebb Rákosi-korban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, alkotásain semmilyen nyomott nem hagyott a szocialista realizmus elvárása. Kezdettől fogva elsősorban művészi grafikával, elsősorban rézkarccal dolgozott, aminek a hatvanas évektől sajátos, egyedileg színezett technikai megoldását dolgozta ki. Gross Arnold rézkarcai egyedülálló, szürrealista álomvilágot teremtettek a hatvanas-hetvenes évek magyar művészetében. Fantáziavilágának tündéri teremtményeit csipkeszerű mustraként teríti szét a képfelületen, ötvösműveket idéző finomsággal dolgozva ki a rajzi részleteket. Közeli baráti köréhez tartozott Kondor Béla (Kondor Béla emléklap). Rézkarcait az 1960-1970-es években nemzetközi szinten is elismerték, 1966-ban és 1968-ban egymást követő két alkalommal is díjazták a rangos Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálén.

Korai művei, az ötvenes évek közepétől Rembrandt ihletését mutató, mívesen megmunkált tájképi rézkarcok voltak. A hétköznapok valóságának felszínét felfejtő mesevilágát 1963-tól kezdte el kidolgozni (Az öröm ünnepe, A nem hervadó kert). Képeinek meseszerű, vállaltan naiv szürrealizmusával alternatív fantáziavilágot hívott éltre, újabb és újabb kapukat nyitva a tapasztalati valóság felszíne mögé. Gyermekien idilli álomvilágát olykor humorral, játékossággal és némi derűs iróniával, szatirikus hangnemmel fűszerezte. Képeinek központi témája a művészet és a művészlét maga. Számára ez a szerep nyújtott lehetőséget arra, hogy kilépjen a hétköznapok valóságából. Műterme a házon és a kerten túl, kiterjed az egész világra. Fantáziavilága éppúgy átszövi a természeti tájat mint a nagyvárosok képeit. Valamennyi az elvágyódás belső késztetéséből fakad, és abból a hitből, hogy a mindennapok szürkesége a játék derűjével és az ünnep emelkedettségével mindig felülírható.

Révész Emese

A művész további alkotásai »
0029-Hajdu-Kinga-Bujocska.jpg
Hajdú Kinga
Bújócska

Hajdú Kinga

Bújócska

Készült
2019
Technika
olaj, vászon
Méret
50x50 cm
A művész bemutatása

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

A művész további alkotásai »
1395 Kis RĘka Csaba - Burning Tongue
Kis Róka Csaba
Burning Tongue

Kis Róka Csaba

Burning Tongue

Készült
2021
Technika
olaj, zománc, vászon
Méret
34,5×28 cm
A művész bemutatása

A magyarországi poszthumán hibriditás egyik meghatározó festőjeként két évtizede állandó szereplője önálló és csoportos kiállításoknak a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Ezek közül kiemelendő a 2010-es Liverpool Biennálé, 2011-ben a berlini Factory-Art Gallery csoportos tárlata, hatására pedig a MACT/CACT Museum and Center of Contemporary Art svájci magánmúzeum gyűjteményébe való bekerülés, valamint 2011 után 2023-ban az újabb Esterházy Art Award jelölés.

Pályája során immár negyedik alkalommal kap vizuális gellert festészetének központi problematikája, az emberi figura reprezentációja. Míg a 2007-es diplomaszerzést követő pár évet alapvetően a klasszikus festészeti hagyományok, mint a barokk és a romantika dinamikus, drámai kontrasztok természethű, horrorisztikus szín- és formavilágba való narratív komponálása jellemezte szatirikus felhanggal, addig a 2010-es évek közepétől – teljesen levetkőzve a realista megközelítést – a szürnaturalizmus hatása bontakozott ki az „egészen abszurd, már-már karikaturisztikusan patologikus témakör kontrasztos laboratóriumában”, ahogy Rieder Gábor írta Federation Of Decomposed Organs And Stripes című kiállítása kapcsán. A festményein megjelenő emberi alak torz fragmentáltsága azonban 2020 után érte el tetőfokát, hiszen a humán testnyesedékek teljesen elváltak önmaguk referencialitásától. A gyűjteményben látható, ugyanannak a sorozatnak a munkáin immár absztrakt, dekonstruált festészeti elemként lebegve zsizsegnek a kép terében, akárcsak egy rajzfilmfigura filteres jelenléte egy másik valóságsíkra. Az amerikai autótuning jellegzetes színpalettáját idéző, többségében színátmenetes alaprétegre került rá az asszociatív fekete-fehér csík-plecsni, amely egyszerre zebraszőnyeg, hard edge-n alapuló furnér-konstrukciók és a kapitalista társadalom akciós vonalkódja. Utolsó képrétegként Kis Róka a gyakran popkulturális referenciákat kifacsartan idéző torz lényeket festette fel a vízbázisú zománcfesték „olvadt gumicukor” hatásával (Bad And Naughty, 2021). 2023 tavaszán azonban a művész teljesen törölte hardverét, és a trash-esztétika pixel art bitmap-mátrixában oldotta fel munkáinak képterét, ezzel a torz fragmentumlények pálcikaemberekként öltenek ismét teljes alakot.

Szabó Annamária

A művész további alkotásai »
0772-Ujhazi-Peter-Buszmegallo.jpg
Ujházi Péter
Buszmegálló

Ujházi Péter

Buszmegálló

Készült
2005
Technika
akril, szabad vászon
Méret
3 darabból áll, együtt 82x1358 cm
A művész bemutatása

Ujházi Péter (1940) a kortárs magyar képzőművészeti színtér jellegzetes hangú, meghatározó jelentőségű alkotója. Az 1970-es évek első felében induló művész pályája több mint négy évtizede töretlen: sajátos motívumait, figuráit és helyszíneit a változó stílusirányzatokat nem követve, mindig egyéni útját járva mutatja be a közönségnek. A narrativitást, műveinek alapvetően elbeszélő, vagy ahogyan a művész fogalmaz „kibeszélő” jellegét a munkákon megjelenő szöveges részek, feliratok is erősítik. A művekben tetten érhető játékosság mellett festményeinek sajátos, több nézetből alakított perspektívája és az ebből adódó különös térbeliség adja műveinek jellegzetes karakterét. Ujházi minden egyes műve egy külön kis világba vezeti el a nézőket, ám az alkotó jellegzetes stílusa és elbeszélésmódja minden történetet összefog, legyen szó akár történelmi eseményről, akár egy űrbeli, kozmikussá tágított jelenetről, vagy akár a mindennapi élet kiragadott történéséről. Ez az egységes, ám mégis különlegesen sokszínű életmű teszi Ujházi Pétert a magyar kortárs művészet összetéveszthetetlen szereplőjévé.

