A Folyékony időszeletek címet viselő tárlaton nagy hangsúlyt fektetnek az edukációra
A MNB gyűjteményéből, kifejezetten női alkotók munkáiból látható egy válogatás, Folyékony időszeletek címmel, a veszprémi Dubniczay-palotában. A kiállítás kurátora Hamvai Kinga, az MNB Art and Culture vezetője. A június közepéig nyitva tartó tárlaton nagy hangsúlyt fektetnek a művészetközvetítésre és edukációra.
A tárlat az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat eseménye, az ünnepélyes díszmegnyitón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, az EKF fővédnöke mondta az egyik köszöntő beszédet, Herth Viktória, a veszprémi Művészetek Háza igazgatóhelyettese mellett, Hamvai Kinga pedig a megnyitóbeszédet. Részt vett rajta Veszprém polgármestere, Porga Gyula és a kiállító művészek közül is jónéhányan.
A művészeti divízió és a kiállító intézmény a tárlat ideje alatt több programot is szervez, ami az edukációt szolgálja, azzal céllal, hogy a kortárs művészetet és az absztrakt irányzatokat érthetőbbé vagy könnyebben befogadhatóvá tegye a nagyközönség számára.
A kiállítótér előtti öblös térben berendezett olvasósarokban, egy kényelmes könyves kuckóban a kiállított művészek monográfiáit, katalógusait helyezték el, így az érdeklődők szabadon elmélyülhetnek ebben a világban. Olyan jelentős művészekről lehet itt olvasni, akiktől ugyan csak egy-két kép szerepel a kiállításban, de több mint fél évszázados életművel rendelkeznek. Ilyen például Maurer Dóra, akinek a munkásságáról több könyv is szól, és megtalálhatók olyan kiadványok is itt, amik általában a női művészek – nőművészek kérdéskörét járják körül, a kiállítás rendezőelve mögött meghúzódó elméleti keretrendszert mutatják be, és szélesebb tájékozódásra adnak lehetőséget a látogatóknak. Kurátori és művészekkel közös tárlatvezetésekre is sor kerül.
Hamvai Kinga kiemelt figyelmet fordít azokra a nemzetközi trendekre, melyek a női-férfi művészek arányával foglalkoznak az egyes gyűjteményekben, közgyűjteményekben, múzeumokban. Ebben a megvilágításban a MNB gyűjteménye nemzetközi viszonylatban is jól szerepel, hiszen harminc százalék körüli a női alkotók aránya jelenleg, köszönhetően annak, hogy nemcsak a nagy neoavantgárd generáció művészeitől, Maurer Dórától, Molnár Verától, Keserü Ilonától, Reigl Judittól, Szilvitzky Margittól vásároltak, hanem fiatal női művészektől is.
Körülbelül egy éve került a gyűjteményezés fókuszába a fiatal generáció támogatása. A tanácsadók (Fabényi Julia, Petrányi Zsolt és Rieder Gábor) rendszeresen végeznek műteremlátogatásokat, kutatják az ígéretes tehetségeket és ajánlják a döntéshozók figyelmébe.
Hamvai Kinga elmondása szerint – bár a divízió vezetőjeként elsődleges feladata a gyűjtemény gondozása – kifejezetten örömmel vállalta a kurátori feladatokat.
„Fontos célunk, mindannyiunknak, akik a gyűjteménnyel dolgozunk, hogy ne csak elzárt banképületekben állítsuk ki a műveket, mert nem ’úri huncutság’ a gyűjteményezés, hanem a közösség javát szem előtt tartó értékmegőrző, -közvetítő tevékenység. – hangsúlyozta Hamvai Kinga. – A Folyékony időszeletek költői címadás, a tárlaton látható Vető Orsolya Lia-képektől kölcsönöztük. Az alkotókat felvonultató két időszelet közt ugyan eltelt 50 év, de szerettük volna megmutatni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekkel olykor egyfajta folytonosság érhető tetten a művészgenerációk közt. Párosítottuk a termekben a művészeket, nem feltétlen csak mester-tanítvány viszony szerint, előfordul, hogy a technika vagy a téma közös, ugyanakkor minden szobában más-más szempont köti össze a szereplőket.”
A művészetközvetítés olyannyira fontos cél, hogy a kiállításhoz kapcsolódóan egy foglalkoztató lapot és egy kísérőfüzetet is készítettek két korosztály számára. „Több tárlatvezetést is elvállaltam, de azt szeretném, hogy ha sem mi, sem a múzeumpedagógusok nem leszünk jelen, a családok akkor is körbe tudjanak járni, hassanak rájuk a művek, és lehetséges értelmezési kulcsokat biztosítsunk számukra. A foglalkoztató lap az ötéves kor feletti korosztálynak szól, és az interaktív sétafüzet pedig a 14 év körülieknek.” – hangsúlyozza Hamvai Kinga.
A kurátori alapkoncepció a párosítás, az egymásra reflektáló vagy hasonló módon készült munkák közös térbe való elhelyezése, éppen ebből kiindulva a szervezők felteszik ugyanezt a kérdést a látogatók felé is. Arra kérik fel őket, gondolják végig, szerintük milyen egyéb párhuzamok fedezhetők fel a kiállított művek közt és várják a reflexiókat, ki mit lát még: ha néző lehetőséget kapna, hogyan rendezné át a tereket, az egyes alkotásokat melyik másik mellett nézné meg szívesen. Mert akár ez a játékosság és kreativitás is lehet a kortárs képzőművészet befogadásának az egyik szórakoztató és járható útja.