Az MNB Arts and Culture a Ludwig Múzeummal együttműködésben megvalósított kiállításán a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében szereplő Y-generációs fiatalok munkáit mutatja be. 

A generációkutatás az 1980 után születő, ezredfordulón beérő milleniálokat az ábécé Y betűjével jelzi. A kereskedelmi marketingtargetálás által közismertté tett osztályozási rendszer az amerikai társadalomtudományok nemzedéki gondolkodásmódját vette át, ami szükségszerűen nem illeszkedik pontosan a magyar valóság történeti szövetéhez. Az elmúlt évtizedben a magyar köznyelv – viszonylag automatikusan – mégis átvette az angolszász nemzedékek alfabetikus jelölését. Így a milleniálokat jelző Y-nemzedék kifejezést is. De ahogyan az y más szerepet játszik az indoeurópai nyugati nyelvtanokban, mint a mássalhangzót lágyító magyar helyesírásban, úgy a hazai generációs élményeket is megváltoztatja a társadalomtörténeti miliő, például a rendszerváltás gyerekkori élménye, a nagypolitika pályaíve vagy a műtárgypiac bukdácsolása és szárnyalása.

Az Y-nemzedék saját útját járja a kortárs magyar képzőművészetben. A magyar milleniál alkotók eredendően digitális bennszülöttek, gyerekként pedig a fogyasztói kapitalizmusban eszméltek, reklámok és termékek között. De a 2008-as világgazdasági válsággal hamar megismerték a piaci összeomlás negatív oldalát is. Egyetemistaként (a Képzőművészeti Főiskola 2000-ben vált Képzőművészeti Egyetemmé) belenőttek a kortárs művészeti konceptkánonba, miközben – EU-s állampolgárként rezidensprogramokat járva – maguknak fedezték fel a nemzetközi absztrakt akadémizmust. Az elmúlt bő egy évtizedben kiforró művészetük munkára fogta a digitális képszerkesztő programokat, kiaknázta az ipari gyártólogikát, kifordította sarkaiból a geometriát, és gesztussá írta át a pop artot. Közben visszacsábultak a természetbe, és ráéreztek az ösztönös formateremtés zsigeri erejére.

A magyar Y-nemzedék képviselői a 2010-es évek közepétől kezdve a kiállításenteriőröket közlő weboldalak és az Instagram segítségével bekapcsolódtak a globális művészeti élet vérkeringésébe. Az online jelenlét és a galériás képviselet révén száz éve nem látott sikereket értek el a nemzetközi művészetipar színterein, de megtalálták a hangot a magyar műgyűjtőkkel is. A Magyar Nemzeti Bank által életre hívott, ötödik éve bővülő, nagyszabású kortárs gyűjteményben is fontos szerepet kaptak a milleniálok. Az itt látható kurátori válogatás az Y-generációs fiatalok gyűjteményben őrzött munkáival rajzolja ki a nemzedék egy lehetséges arcélét: azt a bizonyos Y-profilt.

Kurátor: Rieder Gábor

Kiállító művészek: BALÁZS Nikolett, BARABÁS Zsófi, BARÁTH Áron, BATYKÓ Róbert, BENKŐ Barnabás, BERNÁTH Dániel, CSATÓ József, DÓRA Ádám, FÁBIÁN Erika, FELSMANN István, FRIDVALSZKI Márk, GÁSPÁR Annamária, GÓTH Martin, HORVÁTH LÓCZI Judit, KIS RÓKA Csaba, KNYIHÁR Bence, KÓRÓDI Zsuzsanna, KUSOVSZKY Bea, MELKOVICS Tamás, NEMES Márton, Tomasz PIARS, PINTÉR Dia, SZABÓ Menyhért, SZENTGRÓTI Dávid, SZINYOVA Gergő, SZŐKE Gáspár, TIVADAR Andrea, VARGA Ádám, Anthony VASQUEZ