A művész további alkotásai »
0795-Veszely-Ferenc-C.-Cezanne-szolovel.jpg
Veszely Ferenc
C. (Cézanne) szőlővel

Veszely Ferenc

C. (Cézanne) szőlővel

Készült
2010
Technika
olaj, vászon
Méret
54,5x66,5 cm
A művész bemutatása

Veszely Ferenc (1946) 1968-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Barcsay Jenő, Kádár György és Konecsni György voltak. Alkotói sokrétűségét mutatja, hogy egyszerre foglalkozik festészettel, fotográfiával, grafikával, illetve szcenikával. Alapítótagja volt a Makói Grafikai Művésztelepnek, művészeti vezetője a Budavár Alkotóközösségnek (1986-1993) és a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatójaként és tanfolyamvezetőjeként is dolgozott. Festményei közgyűjteményekben, többek között a Magyar Nemzeti Galériában is, valamint magángyűjteményekben is megtalálhatóak. Napjainkban a Kelenhegyi úti és dörgicsei műtermében felváltva dolgozik. Veszely bravúrosan fest, technikája kiemelkedő. Alkotásmódjára már az 1970-es évektől markáns műfajkritikus szemlélet volt jellemző, amely különös érzékenységgel reagál a tömegkultúra és a magasművészet kapcsolatára, a média új képalkotási stratégiáira, valamint a modern képtípusok és a hagyományos képzőművészeti műfajok ötvözésére. Korunk képalkotási gyakorlatának és technológiáinak társadalmi-ideológiai-szociális vetületeit vizsgálja, valamint vizuális kultúránk kollektív szimbólumteremtési folyamatait elemzi. A modern média, valamint a tömegkulturális jelenségekhez fűződő szoros viszonya miatt, művészete a pop-art jegyeit viseli magán, mely műfaji sokszínűségében, illetve egyedi tematikájában is tetten érhető. Ilyen műfaji sajátosság a kollázs, a montázs, valamint a talált tárgyak alkalmazása mellett a nézőpontok és az extrém beállítások sajátos megválasztása, tematikájában pedig gyakran bukkannak fel különböző művészettörténeti toposzok, zsánerek, valamint konkrét alkotások egyaránt. Az MNB gyűjteményben lévő alkotásai több csoportba sorolhatók. A 2003 és 2005 között készült munkáiban az érzékelés határait feszegeti, nevezetesen a nagyítás lehetőségeivel kísérletezve, a művész túldimenzionálja, extrém arányúra növeli a fürtök, szőlőszemek méretét, mely által a motívumok kiemelkednek eredeti kontextusukból, s a természetes méretüktől – és így közegüktől – megfosztott „gyümölcsök” a tömegmédia talmi csillogásának áldozataivá lesznek. A kollekcióban szereplő későbbi, 2010 és 2017 között készült alkotásaival a „régi” és az „új” viszonyát tanulmányozza a művész. Hagyományos képtípusokat, témákat, illetve művészettörténeti utalásokat felhasználva megszünteti, újrateremti és átformálja, mindezzel pedig a jelen dinamizmusába helyezi az adott klasszikus műveket körüllengő, már megkövesedett sztereotípiákat. Montázsszerű művein formahűen másolja, idézi a klasszikusokat, de közben el is tér azoktól. Az eredeti alkotás így nem szűnik meg, viszont „áttér” egy másik idődimenzióba, miáltal kitágítja a régvolt értelmét, s megteremti önmaga továbbélésének lehetőségét.

A művész további alkotásai »
0535-Szabados-Arpad-C.-nek-K.-rol___mindketto-180___20211213.jpg
Szabados Árpád
C.-nek K.-ról

Szabados Árpád

C.-nek K.-ról

Készült
2012
Technika
akril, vászon
Méret
2 darabból áll, egyenként 150x100 cm
A művész bemutatása

Szabados Árpád (1944-2017) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész, egyetemi tanár, rektor, érdemes művész. 1963-1968 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1968-1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorló iskola tanáraként dolgozott. 1975-1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének, majd 1970-1984 között a Mozgó Világ képzőművészeti vezetője volt. Művészete hatalmas utat járt be a mindennapok agresszív, indulatos, expresszív, lírai vagy drámai, mélyen személyes és XX. századi, vagy általános emberi történéseitől a pszichikailag is a maga teljességében megélt és újrateremtett valóságtól és valós élményidőtől, a létezés és a jelenségei sokféleségének, az idő legkisebb elemeiben és legtávolabbi terében és változó kontextusaiban fellelhető közös tartalmainak, életszerű állapotoknak a feltárásáig és költői láttatásáig.

A művész további alkotásai »
0724-Somody-Peter-Cafe-dialog.jpg
Somody Péter
Cafe dialog

Somody Péter

Cafe dialog

Készült
2016
Technika
akril, vászon
Méret
140x200 cm
A művész bemutatása

Somody Péter Pécsett élő és alkotó művész. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rajz szakos hallgatója volt Keserü Ilonánál. Tanulmányokat folytatott az egyetem Képzőművészeti Mesteriskolájában, valamint a Pécsi Tudományegyetem DLA képzésén festészet szakon. Mesterei Keserü Ilona és Konkoly Gyula voltak. 1997–1998-ban a müncheni Akademie der Bildenden Künste hallgatója volt. 1999-ben beválogatták a Haus der Kunst München „Junge Kunst” kiállításának résztvevői közé. Ebben az időszakban több csoportos kiállításon is szerepelt Münchenben és Bajorországban. Jelenleg a PTE Művészeti Kar Festészet Tanszékének egyetemi tanára, a Doktori Iskola vezetője. Munkái rendszeresen szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon Münchenben, Nürnbergben és Stuttgartban. 2000-ben Strabag-díjazott lett, 2015-ben munkásságáért Munkácsy-díjban részesült. 

