2024. február 9-én nyílik a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB) a „Code + Canvas: Posztdigitális alkotások a Magyar Nemzeti Bank műgyűjteményéből” című kiállítás az MNB Arts and Culture szervezésében.
Az MNB Arts and Culture és a Collegium Hungaricum Berlin együttműködésével létrejött tárlat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyűjteményének kortárs alkotásaiból mutat be egy válogatást, Hamvai Kinga és Petró Zsuzska kurátorok koncepciója mentén.
A február 9-én nyíló tárlat március 22-ig látogatható a Collegium Hungaricum Berlin, Dorotheenstraße -i kiállítóterében.
A kiállításon szereplő művészek: Batykó Róbert, Góth Martin, Horváth Lóczi Judit, Kusovszky Bea, Nemes Márton, Tomasz Piars, Szinyova Gergő, Varga Ádám és Vető Orsolya Lia.
Code + Canvas: A digitális lélek tükre
Az Y generációs feltörekvő művészek munkáiból összeállított anyag az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb művészeti tendenciáját, a posztdigitális irányzatot állítja fókuszba.
A Marc Prensky nyomán digitális bennszülötteknek nevezett generáció tagjai szó szerint beleszülettek a számítógép, majd az internet és közösségi média világába, ami szociális kapcsolataikon túl lényegi változásokat idézett elő valóságérzékelésükben is. A tárgyi világ mellett a digitális közeg, az internet világa vált közösségi terükké és természetes vizuális környezetükké, így művészként is elkerülhetetlenül innen inspirálódnak. Számukra a digitális világ nemcsak médium, hanem az életük egyik tere.
A „Code + Canvas” az Y generáció valóságfelfogásába, művészeti praxisaiba nyújt betekintést, emellett az elmúlt évek egyik legfontosabb művészeti irányzatáról mutat képet.
A bitektől az ecsetvonásokig: A posztdigitális kor művészete
A posztdigitális művészeti mozgalom lehetővé teszi a művészek számára a szabad átjárást a fizikai és a digitális tér között. Az analóg műtárgyak online reprodukciói gyakran nemcsak térbeliségüktől, hanem kulturális, történelmi kontextusuktól is elszakadnak. Az így létrejött vizuális jelek mindenfajta hierarchia és keretrendszer nélkül felhasználhatóak, újra rendezhetőek, a műalkotás digitális reprodukciója ezért ma már legalább annyira fontos, mint maga a kézzel fogható tárgy. A kézműves bravúrral létrehozott, az anyag precíziós megmunkálását, hosszas kísérletezést igénylő művek lényegüket tekintve ugyanúgy e virtuális keretrendszerben léteznek, akárcsak a digitális eszközökkel létrehozott alkotás. A művész-felhasználók (user) ebből a heterogén, kaotikusan kavargó felhőből mint referenciahálóból “töltik le”, hozzák létre vizuális nyelvezetüket.
A kiállított művészek különböző stratégiákat alkalmaznak a digitális és analóg világ közötti egyensúly megteremtésére. Vannak, akik részben vagy egészben digitális technológiával tervezik munkáikat, amelyeket aztán hagyományos képalkotási technikákkal kombinálnak. Mások a nyomtatási technikákat, a képek, az eredeti és a másolat reprodukálhatóságát, valamint az ember és a gép bonyolult kapcsolatát vizsgálják.
A bemutatott kilenc művész nemcsak a posztdigitális korszak technológiai fejlődésébe és kihívásaiba enged betekintést, hanem a kifejezési formák változatos tárházát is kínálja. Az absztrakt expresszionizmus performatív gesztusaitól a személyes történetek és életrajzi elemek naplószerű megjelenítéséig minden művészeti gyakorlat hozzájárul e feltörekvő művészeti irányzat sokszínűségéhez és összetettségéhez.
Egy évszázad a kultúra és a tudomány határfelületén
A kiállítást a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) mutatja be, amely 1924 óta ad otthont a Magyarország és Németország közötti kulturális és tudományos eszmecserének. A 2024-es év egyben a Collegium Hungaricum Berlin és a Magyar Nemzeti Bank megalakulásának 100. évfordulója is.
Dr. Nagy Márta intézetvezető így nyilatkozott erről: „A CHB-ben rendezett jubileumi kiállítás tisztelgés az intézmény tartós szerepe előtt a kulturális csere és innováció katalizátoraként. A CHB száz év alatt folyamatosan úttörő művészeti és tudományos párbeszédek színtereként szolgált.”
Dr. Hamvai Kinga, az MNB Arts and Culture vezetője és a kiállítás kurátora pedig azt hangsúlyozta, hogy : „A MNB a művészeti gyűjteményépítés kezdetétől kiemelten kezeli, hogy a nagyközönség számára is láthatóvá tegye a kollekcióban szereplő műveket, amiket mi a nemzeti örökségünk részének tekintünk, és úgy is kezelünk. Az idén 100 éves magyar jegybank büszke művészetpártolói tevékenységére, a kultúra és a gazdaság összekapcsolására. Külön öröm, hogy a véletlen egybeesésnek köszönhetően két százéves intézmény működött együtt ennek a tárlatnak a létrejöttében.”
A posztdigitális vizuális kultúra markáns megjelenése (a vibráló képernyők esztétikája, tökéletes színátmenetek, glitchek) mellett, a kiállító művészek mindannyian szervesen kapcsolódnak művészet- és festészettörténeti hagyományokhoz.
A kiállítás helyszíne: Collegium Hungaricum Berlin, Dorotheenstraße 12, 10117 Berlin
Megtekinthető: 2024. február 9. és március 22. között
További információk:
MNB Arts and Culture:
Az MNB Arts and Culture kezeli a Magyar Nemzeti Bank kortárs művészeti gyűjteményét, és egyik legfontosabb célja annak nemzetközi láthatóvá tétele. A műveket digitálisan is hozzáférhetővé tették, emellett kiemelten kezelik, hogy a gyűjtemény anyagát időről-időre tematikus kiálllításokon mutassák be, Magyarországon és külföldön egyaránt. Jelenleg Kínában a hetedik helyszínen jár a Fajó Alapítvánnyal közösen szervezett „Az Út – Fajó János és a Pesti Műhely“ című kiállításuk.
A kiállításról készült katalógus ITT elérhető.
Az MNB célkitűzései között szerepel, hogy a gyűjteményt a nagyközönség számára is láthatóvá, megismerhetővé tegye, ezért a saját szervezésű kiállításaival egyidőben műtárgykölcsönzések révén biztosítja a még széleskörűbb megjelenést.
↖ Batykó Róbert: Clickbait, olaj, vászon, 2019, 112×85,5 cm