Művészet és tudomány – Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből

A művészet és a tudomány összekapcsolódása a világ megértése iránti vágy mentén írható le – ez a törekvés motiválja a Szférák között című tárlat alkotóit. Az interdiszciplináris megközelítés nem valamennyi tudományágra fókuszál, hanem azokat a konkrét tudományterületeket helyezi a középpontba, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott kortárs gyűjteményben jellemzőek. Így a műszaki-mérnöki tudományok, a nyelv, a computer science, a fizika, a természettudományok, a természet- és örökségvédelem jelentik a fő csomópontokat. A kiállítás időben ott veszi fel a fonalat, ahol a művészet és tudomány szoros kapcsolatát világhírű magyarjaink – Moholy-Nagy László, Kepes György vagy Breuer Marcell – nevessé tették, és fókuszát az 1960-as évek utáni eredményekre tereli. A tárlat tudatosan egyenlő teret biztosít a különböző generációknak, így arányosan a magyar származású, nemzetközi sikerű posztmodern generációnak, a hazai neoavantgárd művészeknek vagy a jelenlegi középgenerációnak éppúgy, mint a fiatal tehetségeknek. A kiállítás a kortárs művészetet technikai értelemben is széles körűen reprezentálja: festmények, szobrok, üvegképek, installatív és egyéb médiumú alkotások is bemutatásra kerülnek.

A válogatás közel két tucat művész munkáira épít, és olyan alkotók tevékenységét járja körbe, akik nem az egyes diszciplínákat ábrázolják, hanem alkotói módszerükben, fókuszukban, gondolkodásukban építenek egy-egy tudományterületre. Ezen művészek a művészet és tudomány relációit analizálják, és munkásságuk vezérfonala is sokszor a tudományos szemlélet. A mérnöki, építkező, tervezői attitűd Andreas Fogarasi, Gáspár György, Horváth Lóczi Judit, Jovanovics Tamás, Konok Tamás és Nemes Márton munkáival, az algoritmikus felfogás, a számítógépes kultúra Bak Imre, Horváth Lóczi Judit és Kóródi Zsuzsanna tárgyaival kerül centrumba, ugyanakkor a kiállítás Vera Molnár személye előtt is tiszteleg. A nyelv mint tudomány Csáji Attila, Frey Krisztián, Major Kamill és Reigl Judit, míg a természettudományok ösvényei, így a természetet bevonó alkotói módszerek és a természetalapú filozófiák pedig Hantai Simon, Lantos Ferenc, Melkovics Tamás és szintén Reigl Judit alkotásaival kerülnek kibontásra. A fizika egyes ágait – többek között a művészetet befolyásoló optikát – is külön analizálhatjuk Bullás József, Kóródi Zsuzsanna, Reigl Judit és Anthony Vasquez tárgyai révén. A klimatológiát, valamint a tudományos, kulturális emlékek megőrzését veti fel kérdésként a kiállítás zárásául szolgáló, üvegházszerű tér, amely Balázs Nikolett és Pintér Dia munkáit mutatja be. Mindemellett a tárlat különleges installálás keretében külön is kiemel egy-egy alkotót − Fajó Jánost, Lantos Ferencet, Mengyán Andrást és Szentpétery Ádámot −, akik számos tudományterületet hívtak/hívnak életre. A képzőművészet leszűkült értelmezése helyett a kiállítás kulcsszavai a kortárs gondolkodásra jellemző interdiszciplinaritás, átjárhatóság és társadalmi aktivitás.

Kurátor: Dr. Mészáros Flóra

Kiállított művészek: Bak Imre, Balázs Nikolett, Bullás József, Csáji Attila, Fajó János, Andreas Fogarasi, Frey Krisztián, Gáspár György, Hantai Simon, Horváth Lóczi Judit, Jovanovics Tamás, Konok Tamás, Kóródi Zsuzsanna, Lantos Ferenc, Major Kamill, Melkovics Tamás, Mengyán András, Nemes Márton, Pintér Dia, Reigl Judit, Szentpétery Ádám, Anthony Vasquez

A kiállítás látogatható: 2025 január 25. – május 11.

Helyszín: Várkert Bazár – YBL6 Művészeti Tér  

“2025-ben Miskolcon folytatjuk a magyarországi helyszíneken való bemutatkozást. A tárlat – a veszprémi, budapesti és győri bemutatókat követően – hozzájárul az MNB-gyűjtemény hazai láthatóságának erősítéséhez, amire változatlanul különösen nagy hangsúlyt kívánunk helyzeni. A kiállítás-sorozatot a Miskolci Galéria kiállítóterében megrendezendő bemutatóval gazdagítjuk, hogy az ország minden pontján élőkhöz elvigyünk egy olyan válogatást a jegybanki gyűjteményből, amihez abban a régióban tudnak kapcsolódni” – emelte ki Hamvai Kinga, az MNB Arts and Culture vezetője.

Fülöp Tímea kurálásában New Function. Művészek, mérnökök, kivitelezők – Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből címen megvalósuló tárlat egy olyan csoportos kiállítást mutat be 2025. január 31. és március 16. között, amely a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogat és Miskolc városának karakterére reflektál.