Somody Péter a kortárs absztrakt festészet egyik kiemelkedő képviselője. Jellegzetes stílusát már korai munkáiban kifejlesztette. A 2010-es évekig készült munkáinak a transzparens foltfestészet az egyik alapgondolata, azaz festményein kevés eszközzel lírai érzékiség kifejezésére törekszik. Az áttetsző, sajátosan lazúrosan felhordott foltok néhol egymást fedik, majd önállósulnak, a képi mezőt mintegy színfelhőként beborítva. 2010 körül megjelennek művein – a halvány foltos térben – az absztrakt geometrikus elemek. Kváziterekké válnak a korábbi lazúros színmezők, amibe beékelődnek a végtelenített geometrikus girlandok, szeriális formák, a nyitott mű elve alapján. Az éles és életlen formák ütköztetése sajátos tárgyiasságot kölcsönöz a felületeknek. Olykor a felületen elhelyezett vizuális elemek játékára invitálja a nézőt, máskor a belőlük áradó meditatív csend ragad magával. 

Fabényi Julia 

A művész további alkotásai »
1368-Gaspar-Annamaria-Calculate-the-Entropy-sorozat.jpg
Gáspár Annamária
Calculate the Entropy sorozat

Gáspár Annamária

Calculate the Entropy sorozat

Készült
2022
Technika
fa, textil, bőr, szőrme, epoxi, fotó, olaj, kézi hajlított rézlemez
Méret
6 darabból áll egyenként: 28x28x6 cm
A művész bemutatása

Gáspár Annamária autodidakta művész, a klasszikus intézményi kereteken kívül szerzett kimagasló technikai tudást és változatos anyaghasználatban való jártasságot. Az olaj-vászon festmények mellett textilmunkákat, egyedi anyagokat felhasználó installációkat és szobrászati alkotásokat készít.  A női lét témáit és a hagyományosan nőinek tartott minőségeket anyaghasználatban a textil, a műszőrme és hímzés beemelésével fejezi ki. Legújabb alkotásain bátran és bravúrosan használja a fémet, az alumíniumot, az acéllemezt, sőt gravírozással és hegesztéssel is kísérletezik.

Művészetének gazdag referenciáit a művészettörténet nyugati és keleti hagyományából egyszerre meríti. Doktori kutatásai során került kapcsolatba a japán tradicionális képzőművészettel, amelynek gondolatisága és motívumkészlete egyéni művészeti szemléletmódjának szűrőjén keresztül épül be alkotásaiba. A japán kultúra mellett alkotói praxisának fő szellemi pillére a zen buddhizmus és a feminista művészeti hagyomány.

Ahogy saját munkáiról érzékletesen megfogalmazta: „A képeknek a tér és idő nélküli, lebegő hátterei, valamint az arany szín megjelenése nem csak a gondolat szintjén, de művészettörténeti vonatkozásban is kapcsolódik a japán kultúrához. A képeken visszatérő motívumok, mint a szem, a Nap, a láncok, a víz és növényzet vagy a tüllfüggöny (mint a felszín mögötti valóságot eltakaró lepel) lelki életünk újraértékeléséhez kapcsolódó vallási és filozófiai irányzatokra tett utalások.  Formai szempontból a térben lebegő figurális részek és a véletlenszerűen kialakított, texturális háttér kontrasztjával igyekszem a látható és a nem látható transzcendens világot párhuzamosan megjeleníteni.   A fémszínekkel összhangban a rózsaszín – alkalmazásának nőies jellege mellett – az egyik leginkább béke-érzetét keltő szín, amely így szintén a szellemi összhang felé törekvés kifejezője.”

PV

A művész további alkotásai »
0836-Csaji-Attila-Carmina-solvo-A-kolteszet-ertelme.jpg
Csáji Attila
Carmina Solvo (A költészet értelme)

Csáji Attila

Carmina Solvo (A költészet értelme)

Készült
1969
Technika
vegyes technika, farost
Méret
98,7x98,8
A művész bemutatása

Csáji Attila a hatvanas évek derekán induló neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő szereplője, nemzedékének egyik legfontosabb szervezője, a magyar gesztusfestészet és a fényművészet úttörő figurája. A „különutas”, sokszínű művészetét összekapcsoló belső lényeget, a fény szimbolikáját így foglalta össze Hegyi Lóránd: „Csáji Attila számára a fény az a mozzanat, mely megvilágítja a »természet rejtett arcát«, a fény tárja fel a nem látható, elrejtett, lényegi sajátosságokat, a fény fogja egységbe az intellektust és az organikus világot: azaz a fény egy olyan misztikus erővé válik művészi világában, mely a végtelen kozmoszt és az emberi szellem végtelen tartományát összeforrasztani képes.” 

A felvidéki Szepsiben született, de gyermekkorában családjával Budapestre áttelepített Csáji az egri Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát 1964-ben. A festészeti pályakezdésekor készített, „szürenon” névre keresztelt művei társították egymással a szürrealizmust és a nonfigurativitást. Kiforrott olajképein plasztikusan kidomborodó, kalligrafikus „írásjelek”, informel alakzatok sorakoznak a felületen, archaikus kultúrák fiktív üzeneteiként. A művész saját értelmezése szerint „Az Üzenet-Jelrácsok plasztikus gesztusstruktúrák, a kéz pantomimikus táncaként értelmezhető, fénnyel átformálható, a mában az ősi kultúrák igézetét magában hordozó, a káosz és a rend határán megvalósuló üzenetek.” A szürkés-barnás, fémesen csillogó, mindmáig gyarapodó „jelrács-sorozat” egy ideig applikált, feketébe burkolózó tárgyakkal gazdagodott, majd visszatért a plasztikus festékmasszához. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején Csáji konceptuális alkotóként és tevékeny szervezőként vett részt a neoavantgárd színtér fontos eseményeiben (Szürenon-csoport, balatonboglári Kápolna-tárlatok stb.). A hetvenes évek közepétől kezdve foglalkozik – a surlófényes reliefhatástól továbblépve – a különféle fénytechnológiai eljárások képzőművészeti hasznosításával, hologramos műveket és lézerinstallációkat hozva létre. A tudományos megismerés igényétől hajtva a nyolcvanas években az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében tanulmányozta a lézertechnológiát, majd a BME-n a reflexiós holográfiát, utána a legendás amerikai MIT-n a transzmissziós holográfiát. Fényművészeti munkái a nyolcvanas évektől kezdve fontos nemzetközi kiállításokon szerepeltek, alkotásai több külföldi múzeumban is megtalálhatók, Szöultól Cambridge-ig. Számos díj birtokosa – köztük a Munkácsy-díjé –, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, de szabadalom is kötődik a nevéhez. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
1205-Anthony-Vasquez-Carousel-Jumper.jpg
Anthony Vasquez
Carousel Jumper

Anthony Vasquez

Carousel Jumper

Készült
2022
Technika
akril, fa
Méret
100x80x4 cm
A művész bemutatása

A mexikói-amerikai Anthony Vasquez művészete az asztalos famegmunkálást ötvözi az újabsztrakció kifejezésmódjával. A fényművészet és a természeti anyaghasználat közös metszetében kibomló új nyelvezetére Budapesten talált rá a pandémia idején, mikor „felemelő” műveket akart készíteni az érzelmileg terhelt időszakban.

