Azt mondják a művészeti divatokban és műkereskedelmi trendekben is megfigyelhető egyfajta váltógazdaság, ahogy a figurális és absztrakt művészet divatja váltja egymást. Ez a kijelentés persze önmagában nem állja meg a helyét, a figuralitás és az absztrakció nem egymással versengő, hanem egymás mellett létező irányzatok. És a kreativitás önmegújító voltát senki sem vonja kétségbe, egyik műfajban sem. De mi is az absztrakt művészet és hogyan lehet megfogalmazni a hagyományát? Mindez azért is érdekes, mert a MNB gyűjteményében szép számmal – bár nem kizárólagosan – találhatók absztrakt munkák.
„Minél jobban próbálok valami valóságossá tenni festőként, annál elvontabbá válik. Szeretem ezt a paradoxont. Évről évre egyre többet foglalkozom azzal, ahogyan az absztrakció és az ábrázolás, vagy a realizmus – vagy akárhogy is nevezzük – valójában szorosan összekapcsolódik, és állandóan küzd egymással. Ez azon múlik, hogy hogyan látjuk a világot. Festhetek-e egy erdőt anélkül, hogy egyetlen fát sem ábrázolnék? Vagy mutassam meg az egész erdőt egyetlen fával?” – az idézet Eric Aho amerikai kortárs festőművész egyik interjújából származik és jól jellemzi az absztrakció fő dilemmáit.
Keserü Ilona és Reigl Judit alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből: Vonulnak (2014-2016), Unfolding (1976)
Mi az absztrakt művészet?
Hogyan tudjuk egy definícióval leírni ezt a művészeti irányzatot? Vannak, akik szerint az absztrakció a több ezer évvel ezelőtti barlangfestményekkel kezdődött, és évszázadokon át kitartott, a változó művészeti mozgalmak mellett. Tankönyvi meghatározás szerint az egy olyan művészeti forma, amelynek nincs felismerhető témája, nem jeleníti meg mindennapi életünk felismerhető alakzatait. Inkább formákkal, színekkel, vonalakkal, tónussal és textúrával dolgozik. Az absztrakt művészet tehát nem törekszik a vizuális valóság pontos leképezésére, hanem vonalakon, formákon, színeken és gesztusjeleken keresztül kommunikál.
Jackson Pollock, amerikai festőművész úgy jellemezte az absztrakt művészetet, mint „láthatóvá tett energiát és mozgást” és azt is ő fogalmazta meg, hogy miként szabadította fel a művészet pszichéjének azt a részét, amelynek korábban nem volt hangja. A művészektől már nem elvárható, hogy hűen lemásolják az őket körülvevő világot, az absztrakt művészet volt az, ami ’engedélyt adott’ nekik arra, hogy az ösztönök és tudattalan tartalmak előtérbe helyezésével alkossanak.
Frey Krisztián és Keserü Ilona alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből: Barna-fekete kalligráfia (1990 körül), Tánc alaprajz (Firka) (1990)
Hogyan fejlődött az absztrakt festészet?
Az 1900-as évek elején keletkezett absztrakt művészet folyamatosan bontakozott ki, azáltal, hogy különböző művészek kísérletezni kezdtek az absztrakt irányzaton belül. A holland festő Piet Mondrian a geometrikus elemeket hozta be. Jackson Pollock gesztusokkal dolgozott, festéket öntött vagy fröcskölt a földre helyezett nagyméretű vásznaira, így tette lehetővé, hogy minden szögből rátekinthessen a készülő munkára. Cy Twombly, amerikai művész újragondolta a szürrealista automatizmust – elnyomva elméje tudatos irányítását, és megengedve a tudattalan részének, hogy hatást gyakoroljon, így hozta létre felfokozott képeit. Előzményként vele kapcsolatban még a szürrealista automatikus írást és a távol-keleti kalligráfiát tartják számon. A gesztusalapú vagy kalligrafikus festészet az MNB gyűjteményében is megtalálható. A kalligrafikus gesztusok Keserü Ilona munkásságában is fellelhetőek. Csáji Attila életművében központi szerepe van a fénynek, de a gesztus-festészeten és az assamblage-okon keresztül vezetett az útja a lézerfény képi lehetőségeinek kutatásához.