Fülöp Tímea kurátori koncepciójának fókuszában olyan művészek állnak, akik praxisukban szoros kapcsolatot ápolnak a technológiai és ipari fejlődéssel. A kiállított tárgyak arra a folyamatra hívják fel a figyelmet, melynek során az új és régi ipari eljárások, eszközök, illetve anyagok beépülnek a művészetbe, kiegészítve a klasszikus hagyományokat. A váratlan funkciók felfedezése ugyanannyira bizonyítja a mérnöki gondolkodás sokoldalúságát, mint a művészi kreativitást.

A kiállításban fontos szerepet kap a fa- és fémipar, a bányászat, az üvegművesség, az ezeket kiszolgáló gépipar, illetve az építőipar. A kiválasztott művek árnyalják a gyártás asszociációs körébe tartozó sterilitást, a lézervágott elemek uniformitásától elkezdve az autófényező festékpisztolyok pontosságáig, a hangsúly ugyanis szabad felhasználásukra kerül, illetve utalnak a művészeti termelésre és az alkotásra mint munkavégzésre.

“A művészek szeretnek kísérletezni, így mindig is hatást gyakoroltak rájuk a különböző tudományos áttörések és technológiai fejlesztések, akár korábban ismeretlen pigmentekről volt szó, akár sokszorosítási eljárásokról, vagy újabban a ready-made-ről és az újmédiáról. Jelenünk művészeti tendenciáiban is megfigyelhető az iparral való párhuzamos haladás, ám a jelenség jóval szerteágazóbbá vált a fejlődés felgyorsulásának köszönhetően. A New Function című kiállítás a műtárgyba foglalt technikai lehetőségeket igyekszik rendszerezni, hogy így tegye lekövethetővé az adaptációk forrását, miközben a tervezés és gyártás vizualitásra gyakorolt hatását is láthatóvá teszi” – foglalta össze Fülöp Tímea kurátor a válogatás esszenciáját.

A kiállítás nemcsak arra tér ki, hogy a számítástechnika fejlődése hogyan hatott a művészeti gyakorlatokra, hanem a legaktuálisabb posztdigitális irányzat bemutatásával teret biztosít annak megmutatására, hogy a digitális tervezésben és a nyomtatásban hogyan jelenik meg újra az emberi kéz nyoma.

New Function. Művészek, mérnökök, kivitelezők –

Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből

Kiállítás megnyitója: 2025. január 30., 18:00

Kiállítás megtekinthető: 2025. január 31. – 2025. március 16.

Kiállítás helyszíne: Miskolci Galéria

A 2013 júliusa óta a Herman Ottó Múzeum tagintézményeként működő Miskolci Galéria Miskolc belvárosában négy helyszínen működteti kiállítóhelyeit. Főépülete, a belváros szívében lévő barokk kúria (Rákóczi-ház, Rákóczi út 2.) felújított és kibővített tereiben kapott helyet. A város vizuális művészeti központjaként funkcionál, amelyben az 1967-es alapítás óta eltelt időszak hagyományai és a 21. század kortárs művészeti jelenségei egyaránt megtalálhatóak.

Több mint 300 négyzetméternyi kiállítóhelyein periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Triennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás-sorozatok mellett, kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Tudományos konferenciáknak, művészeteket népszerűsítő programoknak és társművészeti rendezvényeknek is otthont ad jó akusztikájú termeiben és mediterrán hangulatú udvarán. Munkájának hangsúlyos eleme a múzeumpedagógia, amelynek keretében speciális tanulmányi kiállítás-sorozatokat készít (NAGY KUNSZT Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum) diákoknak szóló foglalkozásokkal, a kortárs művészet népszerűsítése és a vizuális értékrend fejlesztése érdekében.

Fotó és interjúigény esetén:

info@mnbarts.hu

Az MNB Arts and Culture legújabb tárlata a Várkapitánysággal együttműködésben született az YBL6 Művészeti Térben induló kiállítás-sorozat első eseményeként. A “Szférák között.  Művészet és tudomány − Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből” című tárlat január 25-től látogatható. Helyszíne az YBL6 Művészeti Tér, amely a Várkert Bazár Déli palotájában található az újjászülető Budavári Palotanegyedben. A programsorozathoz kapcsolódóan az MNB Arts and Culture kurátori pályázatot ír ki az év további tárlataira a gyűjtemény anyagából válogatott kiállítások megrendezésére.