Anthony Vasquez sok állomás után kötött ki Magyarországon. Új-Mexikóban nőtt fel, a szomszédos Kolorádó állambeli Adams State University-n tanult, majd éveket töltött el az indiai Új Delhiben az Art For Change alapítvány kötelékében. Hosszú ideg figuratív olajfestményeken dolgozott, majd a pandémia hatására fordult a nonfigurativitás, az ácsmunka és fény fogalmának személyes feldolgozása felé. Olyan nagy amerikai elődök inspirálták, mint Richard Serra, James Turrell vagy Frank Stella. Gyerekkorának élményei közül az égbolton látott lélegzetelállító fényjátékokat festette meg absztrakt formában a We Share the Same Sky című sorozatának táblaképein. Közben művészetében felbukkant az apjától és nagyapjától tanult asztalos mesterség is: elkezdte a fát kombinálni az akrilfestészettel. Az ebből kibomló, New Objects Same Sky című sorozat háromdimenziós képtárgyakat eredményezett. Vasquez hol éleinél lecsapott fakockákat illesztett egymáshoz geometrikus reliefként, hol belső bordázatú furnér-konstrukciókat épített, hol pedig a fűrésszel szaggatott deszkalapokból rakott ki mozaikokat. A festék sosem az előlapon jelenik meg ezeken az alkotásokon, hanem a külső peremen, a levágott síkokon, a bordák belsejében (falra szórva a reflexszíneket) vagy a fűrésznyomok mélyén. A műveket áthatja a fény misztériuma és a megmunkált fa szépsége, ami megőrzi az anyag igazi, természetes mivoltát. Vasquez magyar feleségével Budapesten él, és itt is alkot, több kiállításon is felbukkant a hazai színtéren, az Egyesült Államokbeli és indiai tárlatok után.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
1206-Anthony-Vasquez-Chasing-The-Black-Rabbit.jpg
Anthony Vasquez
Chasing The Black Rabbit

Anthony Vasquez

Chasing The Black Rabbit

Készült
2022
Technika
akril, fa
Méret
56x52x3,5 cm
A művész bemutatása

A mexikói-amerikai Anthony Vasquez művészete az asztalos famegmunkálást ötvözi az újabsztrakció kifejezésmódjával. A fényművészet és a természeti anyaghasználat közös metszetében kibomló új nyelvezetére Budapesten talált rá a pandémia idején, mikor „felemelő” műveket akart készíteni az érzelmileg terhelt időszakban.

Anthony Vasquez sok állomás után kötött ki Magyarországon. Új-Mexikóban nőtt fel, a szomszédos Kolorádó állambeli Adams State University-n tanult, majd éveket töltött el az indiai Új Delhiben az Art For Change alapítvány kötelékében. Hosszú ideg figuratív olajfestményeken dolgozott, majd a pandémia hatására fordult a nonfigurativitás, az ácsmunka és fény fogalmának személyes feldolgozása felé. Olyan nagy amerikai elődök inspirálták, mint Richard Serra, James Turrell vagy Frank Stella. Gyerekkorának élményei közül az égbolton látott lélegzetelállító fényjátékokat festette meg absztrakt formában a We Share the Same Sky című sorozatának táblaképein. Közben művészetében felbukkant az apjától és nagyapjától tanult asztalos mesterség is: elkezdte a fát kombinálni az akrilfestészettel. Az ebből kibomló, New Objects Same Sky című sorozat háromdimenziós képtárgyakat eredményezett. Vasquez hol éleinél lecsapott fakockákat illesztett egymáshoz geometrikus reliefként, hol belső bordázatú furnér-konstrukciókat épített, hol pedig a fűrésszel szaggatott deszkalapokból rakott ki mozaikokat. A festék sosem az előlapon jelenik meg ezeken az alkotásokon, hanem a külső peremen, a levágott síkokon, a bordák belsejében (falra szórva a reflexszíneket) vagy a fűrésznyomok mélyén. A műveket áthatja a fény misztériuma és a megmunkált fa szépsége, ami megőrzi az anyag igazi, természetes mivoltát. Vasquez magyar feleségével Budapesten él, és itt is alkot, több kiállításon is felbukkant a hazai színtéren, az Egyesült Államokbeli és indiai tárlatok után.

Rieder Gábor 

A művész további alkotásai »
0688-Fajo-Janos-Cikk-cakk-I.jpg
Fajó János
Cikk-cakk I.

Fajó János

Cikk-cakk I.

Készült
1996
Technika
0,2 cm aranyozott réz
Méret
72,5x14,5x14 cm
A művész bemutatása

Fajó János a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik vezéralakja. Kitartó, több évtizedes munkássága alatt egyedülálló szigorral kutatta az empirikus és geometriai jelenségeket. Ismétlődő elemekből álló struktúrákkal és azok variációival foglalkozott – formai kísérletei grafikai munkák, szitanyomatok, festmények, fali objektek és szobrok formájában maradt ránk.

Műveinek könnyen felismerhető, rendezett vizuális világa a lehető legletisztultabb képiségen keresztül mutat rá a világ szín- és formatárának kimeríthetetlenségére. Az általa használt egyszerű síkformák mozgatásával szimmetriát, aszimmetriát, a mozgás végtelen variációját, ritmust és dinamizmust teremtett.

Fajó János 1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. 1971-ben megalapítja a neves neoavantgárd csoportot, a Pesti Műhelyt, amely sokszorosított grafikák kiadásával foglalkozik a művészet demokratizálásának céljával. Kiadói tevékenysége mellett évtizedekig szabadiskolát vezet és a Józsefvárosi Galéria vezetőjeként kiállításokat szervez. 1985-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 2008-ban a Kossuth-díjat. 1989-től tanít az Iparművészeti Egyetemen. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják. Művei olyan jelentős hazai és nemzetközi múzeumi gyűjteményekben láthatók, mint a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a bécsi Albertina, a grazi Neue Galerie am Landesmuzeum, a zürichi Haus Konkrete vagy a moszkvai Moderne Museum, emellett fontos hazai és nemzetközi magángyűjteményekben is.

