Bemutatjuk öt legfiatalabb művészünket
A kilencvenes években született és mára a húszas, harmincas éveiben járó művésznemzedék a legfiatalabb korosztály a MNB Gyűjteményének alkotói közt. Ők az Y generáció tagjai, amelyről azt tartják, hogy attitűdjében, értékrendjében, önmagáról és a világról alkotott képében markánsan különbözik minden eddigi nemzedéktől. Ismerkedjenek meg az öt legfiatalabb művészünkkel!
A MNB gyűjteményépítése azokkal a nagynevű és nagyformátumú életművet létrehozó művészgenerációval kezdődött, akik a munkásságuk utolsó szakaszában kerültek az őket megillető kortárs műkereskedelmi szintre.
A covid utáni időkben az MNB Arts and Culture figyelme a fiatalok felé fordult: „mert frissek, kortársak és fiatal koruk ellenére már bizonyítottak” – foglalta össze Hamvai Kinga, a gyűjteményért felelős divízióvezető. Az okok között a filantrópia is komoly szerepet játszott, egyszerűen fogalmazva a fiataloknak nagyobb szükségük van a támogatásra, mint a befutott művészeknek. Az a szempont sem elvetendő, hogy a feltörekvő művészek esetén az alkotások még alacsonyabb árakon hozzáférhetők, és a gyűjtemény kurátorai nagy jövőt látnak a gyűjteménybe bekerült művészek esetében.
Bemutatjuk a gyűjtemény legifjabbjait, az MNB milleniál művészeit. Ők azok, akik videójátékokon nőttek fel, a digitális forradalom gyermekei, hiszen a technológiai fejlődés a felnövésükkel párhuzamosan hálózta be az élet minden területét. Az első generáció, amelyik gyakran megkérdőjelezi az előttük járók értékrendjét, életmódját, nagy hangsúlyt fektetnek munka, magánélet egyensúlyára. Kreatívak és innovatívak, könnyen alkalmazkodnak a gyorsan változó világhoz.
Góth Martin alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből:
Amoeba in the Squared Exercise Book (2021), Space Drive (2022), Smile, Fire, Vasarely (2021)
Góth Martin (1995)
Góth Martin a legfiatalabb a csapatban, a 2020 körül pályára lépő fiatal magyar művésznemzedék egyik markáns képviselője. Kaposváron született 1995-ben, és 2015-ben kezdte el tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol 2021-ben diplomázott.
Az egyetem alatt konceptuális jellegű, az intézményrendszert kritizáló, fogalmi művészettel foglalkozott, amellyel egyszerre próbált megfelelni az egyetemi oktatás elvárásrendszerének, illetve lázadt ellene. 2019-ben az aacheni Peter és Irene Ludwig Alapítvány ösztöndíjpályázatával Berlinben töltött egy hónapot az ottani képzőművészeti intézményrendszer feltérképezésével. Ezután a Glasgow School of Art, Painting & Printmaking szakán töltött Erasmus ösztöndíjjal egy félévet, ahol újra rátalált a festészetre.
Festészeti nyelvezete szimbólumokból és popkulturális motívumokból építkezik. A képeiben tetten érhetők az első számítógépes játékok vizuális elemei és saját gyerekkorának személyes élményanyaga. Vásznai alapja egy társasjáték táblát idéző felület, festményei a digitális retró stílus mellett grafittiket idéznek. Több egyéni és csoportos kiállításon is szerepelt már Budapesten.
Dóra Ádám alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből:
Natura Architektura Alizarin betontömbök (2019), Experimental Details (2021), Villa Arson II. (2020)
Dóra Ádám (1993)
A váci születésű Dóra Ádám 2017-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, Károlyi Zsigmond és Ötvös Zoltán osztályában. Festészete az absztrakció és a figurativitás határterületén mozog. Táblaképeit a színgazdag foltfestészet, könnyedség, valamint a divat és a popkultúra felől érkező áthallások jellemzik. Dóra Ádám tudatos művész, követi, mivel foglalkozik a korosztálya, és folyamatosan tanulmányozza az előtte járók művészetét. Egymásra épülő, összefüggéseket mutató, visszatérő elemekkel bíró sorozatokban alkot. A festőpraxist úgy képzeli, mint aminek a középpontjában valami nagyon személyes, gyerekkorban gyökerező mély élményanyag áll, és eköré épülnek a motívumok, de valahogy minden a középből táplálkozik.