 A Magyar Nemzeti Bank által négy év alatt életre hívott 1400 darabos kortárs művészeti gyűjtemény első két éve a bővülésről, az építkezésről szólt, míg az elmúlt két év inkább a bemutatásról, megismertetésről, edukációról. Az elmúlt három évben a gyűjteményt 20 helyszínen mutatták be Kínától az Egyesült Államokig. 2024 augusztusában pedig sor került az eddigi legnagyobb budapesti kiállításukra Képgyakorlatok címen az Andrássy úti Q Contemporary tereiben Dr. Fabényi Julia által válogatott gyűjteményből. A tárlat egyszerre aratott szakmai és közönségsikert, és sokat hozzátett a gyűjtemény ismertségéhez. A most útjára indított kurátori pályázat célja minél szélesebb szakmai közeget bevonni a munkába, valamint az új összefüggések megtalálása és különböző látásmódok felvillantása. A kurátori honoráriumot és a kiállítás szervezését az MNB Arts and Culture biztosítja.

A gyűjtemény céljaként meghatározott, a nagyközönség számára széleskörű hozzáférhetőséget és megismerhetőséget szem előtt tartva az MNB Arts and Culture partneri együttműködésre lépett a Várkapitánysággal az YBL6 Művészeti Térben évi három kiállítás megvalósítására. Az első kiállítás kurátorának Dr. Mészáros Flórát kérték fel, a további tárlatok kurátorát pályázati úton keresik.

“Különleges helyzetben vagyunk, hiszen egy speciális nemzeti intézmény, a jegybank a gyűjtemény fenntartója, így külföldön kultúrdiplomáciai funkciót is ellátunk a kiállítások megrendezésével. Ezek a tárlatok segítettek a gyűjtemény nemzetközi rangjának megteremtésében, de egy pillanatra sem engedtük el azt a célt, hogy Magyarországon is transzparenssé tegyük, milyen különleges és értékes kollekciót raktunk össze szakmai csapatmunkával. Szeretnénk, ha a hazai közönség is láthatná és büszke lehetne rá.” – fogalmazott Dr. Hamvai Kinga művészettörténész-közgazdász, aki három éve vezeti az MNB Arts and Culture divízióját.

„Az YBL6 Művészeti Teret nemcsak egy hagyományos kiállítóhelyként képzeltük el, hanem olyan közösségi térként, amely látogatóink számára találkozási pontként is szolgálhat. Az érdeklődést nemcsak a művészetkedvelő közönség részéről keltettük fel, de egyre szorosabb kapcsolatokat sikerül kialakítanunk a kortárs remekművek gondozásáért felelős intézményekkel is, amelyek ma már komoly és színvonalas kiállítóhelyként tekintenek ránk. Ilyen felelős és a hazai képzőművészet iránt elkötelezett intézményként köszönthetjük a Várkert Bazárban a Magyar Nemzeti Bankot is, amely egy kivételes gazdagságú és páratlan értéket képviselő kortárs művészeti gyűjteményt gondoz és gyarapít” – emelte ki Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese az együttműködés kapcsán.

 Kurátori pályázat:

Az YBL6 Művészeti Térrel való egy éves együttműködés keretében három kiállítás megvalósítását tervezik. A kurátori honoráriumot és a kiállítás megvalósításának költségét az MNB Arts and Culture állja, a helyszínt és a kiállítás lebonyolítását az YBL6 biztosítja.

A gyűjtemény céljai között meghatározott pontokkal összefüggésben – miszerint szeretnék a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni a kollekciót – a következő két kiállítás kurátori feladatára nyilvános pályázatot hirdet az MNB Arts and Culture, ezzel támogatva a gyűjtemény láthatóságát és kutathatóságát.

A pályázat nyitott fiatal, pályakezdő kurátorok számára ugyanúgy, mint a már tapasztalatokkal rendelkezők részére. A kurátori pályázattal a divízió célja növelni a gyűjtemény láthatóságát, mélyíteni szakmai beágyazottságát és a kollekció új nézőpontú megközelítésétbiztosítani.

A pályázaton nemcsak egyéni jelentkezésekre van lehetőség, hanem kurátori kollektívák, egyetemi képzésben részt vevő hallgatók csoportos jelentkezését is várják, mert az MNB célja új tehetségek felfedezése, valamint fiatal kurátorok szemléletének beemelése a gyűjtemény bemutatásába. Nem titkoltan tehetséggondozás és új tehetségek felfedezése is célja a kurátori pályázat kiírásának.