Sárvári Zita

A művész további alkotásai »
0655-Fajo-Janos-Cim-nelkul.jpg
Fajó János
Cím nélkül

Fajó János

Cím nélkül

Készült
1992
Technika
olaj, fa
Méret
251x40 cm
A művész bemutatása

Fajó János a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik vezéralakja. Kitartó, több évtizedes munkássága alatt egyedülálló szigorral kutatta az empirikus és geometriai jelenségeket. Ismétlődő elemekből álló struktúrákkal és azok variációival foglalkozott – formai kísérletei grafikai munkák, szitanyomatok, festmények, fali objektek és szobrok formájában maradt ránk.

Műveinek könnyen felismerhető, rendezett vizuális világa a lehető legletisztultabb képiségen keresztül mutat rá a világ szín- és formatárának kimeríthetetlenségére. Az általa használt egyszerű síkformák mozgatásával szimmetriát, aszimmetriát, a mozgás végtelen variációját, ritmust és dinamizmust teremtett.

Fajó János 1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. 1971-ben megalapítja a neves neoavantgárd csoportot, a Pesti Műhelyt, amely sokszorosított grafikák kiadásával foglalkozik a művészet demokratizálásának céljával. Kiadói tevékenysége mellett évtizedekig szabadiskolát vezet és a Józsefvárosi Galéria vezetőjeként kiállításokat szervez. 1985-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 2008-ban a Kossuth-díjat. 1989-től tanít az Iparművészeti Egyetemen. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják. Művei olyan jelentős hazai és nemzetközi múzeumi gyűjteményekben láthatók, mint a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a bécsi Albertina, a grazi Neue Galerie am Landesmuzeum, a zürichi Haus Konkrete vagy a moszkvai Moderne Museum, emellett fontos hazai és nemzetközi magángyűjteményekben is.

Sárvári Zita

A művész további alkotásai »
0012-Hencze-Tamas-Cim-nelkul.jpg
Hencze Tamás
Cím nélkül

Hencze Tamás

Cím nélkül

Készült
1984
Technika
olaj, szén, pasztell, filctoll, kollázs, papír
Méret
100x70 cm
A művész bemutatása

Hencze Tamás Korniss Dezsőt tekintette mesterének és az absztrakt művészetet, Hamvas Béla művészetelméletét tanulmányozó Zuglói Kört az iskolájának. Kossuth-díjas, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja.

A gesztus és a pop-art-kollázs közvetlenségével indult festészete az 1960-as évek második felében vált egyénivé: a papírra kitakarással, egyenletesen felvitt (fekete) festéket gumihengerrel terítette szét, precíz átmenetekkel az üres felület felé, miáltal pulzáló térhatás keletkezett a síkon. A dinamikusan ismétlődő telített, halványuló és üres felületek egyetemes életritmusként mutatkoztak meg. „Pontból” kiinduló struktúrái egyeznek a korszak tudományos világképével s a művészetekben jelentkező minimalizmussal, talán még a látást vizsgáló op-arttal is, de összetettebb érzékeléssel: a megjelenés-eltűnés festői tapasztalatával. E művei szerepeltek az évtized végi nemhivatalos tárlatokon (pl. Iparterv, 1968), majd az új magyar művészet európai bemutatóin.

Az 1980-as években pályakezdő képeit értelmezte újra: nagyméretű vásznakra hatalmas gesztusokat „fagyasztott”, melyeket a korszak posztmodern fordulata részének tekintettek. E művei nem valódi gesztusfestmények, hanem gesztusok pontos reprodukciói sablonokkal, gumihengerrel, kevés, de intenzív színnel. És fénnyel, ami a megjelenés térbeli-anyagi (ikonikus) valóságát kölcsönzi a síkba merevített pillanatnak. Papírművein olykor az alkotófolyamatot, az új gesztusképek technikai eszközeit (olló, vonalzó, mértani idomok) is felsorakoztatja.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0015-Hencze-Tamas-Cim-nelkul.jpg
Hencze Tamás
Cím nélkül

Hencze Tamás

Cím nélkül

Készült
1975
Technika
grafit, papír
Méret
86,5x61,5 cm
A művész bemutatása

Hencze Tamás Korniss Dezsőt tekintette mesterének és az absztrakt művészetet, Hamvas Béla művészetelméletét tanulmányozó Zuglói Kört az iskolájának. Kossuth-díjas, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja.

A gesztus és a pop-art-kollázs közvetlenségével indult festészete az 1960-as évek második felében vált egyénivé: a papírra kitakarással, egyenletesen felvitt (fekete) festéket gumihengerrel terítette szét, precíz átmenetekkel az üres felület felé, miáltal pulzáló térhatás keletkezett a síkon. A dinamikusan ismétlődő telített, halványuló és üres felületek egyetemes életritmusként mutatkoztak meg. „Pontból” kiinduló struktúrái egyeznek a korszak tudományos világképével s a művészetekben jelentkező minimalizmussal, talán még a látást vizsgáló op-arttal is, de összetettebb érzékeléssel: a megjelenés-eltűnés festői tapasztalatával. E művei szerepeltek az évtized végi nemhivatalos tárlatokon (pl. Iparterv, 1968), majd az új magyar művészet európai bemutatóin.

Az 1980-as években pályakezdő képeit értelmezte újra: nagyméretű vásznakra hatalmas gesztusokat „fagyasztott”, melyeket a korszak posztmodern fordulata részének tekintettek. E művei nem valódi gesztusfestmények, hanem gesztusok pontos reprodukciói sablonokkal, gumihengerrel, kevés, de intenzív színnel. És fénnyel, ami a megjelenés térbeli-anyagi (ikonikus) valóságát kölcsönzi a síkba merevített pillanatnak. Papírművein olykor az alkotófolyamatot, az új gesztusképek technikai eszközeit (olló, vonalzó, mértani idomok) is felsorakoztatja.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
1048-Ficzek-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Ficzek Ferenc
Cím nélkül

Ficzek Ferenc

Cím nélkül

Készült
1972
Technika
műanyag, faváz
Méret
137x17x7 cm
A művész bemutatása

Ficzek Ferenc a Pécsi Műhely egyik alapító tagja, melyet Lantos Ferenc vezetett 1968-tól. A csoport az analitikus absztrakció és a konceptuális művészet felvetéseit kutatta, művészei a legkülönbözőbb médiumokban – a festészettől a fémre égetett zománcképeken át a fényképészetig – különböző műtípusok létrehozásával kísérleteztek. 

