Felszabadultság, játékosság, ösztönösség. Első megközelítésben ezek a jelzők kapcsolják össze Szabados Árpád, Szirtes János és Ujházi Péter műveit.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által életre hívott kortárs gyűjtemény 1400 művet számláló, jellemzően a neoavantgárd, illetve a fiatal, feltörekvő művészekre fókuszáló anyagában a középgenerációt képviselő jelentős műalkotások is megtalálhatók. A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye éppen a kiemelt három életmű – Szabados, Szirtes és Ujházi – tekintetében kínál kapcsolódási pontot a jegybanki kollekcióval.
A gyűjteményekben őrzött papíralapú munkákat, és a nagyobb léptékű, jellemzően gesztusokból és absztrakt elemekből építkező festményeket vizsgálva kirajzolódik, hogy a fókuszba helyezett három életmű több szempontból is metszi egymást. Szabados, Szirtes, és Ujházi főként grafikusi, és jelentős művészetpedagógiai munkásságának összecsengéseire a kiállítást befogadó intézmény főmuzeológusa, dr. Pápai Emese művészettörténész hívta fel a figyelmet.
Az említetteken kívül további hasonlóság figyelhető meg a táblakép határainak feszegetésében rokonságot mutató festői attitűdjükben is. Ujházi Péter oly módon nyúl ki képeinek fizikai kereteiből, hogy festett látványait képzeletben folytathatóvá teszi. Szirtes János vásznain kívül is nyomot hagy az aktív mozgásban végzett, performatív alkotófolyamata közben. A hordozón kívül esett kompozíciórészek éppen olyan fontosak, mint a látványban rögzült gesztusok. Szabados Árpád pedig képtábláinak kapcsolatait szélesíti ki azáltal, hogy moduláris elemekké alakítja őket, így kompozíciói több nézetben is érvényesek.
Johan Huizinga homo ludens, azaz játékos ember elméletét mindhármuk művészeti tevékenysége igazolja. Ugyanis alkotói metódusuk egyik alappillére éppen a játékosság, mely a gondolkodó szerint minden kulturális tevékenység origója. Ebből a szemléletből táplálkozik az a közvetlen és élményalapú művészetpedagógiai felfogás is – különösen Szabados Árpád és Szirtes János esetében, – mely meghatározó utakat nyitott napjaink kortárs művészeinek generációi számára.
A három életmű között kialakult trialógus tanúskodik továbbá arról, hogy az ember elemi nyomhagyási ösztöne hogyan emelhető magasabb szintre azáltal, hogy nem primer jeleket, hanem komplex mozdulatokat rögzít.
Ezen mozgások nyomhagyása érhető tetten tehát a Vonal-történetek kiállításban, mely a három képzőművész munkásságán keresztül a művészet játékosan felszabadító hatására kívánja a figyelmet irányítani.
Az MNB Arts and Culture és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gondozásában megvalósuló kiállítás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogat.
Szöveg: Sipos Tünde
Kurátorok: Pápai Emese, Sipos Tünde
Kiállításmegnyitó: 2024. november 10., 16.00 óra
Helyszín: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum | Magyar Ispita, 9022 Győr, Nefelejcs köz 3.
Megtekinthető: 2024. november 12. – 2025. január 12.
Nyitvatartás: kedd – vasárnap: 10–18 óráig