Kezdetben az épített környezet és a redukáló absztrakció, a geometria és az organikus kifejezésmód találkozási felületeit kutatta, ezeknek a képeknek Dél-Franciaország tengerpartjainak sziklái volt a visszatérő motívuma. Munkáiban konfrontálódott jelenünk technokrata világa és az ember természetbe vágyódása. A pandémia idején nyolcvanas évekbeli UV-színekkel önálló életre kelt óriási sneakereket (tornacipőket) kezdett festeni, amelyeket most „easy pop”-os felhőkkel kombinál. Már több egyéni és csoportos kiállítása volt Budapesten, legfiatalabb jelöltként került be a 2021-es Esterházy Art Awards kiállítására a Ludwig Múzeumba.
Szabó Menyhért alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből
Filter I. (2022), Glossy VIII. (2022), Glossy IX. (2018-2021)
Szabó Menyhért (1992)
Művész család sarja Szabó Menyhért, aki ugyanabban a Százados úti művésztelepen álló műteremben alkot, ahol született és nevelkedett. A Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2018-ban, mesterei: Kő Pál, Sallai Géza és Gálhidy Péter. Szobrászati felfogása a klasszikus tradícióiban gyökerezik, kifejezésmódja azonban kortárs kérdéseket feszeget: hogyan lehet szobrászattal leírni a kortárs létezés és öndefiníció ellentmondásait?
Munkáinak központjában az emberi arc áll. Gumilenyomat-szobrai a tökéletesség és az ideál torzulásának kérdéseivel foglalkoznak. Modern szellemben újramintázza az antik mitológia figuráit, de a karaktereket színekkel ellenpontozza: neonszíneket, illetve ipari metálfestéket használ a gumi vagy fémplasztikáinál. Karakteres szobrai rendszeresen szerepelnek hazai csoportos vagy egyéni kiállításokon.
Vető Orsolya Lia alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből:
Folyékony időszeletek (13PDL) (2021), Folyékony időszeletek (21PDL) (2021)
Vető Orsolya Lia (1991)
Vető Orsolya Lia festőművész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol Kósa János és Nemere Réka voltak a mesterei. Egy nyáron át képezte magát Németországban, a nürnbergi Akademie der Bildenden Künste-ben, majd a festő diploma megszerzése után sem állt le a tanulással, beiratkozott a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktori iskolájába, nem titkoltan azért, mert vonzotta az ottani mesterekre jellemző absztrakt irány és színközpontúság.
Buja, absztrakt, a természet motívumaiból inspirált vásznai a gesztusfestészethez állnak közel, miközben tudatosan építi fel őket, rétegről rétegre. Munkái lüktetnek az élet erejétől, a természet, a növényvilág burjánzik a képein. Festődiplomája mellett művészettörténész végzettséggel is rendelkezik, fontosnak tartja az elméleti kérdéseket is végiggondolni.
Bernáth Dániel alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből:
Songbirdsong (2021), Mountain Mama no60 (2021), Mirror Lake Swan (2021)
Bernáth Dániel (1990)
A debreceni születésű 33 éves művész munkáiban a képalkotási rendszereket és a képtárgy identitását vizsgálja. Redukált vizuális nyelvvel a minimalizmus és az absztrakció eszköztárával dolgozik, a lehető legnagyobb egyszerűségre törekszik. A képek formája rendhagyó, a korábbi Organimetry sorozatában a képei külső sziluettje organikus formát vett fel, majd a későbbi Mountain Mama sorozat a széthasított belső struktúrákra koncentrált, de még mindig a természetközeliséget megidézve hívta elő élénk kompozíciók szerkezetét. Máskor a táblakép alapja a természetes, láthatóvá tett faanyag. A Mátrában található műtermében dolgozik, legfőbb inspirációs forrása a természet, az élővilág.
2022-ben Strabag Díjat nyert, amivel egyéni kiállítási lehetőséghez jutott az ausztriai Strabag Kunstforumban. Több nemzetközi rezidencia programon vett részt Spanyolországban, Németországban, vagy az ausztriai Kremsben.