Ficzek érdeklődésének területe a megvilágítás, árnyék és mozgás egymásra gyakorolt hatása volt a térben és a képen, amelyet fényképészeti és spray-vel festett grafikai munkáiban dolgozott fel. Érzékeny elemzőkészsége megfigyelhető az 1968 és 1970 között készült művein is, amikor különböző mértani formák részleteivel és ismétlésével kísérletezett különféle technikákkal készített papír- és vászonképein. A változó irányú fény okozta formamódosulásokat olyan fényképsorozatokban is feldolgozta, amelyek férfi vagy női alakokat mutattak performatív szituációkban. Ficzek formázott vászonképei a művész hetvenes évek elején készült egyedi sorozatának darabjai. E művek is a formák, az árnyékok és a fény iránti érdeklődésről tanúskodnak. Alapjukat absztrakt fa reliefek adják, melyekre vásznat vagy műanyag fóliát feszített. Az eredmény egyedi és eredeti, mert elrejti a kiindulásként szolgáló formát, puhítja a körvonalakat és az éleket, és egy új, mozgalmas, domború felületet mutat. E műveken puhának érezzük a mű anyagát, pedig ez egy illúzió, hisz az elrejtett fakonstrukció teljesen más karakterű – ez a bizonytalanságkeltés volt a művész célja. Érezhetjük bennük a humort és a popkultúra hatását is, hisz néha kezek vagy női testrészletek válnak a formázott művek fő motívumává. Ficzek rövid, de aktív karrierje a mozgás további elemzésével folytatódott, melyeket többszörösen exponált fotókon tárt fel, de ez az animáció és a kísérleti film irányába vezette tovább tevékenységét a hetvenes évek végén. Munkásságát teljességében csak az utóbbi években kezdték kutatni, művei különböző hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben is fellelhetők.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
1049-Ficzek-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Ficzek Ferenc
Cím nélkül

Ficzek Ferenc

Cím nélkül

Készült
1972
Technika
olaj, vászon, farostlemez
Méret
189x32x6 cm
A művész bemutatása

Ficzek Ferenc a Pécsi Műhely egyik alapító tagja, melyet Lantos Ferenc vezetett 1968-tól. A csoport az analitikus absztrakció és a konceptuális művészet felvetéseit kutatta, művészei a legkülönbözőbb médiumokban – a festészettől a fémre égetett zománcképeken át a fényképészetig – különböző műtípusok létrehozásával kísérleteztek. 

Ficzek érdeklődésének területe a megvilágítás, árnyék és mozgás egymásra gyakorolt hatása volt a térben és a képen, amelyet fényképészeti és spray-vel festett grafikai munkáiban dolgozott fel. Érzékeny elemzőkészsége megfigyelhető az 1968 és 1970 között készült művein is, amikor különböző mértani formák részleteivel és ismétlésével kísérletezett különféle technikákkal készített papír- és vászonképein. A változó irányú fény okozta formamódosulásokat olyan fényképsorozatokban is feldolgozta, amelyek férfi vagy női alakokat mutattak performatív szituációkban. Ficzek formázott vászonképei a művész hetvenes évek elején készült egyedi sorozatának darabjai. E művek is a formák, az árnyékok és a fény iránti érdeklődésről tanúskodnak. Alapjukat absztrakt fa reliefek adják, melyekre vásznat vagy műanyag fóliát feszített. Az eredmény egyedi és eredeti, mert elrejti a kiindulásként szolgáló formát, puhítja a körvonalakat és az éleket, és egy új, mozgalmas, domború felületet mutat. E műveken puhának érezzük a mű anyagát, pedig ez egy illúzió, hisz az elrejtett fakonstrukció teljesen más karakterű – ez a bizonytalanságkeltés volt a művész célja. Érezhetjük bennük a humort és a popkultúra hatását is, hisz néha kezek vagy női testrészletek válnak a formázott művek fő motívumává. Ficzek rövid, de aktív karrierje a mozgás további elemzésével folytatódott, melyeket többszörösen exponált fotókon tárt fel, de ez az animáció és a kísérleti film irányába vezette tovább tevékenységét a hetvenes évek végén. Munkásságát teljességében csak az utóbbi években kezdték kutatni, művei különböző hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben is fellelhetők.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
1050-Ficzek-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Ficzek Ferenc
Cím nélkül

Ficzek Ferenc

Cím nélkül

Készült
1972
Technika
olaj, vászon, farostlemez
Méret
66x63x10 cm
A művész bemutatása

Ficzek Ferenc a Pécsi Műhely egyik alapító tagja, melyet Lantos Ferenc vezetett 1968-tól. A csoport az analitikus absztrakció és a konceptuális művészet felvetéseit kutatta, művészei a legkülönbözőbb médiumokban – a festészettől a fémre égetett zománcképeken át a fényképészetig – különböző műtípusok létrehozásával kísérleteztek. 

Ficzek érdeklődésének területe a megvilágítás, árnyék és mozgás egymásra gyakorolt hatása volt a térben és a képen, amelyet fényképészeti és spray-vel festett grafikai munkáiban dolgozott fel. Érzékeny elemzőkészsége megfigyelhető az 1968 és 1970 között készült művein is, amikor különböző mértani formák részleteivel és ismétlésével kísérletezett különféle technikákkal készített papír- és vászonképein. A változó irányú fény okozta formamódosulásokat olyan fényképsorozatokban is feldolgozta, amelyek férfi vagy női alakokat mutattak performatív szituációkban. Ficzek formázott vászonképei a művész hetvenes évek elején készült egyedi sorozatának darabjai. E művek is a formák, az árnyékok és a fény iránti érdeklődésről tanúskodnak. Alapjukat absztrakt fa reliefek adják, melyekre vásznat vagy műanyag fóliát feszített. Az eredmény egyedi és eredeti, mert elrejti a kiindulásként szolgáló formát, puhítja a körvonalakat és az éleket, és egy új, mozgalmas, domború felületet mutat. E műveken puhának érezzük a mű anyagát, pedig ez egy illúzió, hisz az elrejtett fakonstrukció teljesen más karakterű – ez a bizonytalanságkeltés volt a művész célja. Érezhetjük bennük a humort és a popkultúra hatását is, hisz néha kezek vagy női testrészletek válnak a formázott művek fő motívumává. Ficzek rövid, de aktív karrierje a mozgás további elemzésével folytatódott, melyeket többszörösen exponált fotókon tárt fel, de ez az animáció és a kísérleti film irányába vezette tovább tevékenységét a hetvenes évek végén. Munkásságát teljességében csak az utóbbi években kezdték kutatni, művei különböző hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben is fellelhetők.