A pályamunkákat öt fős bizottság bírálja el, amelynek tagja a gyűjtemény háromtagú tanácsadótestülete (Dr. Fabényi Julia, Dr. Petrányi Zsolt és Dr. Rieder Gábor), Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese és az YBL6 Művészeti Tér szakmai delegáltja, valamint Dr. Hamvai Kinga, az MNB Arts and Culture divízió vezetője. A nyertesek kihirdetése és a közös munka 2025 áprilisában kezdődik majd.

Az első kiállítás: Szférák között.  Művészet és tudomány − Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből

Az YBL6 Művészeti térben megrendezett első kiállítás Szférák között.  Művészet és tudomány − Válogatás az Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből címmel 2025. január 23-án nyílik és (meghosszabbítva) augusztus 31-ig látogatható.

 Az  YBL6 Művészeti Térben látható kiállítás a gyűjtemény valamennyi generációjának munkáiból válogat, és a gyűjtemény tudományos szemléletű kortárs alkotóinak tevékenységét járja körbe. A válogatás az MNB Arts and Culture tudományos csomópontjait világítja meg, ugyanakkor a gyűjtemény egy széleskörű szeletét ismerhetik meg a látogatók.

Az interdiszciplináris megközelítés néhány olyan konkrét tudományterületet helyez középpontba, amelyek a gyűjteményt definiálják. A kiállítás így reprezentálja azon műszaki tudományokra reflektáló alkotók, vagyis Andreas Fogarasi, Gáspár György, Horváth Lóczi Judit, Jovanovics Tamás, Konok Tamás és Nemes Márton munkáit, akik mérnöki, tervezői, építészeti gondolkodásuk és fókuszuk mentén építkeznek.

A tárlat a mérnöki tudományokból vezet át a computer science világába, így az algoritmikus felfogás, a számítógépes kultúra kerül fókuszba Bak Imre, Horváth Lóczi Judit és Kóródi Zsuzsanna munkáival, és a kiállítás Vera Molnar személye előtt is tiszteleg.

A nyelv, mint tudomány, a képírás, az ékírás művészeti területre való átiratán át jelenik meg Csáji Attila, Frey Krisztián, Major Kamill és Reigl Judit munkásságán keresztül.

A természetalapú világfelfogások, az ebből eredeztethető művészeti megközelítések, a naturát behívó munkamódszerek, és az organikus, evolucionista elméleteket kutató művészek, így Hantai Simon, Lantos Ferenc több művével, Reigl Judit és Melkovics Tamás egy-egy alkotásával szerepel a kiállításon.

A fizika egyes ágai, így az űrfizika és a fényfizika a kiállítótér űrkapszulaszerű izgalmas terében a Magyarországon élő Anthony Vasquez, Bullás József, Kóródi Zsuzsanna alkotásai és Reigl Judit ikonikus, A súlytalanság élménye című festménye mentén mutatkoznak be.

A természet- és örökségvédelem, a klimatológia és a tudományos, kulturális emlékek megőrzését veti fel kérdésként a kiállítás zárásául szolgáló üvegházszerű tér, amely fiatal generációs művészek, Balázs Nikolett és Pintér Dia munkáit mutatja be.

Mindemellett a tárlat külön is kiemel egy-egy alkotót (különleges installálás keretében) − Fajó Jánost, Lantos Ferencet, Mengyán Andrást és Szentpétery Ádámot −, akik számos tudományterületet hívtak/hívnak életre alkotótevékenységükben vagy munkáikat egészében áthatja a tudományosság.

A képzőművészet leszűkült értelmezése helyett, a kortárs gondolkodásra jellemző interdiszciplinaritás, átjárhatóság, társadalmi aktivitás a kiállítás kulcsszavai.

A kiállításon az egyéni látogatók számára elérhető a kurátor által felmondott magyar és angol nyelvű audioguide.

Szférák között.  Művészet és tudomány − Válogatás az Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből

KIÁLLÍTÁS IDŐPONTJA:

2005. január 23. – augusztus 31. (meghosszabbítva)

 A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE:

YBL6 Művészeti Tér (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.)

Az YBL6 a megújuló Budavári Palotanegyed többfunkciós művészeti tere a Várkert Bazár Déli palotájának utcaszintjén. A névválasztás tisztelgés az ikonikus magyar építész, Ybl Miklós (1814–1891) előtt, akinek tevékenysége és emlékezete többszörösen kötődik a helyszínhez. A művészeti tér az Ybl Miklós térről nyílik, ahol 1883 óta készteti bámészkodásra a járókelőket a budai Duna-part karakteres épületegyüttese, az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár. Az egyedülálló építészeti alkotás egyszerre nyújt történelmi, kulturális és természetközeli élményt.

