Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia

Hajdú Kinga tanulmányait 1985–89 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1989–92 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Művészképző posztgraduális képzésében végezte. A budapesti MKE Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára 1991 óta.

Hajdú Kinga a 90-es évek második felében lépett színre az új generáció képviselőjeként, akik a festészeti gondolkodást konceptuálisan és figurálisan folytatták. A formátumukban kisképek világa precizitást és nagyfokú technikai készséget követelt. Hajdú első, amolyan inverzszerűen megfogalmazott festményei kvázi naturalista húsfestmények voltak. A húsok kavargós szerkezete adta az ihletet, amit később önállósított motívumként fejtett ki. A részletben rejlő absztrakt komponálási lehetőségeket fedezte fel. Ezekben megelőlegezte azt a szándékát, amit későbbi munkáiban látunk: a részlet fontosságát az absztrakció igényével. A figuralitás és absztrakció váltakozva határozzák meg alkotásait.

Négyzetrácsba rendezett kompozíciói a korábbi, cirkulárisan felvitt művek antipodiumát képezik: míg a cirkuláris, azaz a kör az univerzális lét szimbólumát hivatott kifejezni, addig a négyzetrács számára a földhözragadottságot, a végességet, a határok által meghatározott felületetet reprezentálja. Ezek a struktúrák lehetőséget adnak aszínelemzéseknek, és nem véletlen, hogy a művész a földszínekkel kísérletezik, egyfajta harmóniát keresve az össz-színhatásban.

Fabényi Julia