Horváth Lóczi Judit tájépítészként diplomázott, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett színdinamikai szakmérnöki másoddiplomát. 2011 és 2014 között a Budapesti Metropolitan Egyetemen végezte el a képi ábrázolás szakot. 2019-ben elnyerte az amerikai Pollock-Krasner Foundation ösztöndíját. 2022-ben a Kassák Művészeti Díj finalistája.
Horváth Lóczi Judit munkássága a konstruktív-geometrikus hagyományhoz kapcsolódik, egyéni látásmódjával egy újszerű (női) érzékenységet képvisel a magyar képzőművészeti színtéren. Eddigi életműve tematikailag összekapcsolódó, formailag pedig folyamatosan új utakat kereső festmény- és objekt-sorozatokból áll, melyekkel festészet és szobrászat lehetséges találkozási pontjait kutatja. Alkotásai a síkbeliséget és a térbeliséget összemosva teremtik meg azt a sajátos vizuális nyelvezetet, amely az absztraháláson, a geometrián, a dinamikán és a ritmikán alapszik. Horváth térbeli kiterjedéssel rendelkező festményeinek hordozói előre megtervezett és formázott vászon konstrukciók, melyek mértani merevségét az élénk színhasználat és az intuitív alkotásmód ellensúlyozza. A hagyományos anyagok mellett művészetének egyik ismérve a szokatlan, extrém tárgyak hordozóként való alkalmazása. Munkáit általában élethelyzetek vagy személyes történetek inspirálják, melyeket egyszerű formákból építkező geometrikus kompozíciókkal jelenít meg. Olyan intim, mégis általános érvényű élettapasztalatoknak ad hangot, mint az anyává válás vagy a gyereknevelés mindennapi nehézségei, ahogy ő maga fogalmaz, „minden alkotás egy-egy naplóbejegyzés.”
Popovics Viktória