Petrányi Zsolt 

A művész további alkotásai »
0679-Fajo-Janos-Cim-nelkul.jpg
Fajó János
Cím nélkül

Fajó János

Cím nélkül

Készült
2008
Technika
olaj, fa
Méret
193,5x117 cm
A művész bemutatása

Fajó János a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik vezéralakja. Kitartó, több évtizedes munkássága alatt egyedülálló szigorral kutatta az empirikus és geometriai jelenségeket. Ismétlődő elemekből álló struktúrákkal és azok variációival foglalkozott – formai kísérletei grafikai munkák, szitanyomatok, festmények, fali objektek és szobrok formájában maradt ránk.

Műveinek könnyen felismerhető, rendezett vizuális világa a lehető legletisztultabb képiségen keresztül mutat rá a világ szín- és formatárának kimeríthetetlenségére. Az általa használt egyszerű síkformák mozgatásával szimmetriát, aszimmetriát, a mozgás végtelen variációját, ritmust és dinamizmust teremtett.

Fajó János 1961-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. 1971-ben megalapítja a neves neoavantgárd csoportot, a Pesti Műhelyt, amely sokszorosított grafikák kiadásával foglalkozik a művészet demokratizálásának céljával. Kiadói tevékenysége mellett évtizedekig szabadiskolát vezet és a Józsefvárosi Galéria vezetőjeként kiállításokat szervez. 1985-ben megkapja a Munkácsy-díjat, 2008-ban a Kossuth-díjat. 1989-től tanít az Iparművészeti Egyetemen. 2016-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választják. Művei olyan jelentős hazai és nemzetközi múzeumi gyűjteményekben láthatók, mint a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a bécsi Albertina, a grazi Neue Galerie am Landesmuzeum, a zürichi Haus Konkrete vagy a moszkvai Moderne Museum, emellett fontos hazai és nemzetközi magángyűjteményekben is.

Sárvári Zita

A művész további alkotásai »
0427-Lantos-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Lantos Ferenc
Cím nélkül

Lantos Ferenc

Cím nélkül

Készült
1969
Technika
akvarell, papír
Méret
21,5x32 cm
A művész bemutatása

Pécsett Martyn Ferencnél, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A művészetet megismerésnek is tekintette: az elvonatkoztatástól a geometrikus formákon át vezetett útja a rendszerelvű képi gondolkodásig. Oktatóként szemléletformálásra vállalkozott: új alapokra helyezte a képzőművészet és a társművészetek kapcsolatát.

Építészethez, irodalomhoz, zenéhez is kapcsolódó tevékenységét a modern tudományokkal összhangban alakította ki. Műveleteken alapuló képi világa két forma: a négyzet és a kör, illetve a növekedésük és csökkenésük, metszési lehetőségeik és interferenciáik által születő új formák variációinak rendszeréből született. Köztéri művészeti programját is erre építette: mivel a variációk mindenkor rendet képeznek és végtelen számúak, mert színekkel is gazdagíthatók, a szellemi megismerés modelljei, egyúttal vizuális játékok is – alkalmasak a társadalom mozgásba hozására (Természet-Látás-Alkotás című kiállításai, 1972–75). A dinamikusan fejleszthető vizuális kultúrához kötődtek belsőépítészeti, épületdíszítő és szabadtéren felállítható elemrendszerei. Legsikeresebb a Bonyhádi Zománcgyárban évekig folyt épületzománc-projekt, melyben kollégái és növendékei is részt vettek. Főként Pécsett és a Dunántúlon számos középület, üzem külső és belső falait tették vidámmá e variációsorozatok az 1970-es években.

Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkássága válogatott darabjaiból állandó kiállítás látható Pécsett.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
0431-Lantos-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Lantos Ferenc
Cím nélkül

Lantos Ferenc

Cím nélkül

Készült
1976
Technika
tus, papír
Méret
50x50 cm
A művész bemutatása

Pécsett Martyn Ferencnél, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A művészetet megismerésnek is tekintette: az elvonatkoztatástól a geometrikus formákon át vezetett útja a rendszerelvű képi gondolkodásig. Oktatóként szemléletformálásra vállalkozott: új alapokra helyezte a képzőművészet és a társművészetek kapcsolatát.

Építészethez, irodalomhoz, zenéhez is kapcsolódó tevékenységét a modern tudományokkal összhangban alakította ki. Műveleteken alapuló képi világa két forma: a négyzet és a kör, illetve a növekedésük és csökkenésük, metszési lehetőségeik és interferenciáik által születő új formák variációinak rendszeréből született. Köztéri művészeti programját is erre építette: mivel a variációk mindenkor rendet képeznek és végtelen számúak, mert színekkel is gazdagíthatók, a szellemi megismerés modelljei, egyúttal vizuális játékok is – alkalmasak a társadalom mozgásba hozására (Természet-Látás-Alkotás című kiállításai, 1972–75). A dinamikusan fejleszthető vizuális kultúrához kötődtek belsőépítészeti, épületdíszítő és szabadtéren felállítható elemrendszerei. Legsikeresebb a Bonyhádi Zománcgyárban évekig folyt épületzománc-projekt, melyben kollégái és növendékei is részt vettek. Főként Pécsett és a Dunántúlon számos középület, üzem külső és belső falait tették vidámmá e variációsorozatok az 1970-es években.

Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkássága válogatott darabjaiból állandó kiállítás látható Pécsett.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
1279 Bak Imre - Cím nélkül
Bak Imre
Cím nélkül

Bak Imre

Cím nélkül

Készült
1981
Technika
akril, hullámkarton
Méret
116,5x243,5x2,6 cm
A művész bemutatása

Bak Imre a hatvanas évek közepén alapozta meg festészetének karakterét, ami a mai napig támaszkodik a geometrikus absztrakt művészet tanulságaira. Dacolva – néhány pályatársával együtt – a kor geopolitikájával és az akkori társadalmi rendből adódó egzisztenciális és egyéb nehézségekkel, Bak kapcsolódni kívánt a kor egyetemes művészetéhez. Az Iparterv-kiállítások idejére (1968–1969) már megfogalmazódott benne a gondolat, hogy ötvözze az amerikai művészet hard-edge és minimalista tendenciáit a magyar avantgárd művészet tradícióival és a magyar népművészetből inspirálódó motívumokkal. Ez a strukturalista, a jelek és szimbólumok természetét vizsgáló program határozta meg a hetvenes években létrehozott festményeit. A nyolcvanas években Bak képeinek geometrikus rendszere egyre összetettebbé vált, előkészítve festészetének posztmodern fordulatát. Művészetében a rendszerváltás után a motívumok ismét „egyszerűsödtek”, nagyobb egybefüggő színfelületek jellemezték az építészet által inspirált festményeit. Ez idő tájt készült perspektivikus képei geometrikus formákból építenek fel tájakat, az építészeti tagozatokból emelt „struktúrák” fő motívumai köré építve. A kétezres évek után létrehozott, utolsó korszakához tartozó műveivel Bak visszatért a geometrikus festészet alapkérdéséhez: hogy miként lehet térillúziót teremteni a festészet síkbeli eszközeivel. A téglalap alakú színmezőket és a kettős színsávokat ötvöző kompozíciói a tiszta színek intenzív használatára épültek, amelyek egyértelműen a tér mélységének illúzióját keltik vásznain. 

 

Fenyvesi Áron 

A művész további alkotásai »
1229-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
180x140 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1230-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
110x110 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1231-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
50x40 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1232-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
90x70 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1233-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2018
Technika
akril, vászon
Méret
90x110 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1234-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
110x90 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
0445-Lantos-Ferenc-Cim-nelkul.jpg
Lantos Ferenc
Cím nélkül

Lantos Ferenc

Cím nélkül

Készült
1990-es évek
Technika
merített papír, tempera, akvarell
Méret
35x35 cm
A művész bemutatása

Pécsett Martyn Ferencnél, Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán tanult. A művészetet megismerésnek is tekintette: az elvonatkoztatástól a geometrikus formákon át vezetett útja a rendszerelvű képi gondolkodásig. Oktatóként szemléletformálásra vállalkozott: új alapokra helyezte a képzőművészet és a társművészetek kapcsolatát.

Építészethez, irodalomhoz, zenéhez is kapcsolódó tevékenységét a modern tudományokkal összhangban alakította ki. Műveleteken alapuló képi világa két forma: a négyzet és a kör, illetve a növekedésük és csökkenésük, metszési lehetőségeik és interferenciáik által születő új formák variációinak rendszeréből született. Köztéri művészeti programját is erre építette: mivel a variációk mindenkor rendet képeznek és végtelen számúak, mert színekkel is gazdagíthatók, a szellemi megismerés modelljei, egyúttal vizuális játékok is – alkalmasak a társadalom mozgásba hozására (Természet-Látás-Alkotás című kiállításai, 1972–75). A dinamikusan fejleszthető vizuális kultúrához kötődtek belsőépítészeti, épületdíszítő és szabadtéren felállítható elemrendszerei. Legsikeresebb a Bonyhádi Zománcgyárban évekig folyt épületzománc-projekt, melyben kollégái és növendékei is részt vettek. Főként Pécsett és a Dunántúlon számos középület, üzem külső és belső falait tették vidámmá e variációsorozatok az 1970-es években.

Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkássága válogatott darabjaiból állandó kiállítás látható Pécsett.

Keserü Katalin

A művész további alkotásai »
1235-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2019
Technika
akril, vászon
Méret
180x140 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1236-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
50x40 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1237-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
40x50 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1238-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
110x90 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1239-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2021
Technika
akril, vászon
Méret
110x90 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1240-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
110x90 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1241-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2020
Technika
akril, vászon
Méret
180x140 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1242-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
110x90 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1243-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
50x40 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »
1244-Barath-Aron-Cim-nelkul.jpg
Baráth Áron
Cím nélkül

Baráth Áron

Cím nélkül

Készült
2022
Technika
akril, vászon
Méret
90x70 cm
A művész bemutatása

Baráth Áron a 2000-es évekbeli pályakezdése óta következetesen képviseli az absztrakt festészetet Magyarországon. Lírai gesztusokra épülő nonfiguratív művei áttetsző, élénk színharmóniákat sugároznak.

Az újvidéki születésű Baráth Áron a délszláv háború miatt költözött családjával Budapestre. Itt végezte művészeti tanulmányait is, 2006-ban tervezőgrafikusként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Hamarosan otthagyta a festészet kedvéért a – családi hagyományt követve választott – grafikát. Korai, egyetemi figurális próbálkozásai után már absztrakt festőként kezdte pályáját a 2000-es évek közepén. Stílusvilágához az informel szabad, improvizatív gesztusai, az egy-két színnel felvitt széles ecsetvonások álltak közel. Korai festészetét drámai erővel fröccsöntött színfoltok és élénk, a fekete komorságára gyakran építő színkontrasztok jellemezték. A vad gesztusok megszelídültek a 2010-es évekre, megteltek dallamos harmóniákkal, a monokróm felületek, csíkok és kimaszkolt mezők mellett a széles, áttetsző elkenések vették át a főszerepet. Esztétikai nyelvezetének ihlető párhuzama a japános minimalizmussal tálalt fine dining gasztronómia, amit installációként is megidézett. Kompozíciói a spontán felvitt, lazúros fő motívumok és az eltérő színű, sokszor képkeretként is funkcionáló háttér egymáson átütő színharmóniáiból épülnek fel. Baráth festményei nagy népszerűségnek örvendenek, világszerte sok bemutatkozási lehetősége van, Belgiumtól Dallasig. Budapesten él és dolgozik.

Rieder Gábor

A művész további alkotásai »

MNB ARTS AND CULTURE

Minden jog fenntartva. © MNB-Ingatlan Kft.

Facebook-f Linkedin

Adatvédelmi tájékoztató

Impresszum

Kapcsolat: info@mnbarts.hu

Iratkozz fel hírlevelünkre!