A háború utáni európai absztrakció magyar képviselőjeként egyéni nyelvet teremtő Frey Krisztián ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz hasonlóan. Az absztrakt expresszionizmus általa kidolgozott egyéni variációját szkriptorális absztrakciónak nevezte, a 70-es években pedig eljutott – saját szavaival – a „változó tempójú gesztusfestészethez.
Az absztrakt expresszionizmus, amit az absztrakt művészet második nagy hullámának tekintenek, a nonfigurativitás mellett érzelmeket is belevitt a festményekbe. Központja az 1940-50-es évek New Yorkja volt, erősen támaszkodott a szürrealizmusra, és az alkotók fontosnak tartották a tudattalan tartalmak beemelését a képekbe. A tudatkontroll nélküli festői jelírás másik gyakori elnevezése az akciófestészet. Itt a hangsúly a kép készítésére kerül át, a festési folyamat spontán akciójellege, a táncra emlékeztető rituális gesztikuláció, amit a művész a a földre terített vásznon hajt végre, ugyanolyan fontos, mert így kerül át a mozgásának energiája a festménybe, mint a ’melléktermék’, azaz a kész mű. Jackson Pollock, Mark Rothko és Willem de Kooning intenzív és energiával teli munkái hamar hírnevet szereztek.
A Párizsba emigrált Hantai Simonra egész életében a kísérletezés, az új kifejezési formák keresése volt a jellemző. A szürrealizmusból indult, de egyre inkább a gesztusfestészet hatása alá került, és Reigl Judithoz hasonlóan, a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került. Leginkább Pollock hatása volt tetten érhető a munkáiban. A hatvanas évektől egy sajátos technikát (pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével absztrakt mintázatokat alkotott, hatalmas felületeken.
A pozsonyi születésű fiatal festőnő, Koszorús Rita művészetében a gesztus formálja könnyeddé az absztrakciót, és teszi érzékennyé és líraivá az elkészült műveket.
Hantai Simon, Koszorús Rita és Reigl Judit alkotásai az MNB által életre hívott gyűjteményből: Aquarelle (1971), schMERZbild TRS 90, (2021), Progress (1979)
Mi volt az első absztrakt műalkotás?
Vaszilij Kandinszkijt tartják az absztrakt művészet úttörőjének, az 1911-ben készült Komposition V. című képét az első absztrakt festménynek, bár valószínűleg egy kevésbé ismert svéd festő, bizonyos Hilma Klint feltehetően megelőzte Kandinszkijt, amikor 1906-ban Stockholmban megfestette első absztrakt festményét. Futurisztikus munkái, a biomorf (természetre emlékeztető) geometrikus formákkal, főleg a 20. század elején, meglehetősen radikálisak voltak. Kandinszkij viszont az 1913-as New Yorki Armory Show művészeti vásáron bemutatta és sikerre is vitte absztrakt festményeit.
Absztrakt művészet előzményei
Az absztrakció szó szerint azt jelenti, hogy az ábrázolást el kell távolítani a reprezentációs referenciaponttól, ezért nem reprezentatív művészetnek is nevezik. Az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és kubizmus mind az absztrakció előzményeiként tekinthetők, mert ugyancsak abból a nézőpontból indulnak ki, hogy a művészet lehet nem reprezentatív.
Az absztrakt, mint mozgalom
A modern absztrakt művészet a 20. század elején született és igen radikális irányzat volt a maga idejében. A művészek leegyszerűsített formákkal állításokat fogalmaztak meg és egyáltalán nem hivatkoztak a „valós” világra, és sokszor jellemezte őket egyfajta mozgalmár attitűd.