Az YBL6 Művészeti Tér a Várkert Bazár sokszínű kulturális kínálatának részeként egy új fókuszú, 21. századi látogatói igényekhez szabott kiállítótér. A Várkert Bazárhoz kötődő művészeti hagyományok folytatásaként elsősorban a hazai művészeti élet meghatározó alakjainak és válogatott gyűjteményeinek kíván teret biztosítani. A kiállítások mellett múzeumpedagógiai foglalkozások, workshopok, szakmai és nyilvános művészeti események kapnak helyet a programkínálatban, de a helyszínen a Budavári Palotanegyedben elérhető szolgáltatásokról, attrakciókról is tájékozódhatnak az érdeklődők.

Az MNB Arts and Culture anyaga jól illeszkedik az YBL6 Művészeti Tér profiljához, korábbi kiállításaihoz, például legutóbbi tárlatukhoz, a Jáky-gyűjteményből válogató Vagyok, aki vagyok című kiállításhoz, ahol az Iparterv-generáció alkotásaival is megismerkedhetett a nagyközönség, amely az MNB által életre hívott gyűjteményben is kiemelkedő helyet foglal el.

Az YBL6 Művészeti Tér kiállításait külföldi érdeklődők is gyakran látogatják. E körülmény támogatja az MNB Arts and Culture törekvéseit is, hiszen kiemelt céljuk a gyűjtemény anyagát hozzásegíteni a nemzetközi kanonizációhoz.

“A kezdetektől küzdünk azzal a kihívással, hogy a jegybank biztonsági szabályozása nem teszi lehetővé a nagyközönségnek szóló saját kiállítások szervezést. „Rákényszerültünk”, hogy folyamatosan és proaktívan keressük a lehetőségét annak, hogy mindig újabb helyszínen mutassunk be izgalmas válogatásokat a kollekcióból. Kiemelten fontos számunkra, hogy a kiállítás helyszíne és az MNB Arts and Culture szellemisége harmonikusan összekapcsolódjon, ezért is nagy öröm számunkra, hogy ez a találkozás most két olyan szereplő közt történt, akiknek az igényei pontosan illeszkednek egymáshoz: Az MNB Arts and Culture igényes bemutatkozási helyszínt keres az általa kezelt gyűjtemény részére, az YBL6 Művészeti Tér pedig egy különleges térrel rendelkezik, de nem épít gyűjteményt. A megállapodás körvonalazódása mindkettőnk számára win-win helyzetet teremtett.” – hangsúlyozta Hamvai Kinga divízióvezető az együttműködés kölcsönös előnyeit.

„Kulturális helyszínünkön azt a művészeti örökséget folytatjuk, amely már az épületegyüttes születése óta jelen van a Várhegy lábánál. Több mint 150 éve Ybl Miklós építész a Várkert Bazárt iparművészeti csodákkal álmodta meg és jelentős művészeknek biztosított teret, hogy a pezsgő kulturális életet Pestről átcsábítsa a budai oldalra is. Strobl Alajos szobrászművész volt az első, aki saját műtermet nyitott a Várbazár árkádsorában és kizárólag itt dolgozott, amíg át nem költözött az Epreskertbe. Helyét jóbarátja, Fadrusz János szobrász foglalta el, aki a híres kolozsvári Mátyás-szobor mintáját is itt készíthette. De itt kapott helyet a Magyar Történeti Képcsarnok, és 1888-1918 között itt működött a Magyar Királyi Női Festőiskola olyan festőművészek vezetésével, mint Lotz Károly. A sort hosszan lehetne folytatni, művészek százai fordultak meg ezen a helyen. Ma már a Várkert Bazár helyreállított, megszépült helyszínein minden művészet otthonra lel. Sokszínű programkínálatunkban népszerű koncerteket, irodalmi esteket és családi eseményeket rendezünk. A képzőművészet is méltó helyet kapott az YBL6-ban, ahol az MNB Arts and Culture különleges gyűjteménye új inspirációkkal tölti meg a tereket.” – foglalta össze Sikota Krisztina vezérigazgató-helyettes.

A kiállítótér nyitva tartása:

Hétfőtől vasárnapig: 10-18 óráig

Ingyenes látogatási nap: minden hónap első szombatja

KÍSÉRŐESEMÉNYEK:

A január 23-i megnyitót számos kísérőprogram követi, többek között kurátori tárlatvezetések angol és magyar nyelven, szubjektív vezetések, workshopok, múzeumpedagógia programok.

