Nemes Márton Budapesten és New Yorkban él és dolgozik. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem ipari termék- és formatervező szakján, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakján, valamint a University of the Arts London Chelsea College of Art képzőművészeti mesterszakján folytatta. 2012-ben elnyerte a Ludwig Díjat, 2019-ben pedig megkapta az Esterházy Művészeti Díjat. 

Nemes a fiatal művészgeneráció kiemelkedő, elevenen újító tagja. Munkái festészeti indíttatásúak, de hamar túllépett a klasszikus médium keretein, a kép mint olyan érdekelte, a napjaink vibráló környezetéből eredő vizuális hatások: a figuralitás és az absztrakció. A műfaji határok feszegetésével teremtett hidat a szub- és a magaskultúra között. Első, még figuratív sorozataiban a változó gazdasági és ideológiai érdekek építészetre gyakorolt hatásait vizsgálta, de az elhagyott üzletek geometrikussága már jelezte az igényt a képi absztrakció megértésére. Festészetét a folyamatos kísérletezés, a festészeten való, de a festészet általi elmélkedés jellemzi. Változó anyagokat alkalmaz egy-egy kompozíción belül, kiterjesztett módon értelmezi a színeket: a festék, a sok színes műanyag és szinterezett fémelem dinamikus építkezést mutat egy-egy képen belül. A hagyományos értelemben vett festészeti instrumentumokon kívül acélváz, fólia, fatörmelék és néhány, a festészetben ritkán használt eszköz is beemelődik az alkotási folyamatba, a művek pedig, összeolvadva az installatív elemekkel, kiterjeszkednek a térbe. Nemes művei tele dinamikával, lenyűgöző erővel érzelmileg is nagy hatást fejtenek ki a nézőre. 

​Fabényi Julia