A tudomány és művészet összekapcsolódásaként figyelemmel vannak arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A méltó eseményre való megemlékezésre a kiállításon is helyt kívánnak adni.

Interjúigény esetén:

sajto@varkapitanysag.hu

info@mnbarts.hu

A METU és az MNB Arts and Culture kollaborációjaként létrejött tárlat először 2024 tavaszán volt látható a METU Galériában. A november 28-án Ausztriában (frissített műtárgylistával) újranyílt kiállítás a design és a művészet találkozása mellett a Magyar Nemzeti Bank és a bécsi Collegium Hungaricum alapításának centenáriumát is ünnepli.

Játékosság, kísérletezés és innováció. Ezek a hívószavak jellemzik a kiállítás anyagát, melynek egy része a METU grafikai tervezés, illetve a divat-, textil- és ékszerkiegészítő-tervezés szakos hallgatói alkottak meg a 2023/2024-es őszi szemeszter keretében. A munkák között található társasjáték, hímzés, jelmez, kiadvány és képzőművészeti alkotás, melyek közvetlenül reflektálnak az MNB gyűjteményének alkotásaira. Az eredeti művek párbeszédbe kerülnek és új értelmezéseket nyernek a hallgatói parafrázisok által.

A megnyitón köszöntőbeszédet mondott Dr. Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója és BM a.D. Maria Rauch-Kallat MBA, az Osztrák-Magyar Társaság elnöke, megnyitóbeszéddel pedig Chiara Galbusera, az Osztrák Nemzeti Bank művészeti gyűjteményének kurátora, illetve Dr. Hamvai Kinga, a kiállítás kurátora és az MNB Arts and Culture vezetője, készült.

A közönség soraiban nagy számban jelen voltak a METU-s hallgatók is, akik jelenlétükkel gazdagították a megnyitó utáni kurátori tárlatvezetést.

Az Immerzió című kiállítás 2025. február 28-ig látogatható a bécsi Collegium Hungaricum épületében (Hollandstraße 4, 1020 Bécs, Ausztria).

Válogatás a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből

A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatott kiállítás a Fridman Galériában egyedülálló módon világít rá a különböző generációk sajátosságaira. Az Absztrakt narratívák cím a módszertani megközelítések egy olyan irányvonalát idézi, amely révén a művészek technikai döntései és koncepciói kerülnek előtérbe.

A huszadik századi művészeti irányzatok közül az absztrakció arról vált híressé, hogy képes folyamatosan megújulni. Számos különböző forrásból merített ihletet: az ökológiától a dizájnig, a tudománytól a pszichológiáig. Átalakulásai az életkörülményeink és világnézetünk változásaihoz igazodtak. Az absztrakt műalkotások jelentését továbbá befolyásolja a művész személyes és szakmai életútja, a lokális kontextus, valamint a választott technikai megoldás. A kiállítás címe a központi témára utal: a narratívák keresésére.

Az absztrakció a huszadik század elején jelent meg, mint a festészetet és szobrászatot új alapokra helyező mozgalom, amely szakított az ábrázolás hagyományaival. A kor technológiai és társadalmi változásait tükrözve, a modernizmus új korszakának hírnökeként azonnal helyi konnotációkat nyert. Az absztrakcióban az egyes irányzatok mindig is a hazai művészeti diskurzusokban és álláspontokban gyökereztek. Még ha maguk a művek kultúrákon átívelő módon értelmezhetőek, alkotási folyamataik sokszor földrajzi régiók szerint eltérnek. Az Absztrakt narratívák a regionális művészettel kapcsolatos történelmi kérdésekre fókuszál.

Beke László (1944–2022), magyar kurátor és teoretikus, miközben elfogadta, hogy a művészetnek történeti vonatkozásai vannak, Az alkotó interpretációtól az interpretáció tagadásáig (1975) című írásában hangsúlyozta a néző személyes hozzájárulásának fontosságát a műalkotás jelentésének értelmezésében. Úgy vélem, hogy e személyes és pszichológiai aspektus nemcsak a néző, hanem a művész vonatkozásában is releváns. A művészt az alkotás idején meghatározó történelmi diskurzusok jelentősen befolyásolják a végeredményt, differenciálva reakcióikat, elválaszthatatlanul összekötve őket földrajzi elhelyezkedésükkel is.

A magyar absztrakció fejlődésére nagy hatással voltak azok a művészek, akik nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeztek. Sokan, mint Moholy-Nagy László és Kepes György, a második világháború előtt vagy után emigráltak. Moholy-Nagy kiemelkedő szerepet játszott a Bauhaus mozgalomban, míg Kepes, aki követte őt Chicagóba, a New Bauhausban dolgozott. Nyitottságuk a fotográfia és az új audiovizuális technikák iránt jelentős hatással volt a médiaművészet kialakulására. Az absztrakció másik fontos tényezője a lokális kontextus volt: Kassák Lajos, művész és avantgárd folyóiratok szerkesztője, az 1920-as években támogatta az orosz avantgárdot és annak absztrakt építészeti elképzeléseit. Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, amikor az absztrakciót imperialista, burzsoá és munkásellenes stílusnak bélyegezték, Kassák hatása továbbra is érezhető maradt. Ebben az időszakban az absztrakció nemcsak ellenpontjává vált a szocialista realizmus figuratív jellegének, hanem a politikai ellenállás és a szabad művészi kifejezés szimbóluma is lett. Az 1960-as évek magyar közegben az absztrakció jelenléte sajátos kulturális-művészeti párbeszédet indított el. Míg a nonfiguratív felvetések olyan nemzetközi irányzatokhoz kapcsolódtak, mint a gesztusfestészet vagy a color field festészet, addig a magyar absztrakció a helyi vizuális kultúrában is kereste szerepét, különösen a társadalmi, építészeti és design területeken. Ennek ellenére az absztrakció autonómiáját még a magasan képzett értelmiségiek körében is ritkán fogadták el. Pedig az absztrakt mozgalom, amely Kassák konstruktivizmus iránti érdeklődésében és Moholy-Nagy tiszta kompozícióiban gyökerezett, a tiszta formák, színek, kemény élek és az észlelésnek ellenálló ecsetvonások által konstruált felületek világához kapcsolódott.

A nyolcvanas évek és a vasfüggöny leomlása új kísérletek fejezetét nyitotta meg. Mindezek ellenére a műfaj „újjáéledése” csak az új évezred első éveiben következett be, amikor a művészek új ötleteket, módszereket és megközelítéseket dolgoztak ki. Érdeklődésük középpontjában a média fejlődése, az internet, a digitális képszerkesztés, a grafikus képszerkesztő szoftverek és a globalizmussal kapcsolatos elképzelések álltak. Míg felfogásuk szerint a művészet forrásai demokratikusak és mindenki számára hozzáférhetők voltak, a művészet – Beke László gondolataihoz visszatérve – továbbra is a személyes értelmezésre támaszkodott.

A kelet-európai művészet kapcsán fontos felismerni, hogy a második világháborút, a kommunista rendszert, a világ két egymással versengő ideológiára való felosztásának váratlan végét, majd a kilencvenes évek vad kapitalizmusát megélő generációk másképp reagálnak az új globális trendekre és stílusokra, mint a fiatalabb generációk. A ma aktív alkotók egy új platformon kívánják kifejezni magukat, ahol a technikai és formai újítások fontos szerepet játszanak, és a közösségi média révén könnyen összehasonlíthatók és terjeszthetők. Formáik és kifejezési módjaik mélyén, mint bárhol a világon, személyes narratívák rejlenek, amelyek kulcsot nyújtanak ahhoz, hogy megértsük, miért is választanak bizonyos koncepciókat és módszereket. Beke László tanulmányának végén javasolja, hogy mondjunk le vagy tagadjuk meg az értelmezést, hiszen a néző interpretációja egy-egy műalkotásra vonatkozóan teljesen kiszámíthatatlan. Az Absztrakt narratívák célja, hogy lebontsuk az ítélkezés merev határait, és elfogadjuk, hogy az absztrakció globális nyelv, amely határtalan keretek között fejezi ki a kreativitást olyan személyes megközelítéseken keresztül, amelyeknek történelmi, elméleti és olykor ideológiai hátterük van.

Kurátor:

Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főosztályvezetője

Kiállított művészek:

BARABÁS Zsófi, BATYKÓ Róbert, FÁBIÁN Erika, FELSMANN István, FICZEK Ferenc, Andreas FOGARASI, FRIDVALSZKI Márk, GÁSPÁR György, HANTAI Simon, KOSZORÚS Rita, NEMES Márton, PINTÉR Dia, REIGL Judit, Anthony VASQUEZ

Kiállítás látogatható:

2024 október 19. – november 16.

Helyszín:

Fridman Gallery (169 Bowery, Storefront, New York, NY 10002)

Nyitvatartás:

kedd – szombat, 11.00 – 18.00 között

Reigl Judit: A súlytalanság élménye, 1966